Tárgy: Szabályzat

Az érdemjegyek és osztályzatok adása

I.

Alapelvek

1) A Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégiuma egész tantestületre vonatkozó szabályzata a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 70. § (1) - (5) bekezdése alapján került megfogalmazásra.
2) A tanuló számára a tanítási év közben adott értékelés formája az érdemjegy. Az értékelésnél jeles (5); jó (4); közepes (3); elégséges (2), elégtelen (1) érdemjegyeket lehet adni. Törtszámjegyet nem lehet a tanuló számára adni.
3) A tanuló munkáját félévkor és év végén osztályzattal kell minősíteni, az osztályzatok a következők:
a) A tantárgyi tudás értékelésénél és minősítésénél jeles (5); jó (4), közepes (3),          elégséges (2); elégtelen (1).
b) A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5); jó (4); változó   (3); rossz (2).
c) A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4); változó(3);            hanyag (2).

II.

Érdemjegyek

1) A tanuló munkáját a tanítási év közben rendszeresen, időarányosan értékelni kell. Az időarányos azt jelenti, hogy a tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel értékelni kell. Ettől a II. fejezet 1) a) és 1) b) pontjánál lehet eltérni. Az 1) a) pontjánál hathetente kell a tanuló munkáját minimum egy érdemjeggyel értékelni. Az 1) b) pontjánál öthetente kell a tanuló munkáját minimum egy érdemjeggyel értékelni.
a) Ha az adott tantárgyat heti egy órában tanulja a tanuló, akkor munkáját félévente     minimum három érdemjeggyel kell értékelni.
b) Ha az adott tantárgyat heti két órában tanulja a tanuló, akkor munkáját félévente     minimum négy érdemjeggyel kell értékelni.
c) Ha az adott tantárgyat heti három órában tanulja a tanuló, akkor munkáját félévente            minimum hat érdemjeggyel kell értékelni.
d) Ha az adott tantárgyat heti négy vagy több órában tanulja a tanuló, akkor munkáját             félévente minimum nyolc érdemjeggyel kell értékelni.
2) A tanulók munkájának értékelésénél a pedagógiai változatosságra kell törekedni. Ajánlott az értékelésnél írásbeli, szóbeli, szorgalmi . stb. munkák alapján érdemjegyeket adni.
3) Minden tanuló munkáját szükséges írásbeli munka alapján is értékelni, a műhelyben folytatott gyakorlati és a készségtárgyak kivételével. Az egy félév során adott írásbeli munkákra adott érdemjegyek számát a II. fejezet 1) bekezdése alapján kell meghatározni. Írásbeli munkára kell adni a jegyek minimum 1/3-át, törtérték esetén minden esetben felfelé kell kerekíteni.
4) Érdemjegyként törtjegy nem adható.
5) A tanmenetben meghatározottak szerint, az egyes témakörök végén témazáró dolgozatot kell íratni, amit érdemjeggyel kell értékelni.
6) Az írásbeli témazáró dolgozatok érdemjegyeit piros színnel kell jelölni az osztályozó naplóban.
7) A félévi és év végi tudásszintmérő dolgozatokat az értékelési rendszerhez kapcsolódó szempontok szerint kell értékelni, amikor szükséges érdemjegyet kell adni. Az érdemjegyet piros színnel kell az osztályozó naplóba beírni.
8) Érdemjegyet az osztályozó naplóban a szaktanár javíthat. A hibásan beírt jegyet áthúzza, és szignójával a javítást hitelesíti. Szigorúan tilos érdemjegyet hibajavítóval javítani, radírozni vagy átírni.

III.

Osztályzatok

1) A félévi és év végi osztályzatokat az összes, az osztályozó naplóba, a tantárgyhoz beírt érdemjegyek számtani átlaga alapján kell meghatározni:
a) 75 századra végződő vagy a feletti átlag esetén felfelé kell kerekíteni,
b) 5 tized és 749 ezred között a szaktanár mérlegel és dönt a félévi vagy év végi          osztályzatról,
c) 499 ezredtől lefelé kell kerekíteni az osztályzatot.
2) A szaktanár által hozott döntést csak az osztályozóértekezlet döntése bírálhatja felül az Oktatási törvény 70. § (4) bekezdésében megfogalmazottak szerint.
3) Az osztályzat megállapításánál minden érdemjegy egyforma súllyal vesz részt.
4) Osztályzatot az osztályozó naplóban az osztályfőnök javíthat. A hibásan beírt jegyet áthúzza, és szignójával a javítást hitelesíti. Szigorúan tilos osztályzatot hibajavítóval javítani, radírozni vagy átírni.

IV.

Írásbeli, gyakorlati dolgozatok pótlása

1) A szaktanár feladata és kötelessége [1993. évi LXXIX. törvény 19. § d. pontja], hogy a tanuló munkáját folyamatosan értékelje.
2) A tanuló kötelessége [1993. évi LXXIX. törvény 12. § (1) (2)], hogy részt vegyen a tanítási órákon és ott rendszeresen számot adjon tudásáról.
3) A tanuló hiányzása esetén az 1., és 2., pontokban foglaltakat nem vagy nagyon nehezen lehet teljesíteni.
4) Annak érdekében, hogy a tanuló folyamatos és rendszeres értékelése ezen a területen ne szenvedjen csorbát, a következő intézkedéseket kell megvalósítani:
a) A tanuló hiányzását az osztályfőnök az osztálynaplóban folyamatosan vezeti.
b) Dolgozat, röpdolgozat esetén a szaktanár jelzi az osztályfőnök számára, hogy ki, kik nem vettek részt a számonkérésen. Átadja a tanulók névsorát, amelyen rögzíti a dolgozatírás időpontját, témáját. A listát aláírásával hitelesíti.
Az osztályfőnök a tanuló iskolába való megérkezése után jelzi a szaktanár számára, hogy diákja számára biztosítsa a dolgozat pótlásának lehetőségét.
c) A tanuló iskolában való megjelenését követően kerül sor a dolgozat pótlására.
d) A tanév rendjében kerül kijelölésre az a nap, amelyen az írásbeli számonkérést pótolni lehet, kell. Ez egy adott tanítási nap 8. vagy 9. óráját jelenti.
e) A tanuló dolgozat pótlása címén órarendben meghatározott tanítási óráról nem hiányozhat.
f) A tanuló figyelmét a dolgozat pótlására a szaktanár és/vagy az osztályfőnök külön is felhívja.
g) A tanuló iskolában való megjelenése és a dolgozat pótlása között minimum 24 órának (1 napnak) el kell telnie.
h) A feladatsor (írásbeli számonkérés) összeállításáról a szaktanár gondoskodik. A feladatsort, a szükség számban az igazgatónak vagy megbízottjának adja át.
Az osztályfőnök a dolgozatírásra kijelölt napon, 12 óráig átadja azoknak a tanulóknak a névsorát a tantárgy megjelölésével, akik kötelesek a pótdolgozat írásán megjelenni.
i) Az igazgató vagy megbízottja gondoskodik az írásbeli számonkérés helyének és felügyeletének megszervezéséről.
j) Egy-egy számonkérés 45 percnél nem lehet több. Egy tanulót egy napon maximum két tárgyból lehet így írásban feleltetni.
k) A dolgozatokat a szaktanár értékeli, és az érdemjegyeket bevezeti a naplóba.
l) A tanuló nem jelenik meg az írásbeli dolgozat pótlásán:
- ha indokolt távol maradása, akkor újabb lehetőséget kell biztosítani számára a pótlásra,
- indokolatlan távol maradás esetén elégtelen érdemjeggyel kell értékelni a tanulót.

IV.

1) A szabályzat felülvizsgálatát a jogszábályi változást követő 30 napon belül, vagy a hatályba lépést követően kétévente el kell végezni.
2) A felülvizsgálatot az iskola igazgatója vagy megbízottja végezheti el.
3) A szabályzatot a nevelőtestület hagyja jóvá. A jóváhagyást tanusító jegyzőkönyvet mellékletként csatolni kell a szabályzathoz.
4) A szabályzat a nevelőtestületi döntést követően lép életbe.
5) A szabályzatot először a 2000/2001-es tanév második félévétől kell alkalmazni.
Kelt: Újszász, 2006. május 19.
                                                                            Rózsa György
                                                                                 igazgató