A Házirend a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, a többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, a középiskola életét szabályozó egyéb jogszabályok, a középiskola Szervezeti és Működési Szabályzata és a Pedagógiai program alapján került megfogalmazásra.

1. A tanulói jogviszony keletkezésének helyi szabályai

1) Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának 12.6. és a 12.10. fejezetében foglaltak a meghatározók.

2. A tanuló átvételének helyi szabályai

1) Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának 12.10. fejezetében foglaltak a meghatározók.

3. A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai

1) Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának 12.7. fejezetében foglaltak a meghatározók.

3.1. Tanuló jogviszony megszüntetésének iskolai kiegészítő szabályai

1) A gondviselőnek írásban kell kérelmeznie tanköteles tanuló esetében a tanulói jogviszony megszüntetését. Nem tanköteles tanuló esetén is írásban kell bejelentenie a tanulónak ezirányú szándékát.

2) Tanköteles tanuló esetén be kell mutatni a fogadó iskola nyilatkozatát.

3) A tanulónak igazolnia kell, hogy nincs tartozása:

a) az iskolai könyvtárral szembeni tartozását kiegyenlítette, erről igazolást az iskolai könyvtáros ad ki,

b) nincs pénzügyi tartozása az iskolával szemben, erről igazolást a gazdasági iroda ad.

4) A tanulói jogviszony megszűntekor a diákigazolványt le kell adni. A mindenkori minimálbér 5%-át kell ügyviteli díjként befizetnie annak, aki leadási kötelezettségének nem tesz eleget.

4. Az iskola napi- és munkarendje

1) Az első tanítási óra 8 órakor kezdődik. A tanítás megkezdése előtt, lehetőleg 10 perccel, meg kell érkezni az iskolába.

2) Becsengetés után a tanulóknak a tanteremben kell tartózkodniuk, zárva tartott tanterem (szaktanterem, műhely, tornaterem stb.) esetén a terem előtt kell a tanárt várniuk. A zárt tantermekben a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak.

3) Azt a tanulót, aki a becsengetés után érkezik meg, késett tanulónak kell a naplóba bejegyezni a késés időtartamának feltüntetésével, minden más esetben hiányzóként. Ez alól csak méltányolható esetben lehet eltérni.

3) Lyukasórákban a tanulók a zsibongóban vagy az iskola udvarán, a kollégium és a sportpályák közötti területen tartózkodhatnak.

4) Az iskola területét 8 óra és 12 óra 30 perc között engedély nélkül elhagyni nem szabad. A fenti időszakban történő távozást az igazgató vagy megbízottja engedélyezheti.

5) A délutáni foglalkozások (sportkör, korrepetálás, szakkör. stb.) általában 15 óra 10 perckor kezdődnek. Az osztály órarendjének megfelelően ettől el lehet térni.

6) Az ebédelés 12 óra és 14 óra 30 perc között zajlik, az osztályok órarendjének megfelelően. Ettől az időbeosztástól az igazgató eseti utasítása alapján lehet eltérni (pl. rövidített órák esetén).

7) A tanítási órák 45 percesek.

8) A tanítási órák között általában 10 perces szünetek vannak. A 2. óra után 15 perces szünet van. A 6. órát követően az óraközi szünetek 5 percesek.

9) Rendkívüli tanítási napon a rövidített órák és a szünetek hosszát eseti igazgatói utasítás szabályozza.

10) A tanév munkarendjét az Iskolai Diákbizottság véleményezi. Javaslatot tesz a diáknap idejére, rendjére.

4.1. Iskolai rendezvények, ünnepségek rendje

1) Az iskolai rendezvények időpontját, helyét az iskola munkaterve határozza meg. Ettől eltérni csak a munkaterv módosításával lehet.

2) Az egyes rendezvények pontos kezdését, befejezését, a rendezvény forgatókönyvét külön igazgató utasítás határozza meg.

3) Az iskolai ünnepségeken való megjelenés módja:

Az ünnepi alkalomhoz illő ruházat (Az elvárt megjelenés lányoknál sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz, fiúknál sötét szövetnadrág, fehér ing). Egyedi esetekben az osztályfőnök engedélye alapján ettől el lehet térni (pl. ballagás). A nem megfelelő megjelenés fegyelmi vétségnek számít.

4) Az iskolai rendezvényeken, tanítási órákon való megjelenés módja:

A közízlést nem zavaró öltözet. A nem megfelelő megjelenés a rendezvényről, tanítási órákról való kizárást von maga után.

5) Az iskolai rendezvényeken az iskola tanulói vehetnek részt, ettől csak külön igazgatói engedély alapján lehet eltérni.

6) Az iskolai rendezvényeken a tanárok külön beosztás alapján ügyeleti feladatot látnak el.

7) Az Iskolai Diákbizottság, Osztály diákbizottság vagy a tanulók nagyobb csoportja (ld. SzMSz 25. fejezet) kezdeményezhet iskolai rendezvényt, programot, ha az összhangban van az intézmény pedagógiai programjával, hagyományaival. Kérésükkel a diákönkormányzatot támogató tanárt kell megkeresniük, aki javaslatukat továbbítja az iskolavezetés felé. A diákönkormányzatot támogató tanárnak minden ilyen jellegű kezdeményezést el kell juttatnia az iskolavezetéshez.

5. A hetes feladatai

1) Tanítási óra előtt gondoskodik a terem rendjéről.

2) Biztosítja a szivacsot, krétát.

3) Tisztán tartja a táblát.

4) Szellőzteti a termet.

5) Jelenti a hiányzókat.

6) Ha a becsengetés után 10 percig nem megy be tanár az osztályba, jelenti az igazgatóságon vagy a tanáriban.

7) A hetesi feladatok elhanyagolása fegyelmi vétségnek minősül.

6. Az intézmény helyiségeinek használata

1) Tantermek

a) Minden osztály felelős a törzsterméért és azért a tanteremért, amelyikben az órája van. A törzsterem díszítéséért a kijelölt osztály, tanuló felelős. A díszítés a közízlést nem zavarhatja.

b) A berendezés rongálása szigorúan tilos! Rongálásért a tanuló illetve gondviselője anyagi felelősséggel tartozik. A rongálást elkövető tanuló ellen fegyelmi eljárás kezdeményezhető.

c) Bármilyen rongálást azonnal jelenteni kell az órát tartó tanárnak.

2) Szaktantermek

a) A helyiségben a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak.

3) Szertár

a) A szertárban csak a szertáros tartózkodhat, s csak az előkészített vagy megbeszélt eszközhöz vagy anyaghoz nyúlhat. Tanuló a szertárban tanári felügyelet nélkül nem tartózkodhat!

4) Ebédlő

a) Ebédelni csak a kijelölt időpontban lehet (12 óra és 14 óra 30 perc között).

b) Az ebédelés az érkezés sorrendjében történik.

c) Az ebédelés az étkezési szokásokat betartva, kulturáltan történik.

d) Az ebéd befejeztével a székeket és az asztalokat rendben kell hagyni, tálcákat, tányérokat, evőeszközöket vissza kell vinni.

5) Könyvtár

a) Az iskolai könyvtár a tanév rendje szerint működik. Nyitva tartása megegyezik a szorgalmi időszakkal.

b) A kölcsönzött könyveket, tankönyveket és egyéb anyagokat az utolsó tanítási napig vissza kell juttatni a könyvtárba.

c) A kölcsönzött anyag elvesztése, megrongálódása kártérítési kötelezettséggel jár.

6) Tornaterem

a) A tanulók csak felügyelettel használhatják a tornatermet a délelőtti és a délutáni foglakozásokon egyaránt.

b) A tanuló a használt eszközökért anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén az okozott kárt köteles megtéríteni, szándékosság esetén fegyelmi felelőséggel is tartozik.

c) A tanulók kötelesek betartani a balesetvédelmi előírásokat.

d) A tornatermet csak megfelelő felszereléssel lehet használni.

e) A testnevelés órák a jelző csengetéskor érnek véget, azért hogy a diákok át tudjanak öltözni, és esetleges késéssel ne zavarják a következő tanítási órát.

7) Tanulók teremhasználata

a) A tanulók az iskolai rendezvényekhez (kulturális, önképzőkör, szabadidős rendezvény, sportrendezvény, stb.) ingyenesen igénybe vehetik az iskolai helyiségeket. Azok használata során okozott kárért a vonatkozó szabályok szerinti felelőséggel tartoznak.

b) A rendezvényeken tanári felügyelet szükséges.

c) A rendezvényt legalább két héttel korábban az iskolavezetésnek be kell jelenteni.

7. A tanuló jogai

1) A tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.

(2) A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.

(3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.

4) Személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az iskolának tiszteletben kell tartania, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat jogainak érvényesítésében. Továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását.

5) Válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül;

6) Igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő-létesítmények stb.).

7) Rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön.

8) Hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról.

9) Részt vehessen a diákkörök munkájában, és kezdeményezhesse azok létrehozását, tagja lehessen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek — ha törvény másképp nem rendelkezik —, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek.

10) Az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról; az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül – az iskolaszéktől a harmincadik napot követő első ülésén – érdemi választ kapjon;

11) Vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását.

12) Jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen.

13) Tanulmányai során – a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között – megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust.

14) Jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot.

15) Személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában.

16) Kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését.

17) Kérelmére — jogszabályban meghatározott eljárás szerint — független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról.

18) Választó és választható legyen a diákképviseletbe.

19) A diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását.

20) Kérelmére, indokolt esetben szociális támogatásban részesüljön.

8. A diákok jogaihoz kapcsolódó iskolai szabályzatok, kiegészítések

1) 7. fejezet 4. pontjához kapcsolódóan:

1) Magatartásávál, öltözetével nem botránkoztathatja meg környezetét, viselkedésével tiszteletben kell tartania a közösség erkölcsi értékrendjét, tiszteletben kell tartania a közösségi együttélés normáit.

2) Nem hozhat az iskola területére olyan eszközt (pl. görkorcsolya, gördeszka), tárgyat (pl. petárda, pirotechnikai eszköz, zajforrás) vagy anyagot (alkohol, kábítószer stb.), amely alkalmas saját maga vagy társai vagy az intézmény dolgozóinak veszélyeztetésére, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását zavarja, akadályozza.

2) 7. fejezet 5. és 13. pontjához kapcsolódóan:

1) A jogszabályi előírások figyelembe vételével, a Pedagógiai Programban meghatározott célkitűzések alapján az iskola minden tanévben biztosítja a tanulók számára érettségi előkészítőn való részvételt 11. és 12. évfolyamon.

2) Az adott tanévben legkésőbb május 15-ig az iskola - figyelembe véve a tanulói igényeket - megszervezi az érettségi előkészítő csoportokat a következő tanévre.

3) Az érettségi csoportokba a tanulók kötelezően, de saját elképzeléseik, célkitűzéseik figyelembe vételével jelentkezhetnek. A jelentkezés szabályait, módját az iskola éves munkaterve határozza meg, figyelembe véve az érettségi és tantervi követelményeket, a tanulók egyéni ambícióit, az előző évek tapasztalatait.

4) A tanulók a nem kötelező, szabadon választható iskolai foglakozásokra (pl. szakkör, verseny-előkészítő, nyelvvizsga előkészítő, érdeklődési kör) egyéni célkitűzéseik figyelembe vételével szabadon jelentkezhetnek. A jelentkezést követően az általuk választott foglakozásokon a megjelenés kötelező, a távolmaradást igazolni kell, ellenkező esetben a mulasztást igazolatlan hiányzásnak kell tekinteni.

3) 7. fejezet 6. pontjához kapcsolódóan:

1) A létesítmények használatakor figyelembe kell venni az SzMSz 13. fejezetében leírtakat.

2) A könyvtár használatakor figyelembe kell venni az SzMSz 18. fejezetében leírtakat.

3) Az eszközök igénybevételekor a tanuló köteles a balesetvédelmi és biztonsági előírások maradéktalan betartására.

4) Az eszközök rendellenes használatából származó károkozásért, a jogszabályi előírásoknak megfelelően anyagi felelőséggel tartozik.

5) A fegyelmezetlenségből származó károkozás esetén, az okozott kár megtérítésén túl fegyelmi felelőséggel is tartozik.

6) Az egyes termek speciális rendjének megtartása a tanulók számára kötelező (pl. számítástechnika tanterem, szertár, kémia szaktanterem, könyvtár, tornaterem stb.). A rend megsértése fegyelmi felelősségre vonást von maga után. Az egyes szaktantermekre vonatkozó használat szabályait a tanulókkal év elején vagy a tanév során a legelső használatkor ismertetni kell. Az ismertetés tényét a tanuló aláírásával igazolja.

4) 7. fejezet 16. pontjához kapcsolódóan:

1) Figyelembe kell venni az SzMSz 8.6.4. 8.6.5. pontjában leírtakat

5) 7. fejezet 18. és 19. pontjához kapcsolódóan:

1) Figyelembe véve az IDB Működési Szabályzatát

9. A tanuló kötelességei

1) Részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon.

2) Eleget tegyen — rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően — tanulmányi kötelezettségének.

3) Életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben-tartásában, a tanítási órák, foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lebonyolításában és lezárásában.

4) Megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait.

5) Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi –, ha megsérült.

6) Megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit.

7) Az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.

8) Megtartsa az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzatban, továbbá a Házirendben foglaltakat.

10. A diákok kötelességeihez kapcsolódó iskolai szabályzatok, kiegészítések

1) 9. fejezet 3. pontjához kapcsolódóan:

1) A tanulók bevonásakor a tanárnak minden esetben egyedileg kell mérlegelnie, hogy a feladat a tanuló életkorára és fejlettségére tekintettel teljesíthető-e. A feladat elvégzése során be kell tartani az iskola baleset és tűz védelmi és kockázatértékelési szabályzatában leírtakat.

2) A tanuló kötelezettsége kiterjed:

Ø Rendezvényeket megelőzően a rendezvény helyszínének előkészítésre (pl. berendezés, díszítés), a rendezvényt követően az eredeti állapot visszaállításban való részvételre.

Ø Tantermek, a diákok által használt közösségi helyiségek díszítésére, rendben-tartásában való bekapcsolódásra.

Ø Szertár rendezésében való részvételre.

Ø Az iskola külső, udvari részének ápolására, óvására.

2) 9. fejezet 4. pontjához kapcsolódóan:

1) Az SzMSz-ben, a Házirendben, a Tűzvédelmi Szabályzatban és a Balesetvédelmi Szabályzatban foglaltakon túl a tanuló köteles betartani az egyes szaktantermek, közösségi helyiségek használatára vonatkozó előírásokat.

3) 9. fejezet 6. pontjához kapcsolódóan:

1) A tanuló a rábízott, használatra átadott eszközökért felelőséggel tartozik. Az iskola berendezési tárgyait rendeltetésszerűen köteles használni.

2) Szándékos károkozás esetén a kár megtérítésén túl a tanulót fegyelmi felelősség is terheli.

11. A tanulók értékelésnek, osztályozásának formái rendje

1) A tanulók értékelésének és osztályozásának rendjét „Az érdemjegyek és osztályzatok adása” című szabályzat határozza meg.

2) Az osztályozó-, javító-, különbözeti-, köztes-, stb. vizsgák eljárási szabályait az „Iskolai vizsgaszabályzat” határozza meg.

3) A Pedagógiai Program vonatkozó fejezete tartalmazza, hogy mely tantárgyak esetén történik a tanuló értékelése írásban és nem érdemjeggyel, osztályzattal. Az írásbeli érékelés érdemjegyre és osztályzatra való átváltásának szabályait is a Pedagógiai Program határozza meg.

11.1. A dolgozatíratás szabályai, az értékelés rendje

1) Egy tanítási napon két témazáró dolgozatnál több nem íratható egy osztályban, tanulócsoportban. Egy témazáró dolgozatnak a 30 percnél hosszabb ideig tartó, de 90 percnél nem hosszabb dolgozat tekinthető.

2) Kettőnél több dolgozatíratásának szándéka esetén a szaktanárok a diákok jelzése alapján egyeztetés révén döntik el, hogy melyik dolgozat írását ütemezik át más időpontra.

3) A dolgozatokon, írásbeli feleleteken fel kell tüntetni a tanuló nevét, osztályát és a dolgozat, felelet megírásának időpontját.

4) A szaktanár számára a dolgozat, az írásbeli felelet megírását követően 10 munkanap áll rendelkezésére a dolgozat kijavítására, értékelésére. A 10 munkanapot követően a dolgozat, az írásbeli felelet érvényét veszíti, a dolgozatokat érdemjeggyel nem lehet értékelni.

5) A 4. ponttól való eltérést az ODB titkár vagy a hetes jelzi a szaktanár számára, szükség esetén az osztályfőnök vagy a diáktanácsadó tanár számára. Az osztályfőnök vagy a diáktanácsadó tanár a diákok jelzését minden esetben köteles továbbítani az iskolavezetés felé. A kialakult vita eldöntésénél a haladási napló bejegyzése és/vagy a dolgozaton feltüntetett dátum a mérvadó.

6) Az írásbeli feleletek, dolgozatok javításánál, értékelésénél figyelembe kell venni a Pedagógiai Program célkitűzéseit, az iskolai helyi tantervban foglaltakat és az írásbeli munkák javításának pedagógiai elveit.

12. Jutalmazási és büntetési fokozatok

12.1. A tanulók jutalmazása

1) A tanulók jutalmazásánál figyelembe kell venni az SzMSz 8.6.2. pontjában leírtakat.

2) A következő fokozatok adhatók dicséretként:

a) szaktanári dicséret (írásban)

b) osztályfőnöki dicséret (írásban)

c) igazgatói dicséret (írásban)

d) tantestületi dicséret (írásban)

A fokozatok egy tanévben többször is adhatók.

3) Dicséretek a következőkért is adhatók:

a) példamutató magatartásért,

b) tanulmányi versenyeken elért eredményért,

c) kimagasló sportteljesítményért,

d) sorozatos szereplésért (énekkar, ünnepség),

e) iskolai rendezvények szervezéséért, segítéséért,

f) valamint minden más, itt fel nem sorolt esetben, amikor a tanuló munkája, tevékenysége öregbíti az iskola hírnevét.

12.2. A tanulók fegyelmező, fegyelmi büntetései

1) A tanulók fegyelmező, fegyelmi büntetéseinél figyelembe kell venni az SzMSz 8.6.3. pontjában leírtakat.

2) Fegyelmező büntetés fokozatai:

a) szaktanári figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli)

b) osztályfőnök:

1. -osztályfőnöki figyelmeztetés

2. -osztályfőnöki intés

c) igazgató:

1. -igazgatói intés

2. -igazgatói megrovás

3) Fegyelmi büntetés fokozatai:

d) nevelőtestület:

1. -megrovás

2. -szigorú megrovás

3. -meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása

4. -áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába

5. -eltiltás a tanév folytatásától

6. -kizárás az iskolából

Egy fegyelmi büntetés egy tanévben csak egyszer adható.

3) Büntetési fokozatok különös tekintettel a következő vétségekért is adhatók:

Hetesi feladatok elmulasztása estén.
Tiltott dohányzás esetén (nem a kijelölt helyen dohányzik, életkora miatt tilos számára a dohányzás).
Szeszesital, kábítószer fogyasztása az iskola területén vagy bármilyen jellegű iskolai rendezvényen (pl. kirándulás, táborozás).
Ittasan vagy más szer befolyása alatt jelenik meg az iskolában, iskolai rendezvényen (az iskola területén kívül is, ha azt a rendezvényt az iskola szervezi).
Ünnepségeken való ünnepélyes megjelenés, illetve részvétel elmulasztása esetén.
Szándékos károkozásért.
Tiszteletlen viselkedésért.
Az óra, a foglakozás rendjének tudatos, szándékos megsértésért.
Az iskola hírnevének, tekintélyének rontásáért.
Igazolatlan hiányzásért.
Mobiltelefon tiltott helyen vagy időpontban való használata (pl. tanítási óra, iskolai rendezvény).
Tanulmányi munka elhanyagolásáért. Azon tanuló ellen, aki érettségi vagy képesítő tantárgyak több mint feléből és/vagy a tanult tantárgyak 40%-ából félévkor vagy év végén megbukik, a tantestület fegyelmi eljárást kezdeményez (a magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyak külön tantárgyként veendők figyelembe).
Valamint minden más esetben, amely sérti az intézményben dolgozók (tanárok, alkalmazottak, diákok) emberi méltóságát és személyiségi jogait, sérti az iskola és kollégium szervezeti és működési rendjét, házirendjében, pedagógiai programjában megfogalmazottakat.

13. A magatartás elbírálása

Az értékelés szempontjaitól eltérni csak kivételes esetekben lehet, a nevelőtestület és az igazgatóság egyetértésével.

1) Példás magatartású, aki

a) fegyelmezett magatartásával elősegíti az iskolai foglalkozások eredményességét,

b) nincs igazolatlan órája,

c) közösségi munkát vállal és azt felelősséggel elvégzi,

d) társadalmi munkában teljesítményével példát mutat, társait segíti.

2) Jó magatartású, aki

a) a házirend szabályait betartja,

b) a rábízott feladatokat becsülettel elvégzi,

c) nincs fegyelmi büntetése,

d) igazolatlan óráinak száma kettőnél nem több,

e) tanáraival, társaival szembeni viselkedése tisztelettudó, megbízható.

3) Változó magatartású, aki

a) a házirend szabályait ismételten megszegi,

b) feladatait csak ismételt felszólításra vagy hiányosan végzi el,

c) a közösség ügyei iránt nem mutat érdeklődést,

d) viselkedése, hangneme társaival és az intézmény dolgozóival szemben kifogásolható

e) nincs igazgatói vagy annál súlyosabb büntetése,

f) igazolatlan óráinak száma nem több mint 6.

4) Rossz magatartású, aki

a) a házirend szabályait súlyosan megsérti,

b) magatartásával a közösség fejlődését, tevékenységét hátráltatja,

c) igazgatói megrovása vagy annál szigorúbb büntetése van,

d) igazolatlan óráinak száma meghaladja a 10 órát,

e) három vagy több tantárgyból bukó.

14. A szorgalom elbírálása

1.) Az értékelés szempontjaitól eltérni csak kivételes esetekben lehet, a nevelőtestület és az igazgatóság egyetértésével.

2) Példás szorgalmú, aki

a) adottságait és lehetőségeit maximálisan kihasználva éri el eredményeit,

b) aktivitásával elősegíti a tanítási órák sikerét,

c) valamely tárgyból vagy tárgyakból kimagasló eredményt ért el és egy tárgyból sem rosszabb közepesnél,

3) Jó szorgalmú, aki

a) képességeinek megfelelő eredményeket ér el,

b) önként részt vesz a tanítási óra munkájában,

4) Változó szorgalmú, aki

a) képességei alatt teljesít,

b) csak alkalomszerűen vesz részt a tanítási óra munkájában,

c) tanulmányi kötelezettségeit csak figyelmeztetésre teljesíti,

d) aki egy-két tárgyból bukik.

5) Hanyag szorgalmú, aki

a) a tanítási óra munkájában nem vesz részt,

b) munkájában megbízhatatlan,

c) tanulmányi kötelezettségeit csak alkalomszerűen teljesíti,

d) három vagy annál több tárgyból bukik.

15. A tantárgyi, tanévi részleges, vagy teljes felmentések eljárásának szabályai

1) Az SzMSz 8.6.4. és 8.6.5. pontjában leírtakat kell figyelembe venni.

2) Figyelembe kell venni az iskola „Tantárgyi felmentés szakképzési évfolyamon” című szabályzatát.

16. A szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről

1) A tájékoztatásnál figyelembe kell venni az SzMSz 19. fejezetében leírtakat és a Pedagógiai Program vonatkozó részeit.

2) Az iskola a szülőket, a diákokat legkésőbb februárig írásban tájékoztatja a következő tanév tankönyveiről, munkafüzeteiről. Az újonnan beiratkozó tanulók és szüleik a tájékoztatást legkésőbb a beiratkozás napján kapják meg.

3) A tájékoztató tartalmazza:

a) a tankönyv, a tanítási segédeszköz címét,

b) a tankönyv, a tanítási segédeszköz szerzőjét,

c) a tankönyv, a tanítási segédeszköz árát,

d) a tankönyv, a tanítási segédeszköz raktári jelzetét.

4) A szülőnek írásban kell jeleznie, hogy az iskola segítségével mely tankönyveket, munkafüzeteket kívánja beszerezni. Az írásbeli visszajelzést márciusig kell eljuttatnia a tankönyvfelelős számára. Az írásbeli visszajelzések alapján történik meg a tankönyvek megrendelése. A tanuló nem jelzi határidőre tankönyvvásárlási szándékát úgy az iskola számára nem rendel tankönyvet, az ebből származó kellemetlenségekért az iskola nem vállal felelősséget. Az újonnan beiratkozó tanulóknak, gondviselőjüknek a beiratkozás napján kell nyilatkozniuk arról, hogy mely tankönyvekre, oktatást segítő eszközökre tartanak igényt.

5) Tanév közben átvétellel az iskolába kerülő tanuló maga gondoskodik tankönyveiről, ez a zavartalan átvétel feltétele. Az ebből származó anyagi konzekvenciákért az iskola nem tud felelősséget vállalni.

6) Legkésőbb május végéig megtörténik az ingyen tankönyvre jogosult tanulók felmérése. Újonnan beiratkozó tanulók esetén az erre való jogosultságról a beiratkozás napján kell nyilatkozni.

7) Az iskola az ingyen tankönyvre jogosult tanulók támogatását csak az iskolában megvásárolt könyvek esetén tudja biztosítani.

17. Mulasztás

1) Az előre nem látható események (betegség, időjárási és közlekedési nehézségek) kivételével a tanuló csak előzetes engedéllyel maradhat távol az iskolai foglalkozásról. A távolmaradást, a mulasztást követő első osztályfőnöki órán, de legkésőbb nyolc napon belül igazolni kell. Amennyiben ez nem történik meg, a mulasztás igazolatlan hiányzásnak minősül.

2) Betegség esetén orvosi igazolást, családi vagy egyéb ok esetén szülői igazolást köteles hozni a tanuló. A hiányzás igazolását az ellenőrző könyvbe kell bejegyeztetni, amennyiben erre lehetőség van. A szülő egy tanévben maximálisan 3 napot igazolhat. Ezt meghaladó távolmaradásra csak az igazgató vagy valamelyik helyettese adhat engedélyt.

3.) Igazolt és igazolatlan hiányzások következményei:

1) Amennyiben a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát félévkor nem osztályozható egyetlen tantárgyból sem, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi számára, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

2) Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát év végén nem osztályozható egyetlen tantárgyból sem, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi számára, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

3) Ha a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzása együttesen egy tantárgyból meghaladja az órák 30%-át az adott tantárgyból nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

4) A nevelőtestület az osztályozó vizsga engedélyezését csak akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan hiányzások száma meghaladja az igazolt hiányzásokat.

4) Megszűnik a tanuló jogviszonya - tanköteles kivételével - annak, aki igazolatlanul 30 tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. Ettől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a tanuló 30 óra igazolatlan hiányzását folyamatos hiányzással gyűjti össze.

a) Az osztályfőnök a tanköteles tanuló szülőjét vagy gondviselőjét az első, a továbbiakban öt igazolatlan óránként köteles írásban (levélben) értesíteni.

b) Nem tanköteles tanuló esetén három igazolatlan óránként köteles a szülőt vagy gondviselőt írásban értesíteni.

6) Abban az esetben, ha tanuló a megengedettnél többet hiányzott igazolatlanul, de még tanköteles az iskola igazgatója szabálysértési eljárást kezdeményez a szülő vagy gondviselő ellen a lakóhelyileg illetékes jegyzőnél.

7) Az osztályfőnök a félévi és év végi tanulmányi eredményeinek értesítésével egyidőben köteles a szülőt vagy gondviselőt tájékoztatni a tanulói hiányzásról, külön feltüntetve az igazolt és igazolatlan hiányzásokat. Az ellenőrző könyv félévi osztályzatainak bejegyzésekor ezt az osztályfőnöknek az osztályzatok alatt kell feltüntetnie.

18. Az osztályozó, javító-, különbözeti, stb. vizsgák

1) Az iskola által szervezett osztályozó, javító-, különbözeti, stb. vizsgák szervezésénél, lebonyolításánál az SzMSz 12.11. fejezetében leírtak és az iskola „Vizsgaszabályzatában” foglaltak az irányadók.

2) A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha

Ø felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

Ø engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.

3) Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.

4) Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le.

19. Diákokra vonatkozó védő-óvó előírások

1) A baleset-megelőzési előírásokat, a baleset esetén teendőket az iskola „Munkavédelmi szabályzata” tartalmazza.

2) A tűzmegelőzési előírásokat, a tűz esetén teendőket az iskola „Tűzvédelmi szabályzata” tartalmazza.

3) A fenti két szabályzatot minden évben a tanulókkal az év első osztályfőnöki óráján ismertetni kell. A szabályzatokban foglaltak megismerését a tanulók aláírásukkal tanúsítják.

20. Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok

1) A fizetési kötelezettség rendjét, nagyságát a fenntartó (városi önkormányzat) rendeletben határozza meg.

2) A fizetési kötelezettségek teljesítésénél a fenntartó rendelete a meghatározó.

3) A szülői kérésre szervezett korrepetálások, előkészítők esetében térítési díjat kell fizetni. A térítési díj nagysága a következő szempontok alapján kerülnek meghatározásra:

Ø a foglalkozás időtartama,

Ø a foglakozáson résztvevők száma,

Ø az iskola költségei (önköltségi áron).

4) A befizetések és visszafizetések rendjét az iskolára vonatkozó pénzügyi előírások határozzák meg.

21. Tanulmányi ösztöndíj

1) Az iskolai tanulmányi ösztöndíjra pályázók körét, feltételeit az iskola „Tanulmányi ösztöndíj odaítélésének feltételei” című szabályzat határozza meg.

2) Tanulmányi ösztöndíjra pályázni az iskola pályázati űrlapjának kitöltésével lehet. Nyelvvizsga, versenyeredmény alapján benyújtott pályázat mellé csatolni kell az eredményt igazoló okirat másolatát.

3) A tanulmányi ösztöndíj beadásának határidejét a tanév rendje határozza meg.

4) Nyelvvizsga, tanulmányi verseny eredménye után kért ösztöndíjra pályázni az egész tanévben folyamatosan lehet.

5) A pályázatot az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének kell benyújtani. Az osztályfőnöki munkaközösség-vezető ellenőrzi a pályázatok formáját, elkészíti a pályázatok rangsorát, és javaslatot tesz az iskolaszék számára az ösztöndíjak arányára az általános igazgatóhelyettessel egyetértésben.

6) A javaslatok alapján az Iskolaszék dönt az ösztöndíjak odaítéléséről.

7) Az ösztöndíjak differenciálásának általános szempontjai:

Ø a tanulmányi eredmény,

Ø a tanulók rangsora a tanulmányi eredmény alapján,

Ø a pályázatok száma,

Ø a rendelkezésre álló pénzügyi keret.

22. Diákönkormányzat, diákközgyűlés

1) Az iskola, a kollégium tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni (évi rendes közgyűlés).

2) A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője végzi, a tanév helyi rendjében meghatározott időben.

3) Rendkívüli diákközgyűlést az iskolai diákönkormányzat vezetője, a tanulók nagyobb közössége vagy az iskola igazgatója kezdeményezhet.

4) A diákközgyűlést a diákönkormányzat küldöttgyűlésként is megszervezheti. Az osztályok, tanulócsoportok képviselőket választanak az IDB szabályzatában foglaltak szerint.

5) A diákközgyűlésen a tanulók (vagy küldöttek) az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez.

6) A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megkezdése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.

7) Tanulók nagyobb közösségét az SzMSz 25. fejezet 1. pontja határozza meg.

8) A tanulók a diákok érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

9) A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőinek megbízásáról.

10) Az iskolarádió a diákönkormányzat irányítása alatt működik. Műsorával a közízlést, erkölcsöt nem sértheti.

23. Egyéb szabályok, rendelkezések

1) A tanuló köteles ellenőrzőjét és minden szükséges felszerelését magával hozni.

2) Köteles a kapott érdemjegyet beírni, a kiskorú tanuló szülővel vagy gondviselővel havonként aláíratni. Az ellenőrzőbe beírt érdemjegyeket a szaktanár kézjegyével, szignójával látja el.

3) A tanuló az osztályterembe belépő tanárt, igazgatót, látogatóit felállással üdvözli.

4) A tanuló az iskolába komolyabb értéket (pl. mobiltelefont, magnót) csak saját felelősségére (szülő vagy gondviselő felelősségére) hozhat. Ezek elvesztése, megrongálódása esetén az iskola felelősséget nem vállal. Az iskolába hozott tárgyakat, eszközöket csak úgy használhatja, ha azok nem zavarják az iskolában folyó nevelő, oktató munkát.

5) Sport- és edzésigényt, amennyiben ez érinti az iskola tanulási rendjét, csak hivatalos kikérő esetén lehet engedélyezni. Az engedélyt az osztályfőnök vagy az igazgató adhatja.

6) Az iskola összes rendezvényén és egész területén, a kijelölt helyek kivételével, tilos a dohányzás. Ez alól mentességet a nagykorú tanulók kaphatnak, ők a kijelölt helyen dohányozhatnak.

7) Ellenőrzőt és diákigazolványt minden tanuló első alkalommal önköltségi áron kap. Második és minden további alkalommal az ellenőrzőért és a diákigazolványért, kezelési költség címén, a mindenkori minimálbér 1%-át kell fizetni.

8) Az iskola területén tilos minden szerencsejáték.

24. Záradék

1) A Házirend az elfogadását követően hatályba lép, kiterjed az iskola valamennyi tanulójára és dolgozójára.

2) A Házirendhez mellékletként csatolni kell az Iskolai Diák Bizottság, a nevelőtestület és az Iskolaszék határozatát tartalmazó jegyzőkönyvet.

3) A Házirendet jogszabályváltozást követően 30 napon belül, vagy az elfogadását követő harmadik évben felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot az iskola igazgatója rendeli el, ő vagy megbízottja végzi.

4) A Házirend felülvizsgálatát az iskola igazgatóján kívül, az Iskolai Diák Bizottság, a nevelőtestület vagy az Iskolaszék kezdeményezheti külön-külön vagy együttesen. A felülvizsgálatra irányuló kérést írásba kell foglalni, a Házirend kifogásolt részét meg kell jelölni.

5) A felülvizsgálatot végző személyt az iskola igazgatója jelöli ki.

6) Minden tanév elején a Házirendet ki kell hirdetni a tanulóknak, akik a Házirendben foglaltak megismerését aláírásukkal igazolják. A Házirendet a kollégiumban, az iskolai könyvtárban, a tanáriban hozzáférhetően ki kell függeszteni. A Házirendet az iskola honlapján is el kell helyezni.

25. Értelmezések

1) Diáktanácsadó tanár, (diákmozgalmat segítő tanár, iskolai diákönkormányzat vezetője): Az iskolai diák önkormányzat munkáját segítő, támogató kolléga.

2) IDB: Iskolai Diák Bizottság

3) ODB: Osztály diákbizottság

4) SzMSz: szervezeti és működési szabályzat

Újszász, ………. év ……………….. hónap ………… nap

Rózsa György

igazgató

Elfogadást igazoló dokumentumok

Az Iskolai Diákönkormányzat a Házirendben foglaltakat megismerte, az ott leírtakkal egyetért.

………… év ……………… hónap ……….. nap

…………………………. ………………………….

IDB támogató tanár IDB tag

Az Iskolaszék a Házirendben foglaltakat megismerte, az ott leírtakkal egyetért.

………… év ……………… hónap ……….. nap

………………………….

Iskolaszék elnöke

A nevelőtestület a Házirendben foglaltakat megismerte, az ott leírtakkal egyetért.

………… év ……………… hónap ……….. nap

…………………………. ………………………….

tanár tanár