Gimnázim, Műszaki Szakközépiskola és Kollégiuma

Vizsgaszabályzat

ã Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégiuma

5052 Újszász Dózsa György út 23.

Telefon/Fax 56/552-047, 552-048 •

e-mail:gimnaziumujszasz@pr.hu

http://www.ugmszi.hu


I. Általános rendelkezések. 3

II. Vizsgabizottság. 4

III. A vizsga menete. 4

Az írásbeli vizsga. 4

A szóbeli vizsga menete. 7

IV. A vizsga értékelése. 9

V. Zárórendelkezések. 9

VI Melléklet 9

 


I. Általános rendelkezések

1. A Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégiuma vizsgaszabályzata az 1993.évi LXXIX.törvény és 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet valamint a 24/1997. (VI.5.) MKM rendelet alapján készült.

2. A vizsgaszabályzat a javítóvizsga (pótvizsga), különbözeti vizsga, osztályozó vizsga (továbbiakban vizsga) általános elveit, részletes szabályait foglalja magába.

3. Javítóvizsgát (pótvizsgát) tehet az a tanuló, aki év végén elégtelen osztályzatot kapott.

4. Különbözeti vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki másik iskolából érkezik középiskolánkba és az általa eddig tanultak és az általunk eddig tanítottak között különbség van tartalmi vagy tantárgyi területen.

5. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak akkor, ha:

/1,        felmentették a tanórai foglakozásokon való részvétel alól, az iskolával magántanulói jogviszonyt létesített,

/2,        engedélyezték számára, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

/3,        A tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát év végén nem osztályozható egyetlen tantárgyból sem, kivéve ha a nevelőtestület engedélyezi számára, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

/4,        A tanuló igazolt és igazolatlan hiányzása együttesen egy tantárgyból meghaladja a megtartott órák 30%-át az adott tantárgyból nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

/5,        A nevelőtestület az osztályozó vizsga engedélyezését csak akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan hiányzások száma meghaladja az igazolt hiányzásokat. (11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 20.§ (6) d pontja)

6.

/1 A különbözeti vizsgára tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Szükségszerint, tanulói átvétel miatt ettől el lehet térni.

/2. Osztályozó vizsgát az iskola a tanév során legalább két alkalommal szervez, ettől szükség szerint el lehet térni. Osztályozó vizsgát kell szervezni a félévi és év végi értékeléseket követően. A tanulók félévi és év végi zárását követően minimum három munkanap után el kell kezdeni az osztályozó vizsgák lebonyolítását.

/3 A különbözeti és osztályozó vizsga javítóvizsgáját a vizsgát követő egy hónapon belül meg kell szervezni. A javítandó vizsga és a javítóvizsga között legalább két hétnek (14 napnak) el kell telnie.

/4 Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kell időpontot kijelölni. A javítóvizsga pontos időpontját az adott tanév rendje határozza meg.

/5 A vizsgák időpontjáról a tanulókat tájékoztatni kell. A javítóvizsga időpontját a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

/6 A tanulóknak a méltányossági alapon megkért vizsgákra a kérelmet írásban kell benyújtani, az igazgatónak címezve. A kérelemre írásbeli határozattal kell válaszolni, amelyet a kérelem benyújtása után legkésőbb 15 munkanappal el kell juttatni a kérelmezőhöz, kiskorú tanuló esetén a gondviselőhöz.

II. Vizsgabizottság

1.

/1 Az iskola igazgatója (vizsgabizottság elnöke) felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. Az iskola igazgatójának feladatai különösen:

a, meggyőződik arról, hogy a vizsgázó teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, és szükség esetén kezdeményezi a vizsgáról való kizárását annak, aki nem teljesítette azokat,

b, vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,

c, átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait,

d, a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

/2 Az igazgató feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja.

2.

/1 A vizsgabizottság munkáját az igazgató készíti elő. Az igazgató felel a vizsga törvényes előkészítéséért, zavartalan lebonyolításáért.

/2 Az igazgató feladata különösen:

a, dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a szabályzat nem utal más jogkörébe,

b, kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,

c, gondoskodik arról, hogy a vizsgára jelentkezők, a vizsgabizottság tagjai, a vizsgabizottság jegyzője, a felügyelő tanárok megismerhessék a vizsgaszabályzatot, a vizsga lebonyolításának rendjét,

d, ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,

e, megszervezi a vizsgaeredmények kihirdetését, ellenőrzi a törzslapok és bizonyítványok egyeztetését, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja és aláíratja a vizsga iratait,

f, minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.

/3 Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet - az igazgató megbízása alapján - az igazgató helyettese vagy más megbízottja.

III. A vizsga menete

Az írásbeli vizsga

1.

/1 Az írásbeli vizsga megszervezéséhez az igazgatónak ki kell jelölnie azt az épületrészt (helyiségcsoportot), amelynek felügyelete megfelelő módon biztosítható. Az írásbeli vizsga időtartama alatt a vizsgázók részére elkülönített épületrészbe (helyiségcsoportba) a vizsgázókon, a vizsgabizottság tagjain, a felügyelő tanáron és a vizsgabizottság jegyzőjén kívül csak az igazgató engedélyével lehet belépni.

/2 A vizsgateremben az ülésrendet a vizsganap kezdetekor a felügyelő tanár - az előzetes csoportbeosztás szerint - úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék.

/3 A vizsganap kezdetekor a felügyelő tanár a vizsgateremben megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A tételhirdetéskor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen.

/4 a vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.

2.

/1 Az írásbeli vizsgán csak az iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát. Valamennyi vizsgatárgy egy-egy feladatlapját a vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

/2 Az íróeszközökről és az általános követelményekben felsorolt segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak; azokat egymás között nem cserélhetik.

/3 A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni

3.

/1 A vizsgázónak az írásbeli  feladatok  megválaszolásához rendelkezésre álló idő minimum 45 perc maximum 90 perc. Az egyes tárgyakra vonatkozó előírásokat a vizsgaszabályzat melléklete tartalmazza.

/2 Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni.

/3 A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján

a, az (1) bekezdésben meghatározó időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,

b, lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott  segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használja,

c, engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen.

/4 Egy vizsganapon legfeljebb négy írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között legalább tizenöt perc pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani.

4.

/1 A vizsgateremben és a folyosón gondoskodni kell az állandó felügyeletről. A felügyelő tanárok az igazgató által előre megállapított sorrendben, óránként váltják egymást.

/2 A felügyelő tanár feladata annak megakadályozása, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használjon, társaitól vagy más személytől segítséget vegyen igénybe.

/3 A vizsgázóknak az írásbeli vizsga alatt a helyiséget csak indokolt esetben lehet elhagyniuk, s lehetőleg egyidejűleg csak egynek. A helyiséget elhagyó vizsgázó átadja feladatlapját a felügyelő tanárnak, aki a távozás és a visszaérkezés pontos idejét - azon a helyen, ahol az írásbeli munka félbemaradt - arra rávezeti.

/4 Az írásbeli feladatokra adott megoldás kidolgozásának befejezése után a vizsgázó a megoldást tartalmazó feladatlapot, valamennyi átvett, s üresen maradt, valamint a piszkozatot tartalmazó feladatlapot átadja a felügyelő tanárnak, és távozik a vizsga részére elkülönített épületrészből. A vizsgázó a piszkozatot tartalmazó feladatlapot áthúzva adja át a felügyelő tanárnak. A felügyelő tanár az átvett feladatlapon, valamint a jegyzőkönyvben feljegyzi és aláírja a befejezés időpontját, az üresen maradt oldalakat, oldalrészeket áthúzza, és aláírásával látja el.

/5 A felügyelő tanárok az írásbeli vizsgáról jegyzőkönyvet vezetnek.

5.

/1 Ha a felügyelő tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy  milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli  vizsgát. A felügyelő tanár a folyosón lévő felügyelő tanár útján értesíti az igazgatót.

/2 Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a felügyelő tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

6. Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán készített  jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az  üres és a piszkozatokat  tartalmazó  feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi  a felügyelő tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével - lezárja és a  vizsgairatokhoz mellékeli. A feladatlapokat elbírálás céljából átadja a szaktanárnak.

6.

/1 Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatantárgyból  pótvizsgát  tehet.

/2 Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet. A vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

/3 Az első bekezdésben meghatározott esetben az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vizsgaidőszakban a vizsgázó pótlóvizsgát tegyen,

7.

/1) Az írásbeli vizsga feladatlapjait a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a kidolgozott megoldás erényeit és fogyatékosságait, és értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat.

/2 A vizsgakérdésekre kidolgozott megoldásokat az útmutató alapján kell javítani és értékelni.

/3 Ha a szaktanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre  jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatót.

/4 Az igazgató által megadott határidőre a szaktanár benyújtja  a kijavított feladatlapokat az igazgatónak. A vizsgabizottság jegyzője  a javasolt értékelést az osztályozó ívre vezeti.

8.

/1 A vizsgabizottság az előzetes értekezleten dönt az írásbeli  vizsgával kapcsolatos szabálytalanságról.

/2 A vizsgabizottság indokolt esetben meghallgathatja a vizsgázót, a felügyelő tanárt, a szaktanárt és más vizsgázókat. A szabálytalanság kivizsgálásával kapcsolatban részletes  jegyzőkönyvet kell készíteni. A részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell minden olyan  eseményt, tényt, amelyből megállapítható, hogy mi történt, továbbá  az elhangzott  nyilatkozatokat. A jegyzőkönyvet  a  vizsgabizottság  elnöke és jegyzője, valamint a meghallgatottak írják alá.

/3 Ha a vizsgázó szabálytalanságot követett el, a vizsgabizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést  hozhatja:

a) a szabálytalanul megoldott feladat nélkül értékeli az írásbeli vizsgát, a tanuló szóban vizsgázhat

b) az írásbeli vizsgája elégtelen, de szóban vizsgázhat

c) az adott tantárgyból a vizsgája elégtelen.

/4 A szabálytalansággal összefüggésben hozott  döntést és  annak indokait határozatba kell

foglalni

9. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a szaktanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, műszaki  rajz, festmény, számítástechnikai program).

A szóbeli vizsga menete

1.

/1 A kérdezőtanár az általános követelményekre épülő vizsgatantárgyból a témakörök alapján elkészíti a vizsgakérdéseket tartalmazó tételsort. A tételsorról legalább egy másolati példányt is kell készíteni.

/2 A vizsgatantárgyak tételsorát a vizsgatantárgyak követelményei (iskola helyi tanterve) alapján készíti el a kérdezőtanár.

/3 A szóbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladatot egyszeri alkalommal kell bemutatni, előadni és ennek alapján kell a vizsgázó teljesítményét értékelni (pl. éneklés, tornagyakorlat).

2.

/1 A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke ismerteti a vizsgázókkal a vizsgabizottság őket érintő döntését, az írásbeli vizsgán elért eredményeket, a szóbeli vizsgával kapcsolatos tudnivalókat, a vizsgát követő eredményhirdetés helyét és idejét, átadja a vizsgabizottság által hozott határozatokat, s ismerteti a vizsgabizottság döntése elleni jogorvoslat lehetőségét. A tájékoztató értekezleten ismertetett vizsgabizottsági döntések elleni jogorvoslatra rendelkezésre álló időt a tájékoztató értekezletet követő első munkanaptól kell számítani.

/2 A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság legalább két tagjának, köztük a vizsgatantárgy kérdezőtanárának egyidejűleg jelen kell lennie.

3.

/1 A szóbeli vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb este tizennyolc óráig tarthat.

/2 A vizsgázónak legalább harminc perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.

/3 A vizsgacsoport legfeljebb hat vizsgázóból állhat.

4.

/1 A szóbeli vizsga nyilvánosságát a vizsgabizottság elnöke hivatalból vagy kérelemre korlátozhatja, illetve zárhatja ki. Ki kell zárni a nyilvánosságot, ha azt a vizsgázó érdeke indokolja. A vizsgabizottság munkájában közreműködők nem zárhatók ki a szóbeli vizsgáról. A nyilvánosság kizárásával kapcsolatos döntést a vizsga jegyzőkönyvében meg kell indokolni, és a vizsga helyszínén közzé kell tenni.

/2 A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a kérdezőtanár gondoskodik.

/3 A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.

/4 A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a kérdezőtanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem  beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.

/5 Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább húsz perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania.

/6 Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tíz percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt.

/7 Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat.

/8 Ha vizsgázó a feleletet befejezte a vizsgahelyiséget elhagyja.

/9 Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság tagjai rávezetik az általuk javasolt értékelést az osztályozó ívre.

/10 Azt követően, hogy a vizsganapon valamennyi vizsgázó befejezte a vizsgázást, előzetesen értékelni kell az aznapon vizsgázók teljesítményét. A javasolt értékelést az elnök által vezetett  osztályozó ívre kell ráírni.

5.

/1 A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján

a, e szabályzat 4./5 bekezdésében meghatározott gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,

b, engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen.

/2 Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát  tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, felügyelő tanár mellett  készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a kérdezőtanár felolvassa.

/3 Ha a vizsgázónak a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése után legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni. A pihenőidő alatt a vizsgaterem nem hagyható el.

6. /1 Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el (pl. társának segítséget nyújt, vagy társa segítségét veszi igénybe, meg nem engedett eszközt használ), vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke vagy tagja figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha a szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.

/2 Az igazgató a szóbeli vizsga szünetében vagy a befejezését követően  haladéktalanul részletes jegyzőkönyvet készít a szabálytalanság elkövetéséről. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a meghallgatottak nyilatkozatát, minden olyan eseményt, körülményt, amely lehetővé teszi  a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és jegyzője, továbbá az, akit meghallgattak, írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

7. /1 Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga  helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel  nem fejezi be, a  szóbeli vizsgát - ha erre lehetőség van az igazgató engedélyével - az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján, illetve, ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban, pótlóvizsgát tehet.

/2 Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatantárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, javítóvizsga esetén elégtelen osztályzatot kapminden más esetben javítóvizsgát tehet.

/3 A 7/1 pont alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy  gondatlan magatartására.

IV. A vizsga értékelése

1. A vizsgatárgyból, vizsgatárgyakból a vizsgázó teljesítményét, ha a vizsga

/1 írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll

/2 csak írásbeli vagy gyakorlati vizsgából áll

/3 csak szóbeli vizsgából áll

pontskálán kell értékelni.

2. A vizsgázó teljesítményét pontszámban, a pontszámok százalékában és osztályzatban kell minősíteni. Ezeket az értékeket a vizsga hivatalos iratain (dolgozat, jegyzőkönyv) fel kell tüntetni. A vizsgázó bizonyítványába, anyakönyvbe a vizsgán megállapított osztályzat kerül feltüntetésre.

3. Bármely vizsgarészből a tanuló teljesítménye 20 % alatt marad a vizsga eredménye elégtelen.

4. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban tette le, teljesítményét a szóbeli vizsgarésznek megfelelően kell minősíteni.

5. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minősítését.

6. A vizsgán megszerezhető pontszámok megoszlása az összteljesítményhez viszonyítva írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli vizsgarész esetén 60-40%.

7. A vizsgák során elérhető pontszámok százalékos teljesítményének osztályzatban történő kifejezése a következő:

/1.        81-100 % elérése estén           jeles (5)

/2.        61-80 % elérése esetén           jó (4)

/3.        41-60 % elérése esetén           közepes (3)

/4.        26-40 % elérése esetén           elégséges (2)

/5.        0-25 % elérése esetén             elégtelen (1)

V. Zárórendelkezések

1) A Vizsgaszabályzat az elfogadását követően hatályba lép.

3) A Vizsgaszabályzatot jogszabályváltozást követően 30 napon belül felül kell vizsgálni, vagy az elfogadását követően harmadik évben.

4) A Vizsgaszabályzat felülvizsgálatát az iskola igazgatója kezdeményezheti.

5) A felülvizsgálatot végző személyt az iskola igazgatója jelöli ki.

6) Minden tanév elején a Vizsgaszabályzatot ki kell hirdetni a tanulóknak, akik a Vizsgaszabályzatban foglaltak megismerését aláírásukkal igazolják. A Vizsgaszabályzatot a könyvtárban és a tanáriban hozzáférhetően ki kell függeszteni. A Vizsgaszabályzatot az iskola honlapján is el kell helyezni.

VI Melléklet

Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó előírások:

Általában minden tantárgy írásbeli és szóbeli vizsgarészből részből áll.

Ez alól kivétel:

Tantárgy

Vizsgarész

Kiegészítő megjegyzés

matematika

írásbeli vizsgarész

szóbeli abban az esetben , ha vizsgázó írásbeli eredménye elégtelen, de jogosult azt szóbeli vizsgán javítani

informatika

gyakorlati vizsgarész

---

testnevelés

gyakorlati vizsgarész

---

magyar irodalom

írásbeli, szóbeli

írásbeli vizsgarész 90 perc

magyar irodalom és nyelvtan

írásbeli, szóbeli

írásbeli vizsgarész 90 perc

magyar nyelvtan

írásbeli, szóbeli

írásbeli vizsgarész 45 perc

 

 

Újszász, 2009. április 28.

                                                                                                                                       Rózsa György

                                                                                                                                         igazgató