A középiskola Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban SzMSz) meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét. A belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe.

Az SZMSZ a kialakított célrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza.

Jogszabályi háttér

1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról

1993. évi LXXX. törvény A felsőoktatásról

1993. évi LXXVI. törvény A szakképzésről

2001. évi CI. törvény A felnőttképzésről

2001. évi XXXVII. törvény A tankönyvpiac rendjéről

20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról

30/1999. (II. 15.) Korm. rendelet A diákigazolványról

138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről

105/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról

45/1997. (III. 12.) Korm. rendelet Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésről

19/2002. (V. 8.) OM rendelet A közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről

3/2002. (II. 15.) OM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről

47/2001. (XII. 29.) OM rendelet A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény oktatást érintő rendelkezéseinek végrehajtásáról

46/2001. (XII. 22.) OM rendelet A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról

26/2001. (VII. 27.) OM rendelet A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről

1/2001. (I. 16.) OM rendelet A szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről

45/1999. (XII. 13.) OM rendelet A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről

41/1999. (X. 13.) OM rendelet A pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeiről

15/1999. (III. 24.) OM rendelet A diákigazolványok előállításának, kiadásának és nyilvántartásának rendjéről

5/1998. (II. 18.) MKM rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről

Az iskolai sporttevékenységről (34/2001. (IX.14.) OM-ISM e. rend.)

A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról (32/1997. (XI.5.) MKM r.)

A szakmai követelmények kiadásáról (16/1994. (VII.8.) MKM r.)

Az iskola-egészségügyi ellátásról (26/1997. (IX.3.) NM r.)

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról (100/1997.(VI.13.) Korm.r.)

Az oktatási miniszter 10/2003. (IV.28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról

Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet

1. Általános rendelkezések

1.1. Az intézmény elnevezése

Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégiuma

1.2. Az intézmény székhelye

5052, Újszász Dózsa György út 23.

1.3. Létrehozásának éve

1963

1.4. Létrehozását elrendelte

Közoktatási Minisztérium

1.5. Működési területe

Magyar Köztársaság

1.6. Alapító szerv

Újszász Nagyközségi Önkormányzat

1.7. Az intézmény fenntartója

Újszász Város Önkormányzata

1.8. Felügyeleti szerv

Újszász Város Önkormányzata

1.9. Az intézmány jogelődei

Általános Iskola és Gimnázium /Újszász, Kossuth út 13./

Gimnázium és Közlekedési Szakközépiskola /Újszást, Dózsa György út 23./

1.10. Alapító okirat

Újszász Nagyközségi Önkormányzat 1963

1.11. Az intézmény jogállása

Az intézmény önálló jogi személy.

Az alapító okirat rendelkezése szerint gazdálkodási szemponból önálló költségvetési szerv.

Gazdálkodási jogkör szerint: önálló költségvetési szerv.
Bérgazdálkodási jogkör szerint: önálló bérgazdálkodó.
Érdekeltségi jogkör szerint: maradványérdekeltségi rendszerben gazdálkodó.
Az intézmény költségvetése a mindenkori létszám és „fejkvóta”, valamint az önkormányzati támogatásra épül és az Újszász Város Önkormányzata költségvetési rendeletében kerül elfogadásra.
Intézmény számlaszáma: 70300053-15408223-00000000
ÁFA alanyiság formája: tárgyi adómentes, kivéve élelmiszerre, ami 15 %-os ÁFÁ-t tartalmaz.

1.12. Az intézmény tevékenysége

1.12.1. Középfokú oktatás-nevelés nappali tagozaton

9-12.(13.) évfolyamon gimnáziumi oktatás (négy vagy öt évfolyamos),
9-12.(13.) évfolyamon szakközépiskolai oktatás (négy vagy öt évfolyamos),
1/13.- 2/14. évfolyamon érettségi utáni szakképzés (egy vagy két évfolyamos),
felnőtt képzés (érettségire való felkészítés, szakmai képzés) (három vagy négy évfolyamos),
Kollégiumi oktatás-nevelés,

az oktatási típusra érvényes helyi tantervek, programok alapján.

1.12.2. Egyéb oktatáshoz kapcsolódó tevékenység:

1. Tanulók felkészítése a záró érettségi, a szakmai képesítő vizsgára, illetve szakvizsgára.

2. A nappali tagozaton tanulók számára az oktatás érdekében kollégium működtetése.

3. Az intézmény a tanulók egészséges testi és lelki fejlődése érdekében a testnevelési órákon kívül szabadidős tevékenységet, szakosztályi foglalkozásokat, turisztikai programokat szervez.

4. Mind a tanévben, mind a szorgalmi időszakon kívül lehetőséget biztosít a tanulóknak a tantervben előírtakon túlmenően képességfejlesztésre /szakkörök, előkészítők, nyelvi tábor, diákmozgalmi tevékenység, egyéb érdeklődési körök/.

5. Tanfolyamok szervezése, melyekhez a tanulók hozzájárulást fizetnek:

Ø számítástechnika,

Ø irodai ismeretek, titkárnőképzés,

Ø szabadidő-szervező képzés,

Ø nyelvi tanfolyamok,

Ø "A", „B” és "C" kategóriájú jogosítvány megszerzése,

Ø a Közlekedési Főfelügyelet által engedélyezett közlekedési szaktanfolyamok,

Ø egyéb, az aktuálisan felmerült igények alapján szervezett tanfolyamok, képzések.

1.12.3. Szabad erőforrás kihasználása:

1. Ezen tevékenység körébe tartozik az aktuálisan megszervezett tanfolyamok, az alaptevékenységhez kapcsolódó, illetve azon túlmenő szállásbiztosítás a kollégium felhasználásával.

2. Az iskola épületének és eszközeinek bérbeadása.

3. Lehetőség szerint - az oktatáshoz kapcsolódóan - a tanműhelyben termelőtevékenység folytatása.

4. A konyha tevékenységi körébe tartozik a kívülállók étkeztetése a létszámhatáron belül.

5. Rendezvények szervezése.

1.12.4. Az intézmény alaptevékenység keretében ellátandó legfontosabb feladatai:

Az alaptevékenységbe tartozó tevékenységi köröket tételesen az intézmény alapító okirata tartalmazza.

551315 tanulók kollégiumi elhelyezése

552323 tanulók étkeztetése - menza

552411 munkahelyi vendéglátás

751922 intézmény-finanszírozás, önkormányzati elszámolás

801214 gimnáziumi és szakközéppiskolai oktatás

924036 diáksport

751768 intézményi vagyon működtetése

552334 kollégiumi jutatás étkezés

1.13. Az intézmény bélyegzőinek feliratai és lenyomata

Hosszú bélyegző (hivatalos): Fejbélyegző:

Körbélyegző:

1.14. Az intézmény bélyegzőinek használatára jogosultak

Ø igazgató

Ø általános igazgatóhelyetes

Ø műszaki igazgatóhelyettes

Ø gazdasági vezető

Ø élelmezésvezető

Ø ügyviteli alkalmazott

1.15. Bélyegzők tárolásával és őrzésével megbízott személyek

igazgató: körbélyegző, hosszú bélyegző (hivatalos)

általános igazgatóhelyettes: körbélyegző, hosszú bélyegző (hivatalos, fej)

műszaki igazgatóhelyettes: körbélyegző, hosszú bélyegző (hivatalos)

gazdaságvezető: körbélyegző, hosszú bélyegző (hivatalos)

ügyviteli alkalmazott: körbélyegző, hosszú bélyegző (hivatalos, fej)

élelmezésvezető: hosszú bélyegző (hivatalos)

1. A bélyegzők eseti használatára az arra jogosult személyek adhatnak engedélyt az iskola alkalmazottai részére.

2. A tanügyi nyomtatványokon használatos iskolatípust jelző, valamint tantárgyi illetve záradékbélyegzők az általános igazgatóhelyettes felügyelete mellett használhatók.

1.16. Az intézmény együttműködése

Az intézmény belső és külső partnereit a „Partnerlista” tartalmazza, amely lista az iskola minőségügyi dokumentumainak között található meg.

2. Az intézmény vezetése

1. Az intézményben magasabb vezető beosztású az igazgató. Az igazgató jogállását a magasabb beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg.

2. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Kt. állapítja meg.

3. Az igazgató ellátja továbbá a jogszabályok által hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat.

4. Az igazgató vezetői tevékenységét két igazgatóhelyettes, valamint a gazdasági vezető segíti. Ők vezető állású közalkalmazottak.

5. Az iskolavezetés állandó tagjai:

- igazgató

- általános igazgatóhelyettes

- műszaki igazgatóhelyettes

- gazdasági vezető

Az iskola vezetésével kapcsolatos feladatokat ők látják el.

6. Az iskola vezetőségét legalább havonta egyszer össze kell hívni. Összehívásukról az általános igazgatóhelyettes gondoskodik. Az ülésekre a tárgyalt napirendek függvényében meg kell hívni:

- munkaközösségek vezetőit,

- minőségbiztosítási csoport tagjait,

- diákönkormányzatért felelős tanárt,

- szakszervezeti bizalmit,

- közalkalmazotti tanács tagjait,

- ifjúságvédelmi felelőst,

- munka- és tűzvédelim felelőst,

- PR csoport vezetőjét.

7. Az iskola szervezeti felépítését és a vezetés szerkezetét az SZMSZ 1. számú melléklete szemlélteti. Szervezeti egységek:

1. a középiskola

2. a kollégium

3. gazdasági-ügyviteli iroda

4. a konyha

8. A vezető munkatársak feladatait a részletes munkaköri leírásuk tartalmazza. A munkaköri leírás alapjul az SZMSZ szolgál.

2.1. Helyettesítés rendje

1. Az igazgatót az általános igazgatóhelyettes helyettesíti.

2. Mindkettőjük akadályoztatása esetén a műszaki igazgatóhelyettes helyettesíti az igazgatót.

3. Az igazgató és helyettesei távolléte esetén az oktató-nevelő munka területén megbízás alapján a helyettesítést az osztályfőnöki munkaközösség-vezetője látja el. Az ő távolléte esetén, valamely az erre a feladatra felkért munkaközösség-vezető helyettesít. A megbízást az igazgató vagy távolléte esetén valamelyik helyettese adhatja. A megbízást írásban kell kiadni. A rendelkezésnek tartalmaznia kell:

Ø a helyettesítéssel megbízott munkaközösség-vezető nevét,

Ø a helyettesítés előre látható időtartmát,

Ø az átruházott döntési jogokat, felelősségeket.

A gazdasági vezető gazdasági kérdésekben látja el a helyettesítési feladatokat az igazgató és helyetteseik együttes távolléte alatt.

4. A gazdasági vezető helyettesítését a könyvelő látja el.

5. A vezetők egyike köteles az intézményben tartózkodni a hivatalos munkaidő teljes időtartama alatt (7 óra 30 perc – 16 óra között). A tanítási szünetekben az aktuálisan meghatározott ügyeleti rend szerint tartózkodik bent az iskolában valamelyik vezető. Az ügyeleti rendről tájékoztatni kell az érdekelteket.

2.2. Munkaszervezés, információátadás

1. A 2. fejezet 6. pontján túl a vezetői munka összehangolása érdekében az igazgató szükség szerint vezetői értekezletet tart.

2. Az iskolában folyó pedagógiai munka összehangolása érdekében havonta - az aktuális feladatoknak megfelelően - nevelőtestületi értekezletet tart. Ezen az iskola és a kollégium nevelői vesznek részt.

3. Az iskola valamennyi közalkalmazottját érintő döntés meghozatala előtt a működéssel kapcsolatos problémák megvitatása érdekében alkalmazotti értekezletet kell tartani, amelyen a középiskola valamennyi dolgozója részt vesz.

4. A tanév rendjében szabályzott módon minden tanévben kötelező jeleggel az alábbi értekezletek kerülnek megtartásra:

- nyitóértekezlet,

- félévi osztályozóértekezlet,

- év végi osztályozóértekezlet,

- félévi záróértekezlet,

- év végi záróértekezlet.

3. A vezetők közötti feladatmegosztás

3.1. Az igazgató

1. Az intézmény felelős vezetője az igazgató.

2. A Kt. alapján – felelős:

Ø az intézmény pedagógiai tevékenységéért,

Ø az intézmény törvényes működéséért,

Ø az észszerű és takarékos gazdálkodásért,

Ø gyakorolja a munkáltatói jogkört,

Ø nevelőtestület vezetésért,

Ø a nevelő és oktató munka irányításáért és ellenőrzéséért,

Ø az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, illetve a szülői szervezetekkel való együttműködésért,

Ø a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányításáért,

Ø nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezéséért,

Ø a tanulói balesetek megelőzéséért,

Ø dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály, hatáskörátadás vagy Kollektív Szerződés nem utal más hatáskörbe.

3. A dolgozók foglalkozására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.

4. Felelős a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért.

5. Képviseli az intézményt. Ezen jogkörét esetenként - az ügyek meghatározott körében - helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.

3.1.1. Pedagógiai feladatai

1. A nevelőtestülettel együtt kidolgozza az oktató-nevelő munka elveit, a pedagógiai programot.

2. Kialakítja és működteti az intézmény ellenőrzési, értékelési, mérési és minőségbiztosítási rendszerét.

3. Kezdeményezi és támogatja az oktató-nevelő munka tervszerű fejlesztését, a korszerűsítő, újító törekvések kibontakozását.

4. Gondoskodik a tanári munkaközösségek megalakításáról és működéséről, az engedélyezett kísérletek eredményes végzéséről, a bevált pedagógiai módszerek széleskörű alkalmazásáról.

5. Figyelemmel kíséri és segíti a tanulóközösségek életét, önkormányzati és érdekvédelmi feladatainak megoldását.

6. A kollégiumi nevelőmunka irányítása.

3.1.2. Tervezési feladatai

1. Meghatározza az iskola hosszú távú stratégiai célkitűzéseit.

2. Kidolgozza az iskola éves munkatervét, ellenőrzési tervét, mérési, értékelési tervét.

3. Kidolgozza a gazdaságvezetővel együtt az éves költségvetést.

4. Az iskolavezetéssel közösen kidolgozza az iskola középtávú gazdasági tervét (fejlesztések, felújítások). Gondoskodik annak rendszeres felülvizsgálatáról.

5. Az igazgatóhelyettesekkel együtt elkészíti az iskola éves munkaerő-gazdálkodási tervét, belső ellenőrzési tervét és a tantárgyfelosztást.

6. A tervezésnél figyelembe veszi az iskola minőségbiztosítási rendszerének elveit.

3.1.3. Vezetési, irányítási feladatai

1. Irányítja és összehangolja az iskolában folyó sokrétű tevékenységet

2. Vezeti a nevelőtestületet.

3. Gondoskodik a rendszeres nevelőtestületi értekezletek megtartásáról.

4. Gondoskodik a diákönkormányzat működtetéséről.

5. Elkészíti az iskolavezetés tagjainak részletes munkaköri leírását.

6. Minősíti, jutalmazza, kitüntetésre és ösztöndíjra javasolja az iskola dolgozóit.

7. Elbírálja a hatáskörében kiírt pályázatokat.

8. Szükség esetén fegyelmi felelőségrevonást alkalmaz.

9. Megbízza és felmenti:

Ø igagatóhelyetteseket,

Ø gazdasági vezetőt,

Ø a minőségbiztosítási csoport vezetőjét,

Ø a munkaközösségek-vezetőit,

Ø az osztályfőnököket,

Ø a szakkörök vezetőit,

Ø az iskolai feladatköröket ellátó tanárokat,

Ø a sportkör vezetőjét,

Ø a diákönkormányzatot támogató tanárt,

Ø az ifjúságvédelmi felelőst,

Ø a konyha vezetőjét,

Ø és minden itt fel nem sorolt egyéb irányító feladatot ellátó személyt.

10. Biztosítja az iskola munkatervének megvalósítását, munkarendjének megtartását és az oktató-nevelő munka feltételeit.

11. Gondoskodik a gazdasági és pénzügyi rendelkezések, valamint az előírt munkavédelmi, tűzvédelmi és ifjúságvédelmi feladatok végrehajtásáról.

12. Szervezi a kapcsolatokat az iskola és az iskola közvetlen és közvetett partnerei között.

13. Együttműködik az iskola közvetlen és közvetett partnereivel.

3.1.4. Döntési jogköre

1. Az iskola életét meghatározó minden kérdésben és területen, a jogszabályi előírásokat és az iskola belső szabályzatait figyelembe véve.

2. Az iskola működésével, a dolgozók munkaviszonyával és a tanulók tanulói jogviszonyával kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal az iskola valamely közösségének vagy más szervnek a hatáskörébe.

3. A dolgozók munkaviszonyára, élet- és munkakörülményeire vonatkozó döntési jogkörét - az előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával – gyakorolja.

4. A tanulók sportegyesületi, szakszövetségi valamint minden egyéb feladatra, munkára történő kikérése ügyében.

5. A tanulók szabálysértési ügyeiben hozandó iskolai intézkedésekről.

6. Az iskolába való felvételről:

a) Az általános iskolában elért tanulmányi eredmény alapján és az adott tanévben előírt felvételi alapján - a felvételi bizottság véleményének meghallgatásával.

b) Átvételről a Pedagógiai Programban megfogalmazottak figyelembe vételével.

c) Érettségi utáni képzésbe való felvételről az érettségi eredmények figyelembe vételével, a szakmai munakközösség-vezetők véleménye, a pályaalkalmassági orvosi vizsgálat eredménye alapján.

7. Rendkívüli (vezetői, nevelőtestületi, alkalmazotti) értekezleteket összehívásáról.

8. Biztosítja az Iskolaszék működési feltételeit.

3.1.5. Hatáskörébe tartoznak

1. Az iskola valamennyi közalkalmazottja.

2. A nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott valamennyi dolgozója.

3. Az iskola, a kollégium valamennyi tanulója.

3.2. Általános igazgatóhelyettes

1. Az igazgató távolléte esetén teljes felelősséggel és az átruházott jogkörökkel látja el a helyettesítését.

2. Javaslataival, tanácsaival segíti az igazgatót az iskolavezetési feladatok ellátásában.

3.2.1. Pedagógiai feladatai

1. Gondoskodik a kialakított oktatási, nevelési követelmények érvényesüléséről.

2. Elkészítteti a közismereti tárgyak oktatásának tanmeneteit, azokat a munkaközösség-vezetőkkel véleményezteti és jóváhagyja.

3. Közvetlenül irányítja és segíti:

Ø a közismereti tárgyakat tanító tanárok munkáját,

Ø a közismereti tanári munkaközösségek és szakkörök tevékenységét.

4. Irányítja az iskola nem szakmai jellegű oktató-nevelő munkáját.

5. Az elméleti oktatás és nevelés színvonalának folyamatos emelése érdekében:

Ø a munkaközösség-vezetőkkel együttműködve megszervezi a kölcsönös óralátogatásokat és a tapasztalatok megvitatását,

Ø szorgalmazza és támogatja új kezdeményezések, kísérletek kibontakoztatását és javasolja engedélyezésüket,

Ø biztosítja az engedélyezett kísérletek folytatásának feltételeit és gondoskodik a bevált módszerek elterjesztéséről,

Ø ellenőrzi az oktató-nevelő munka hatékonyságát, felméri az audiovizuális eszközök, szemléltető eszközök, könyvek stb. iránti igényeket és elősegíti azok beszerzését,

Ø minden tanév végén elemzi az oktató-nevelő munka hatékonyságát, eredményeit és hiányosságait, különös tekintettel a közismereti tárgyak oktatására.

6. Feldolgozza a szaktanácsadói látogatások jegyzőkönyveit, és kiadja az elvégzendő feladatokat. Ellenőrzi végrehajtásukat, és beszámol az igazgatónak.

7. Részt vesz az érettségi vizsgák, szakmai és képesítő vizsgák előkészítésében és lebonyolításában, az Iskolai Vizsgaszabályzatban foglaltak alapján az iskola életét érintő vizsgák szervezésében és lebonyolításában.

8. Szervezi a nem szakmai jellegű tanulmányi versenyeket.

9. Irányítja, szervezi, szükség szerint elemzi az iskola külső és belső méréseit (tantárgyi mérések). A tapasztalatokról beszámol az igazgatónak, nevelőtestületnek. Javaslatot tesz a mérési eredmények alapján oktatási-nevelési fejlesztésekre.

3.2.2. Tervezési feladatai

1. Előkészíti, összefogja a hatáskörébe tartozó különböző iskolai feladatköröket betöltő tanárok feladatai, illetőleg folyamatosan gondoskodik azok felülvizsgálatról.

2. Hosszabb időre szóló szabályozások, eljárások érvényességét figyelemmel kíséri, és a szükségszerűen felmerülő változtatásokra javaslatot tesz az igazgatónak.

3. Közreműködik:

Ø az iskolai munkaterv elkészítésében,

Ø a tantárgyfelosztás, órarend előkészítésében,

Ø a belső ellenőrzési szabályzat kidolgozásában,

Ø a munakerő-gazdálkodási terv elkészítésében.

4. Irányítja és segíti a közismereti munkaközösség-vezetők és a könyvtáros tevékenységét.

5. Elkészíti a nevelők tanulmányi szabadság tervét.

3.2.3. Vezetési, irányítási feladatai

1. Javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó tanárok jutalmazására, kitüntetésére, szükség esetén a fegyelmi felelősségrevonásra.

2. Részt vesz a tanárok iskolán belüli továbbképzéseinek, felsőfokú továbbtanulásának szervezésében.

3. Koordinálja az iskolai szintű rendezvényekkel kapcsolatos tevékenységet.

4. Végzi ellenőrzési, értékelési feladatait:

Ø óralátogatások folyamán az oktatási és nevelési feladatok megvalósítását,

Ø haladási naplók vezetését,

Ø törzslapok, beírási naplók, bizonyítványok beírását,

Ø mulasztások igazolását,

Ø osztályzatok alakulását,

Ø rendszeresen ellenőrzi a gazdaságvezető pénzelszámolásait,

Ø házirend betartását: tanulóifjúság fegyelmét, iskolai és iskolán kívüli magatartását,

Ø iskolai rendezvények előkészítését, szervezését,

Ø irattár kezelését, iktatás rendjét, rendeletek nyilvántartását,

Ø munkatervek végrehajtását,

Ø tanügy-igazgatási iratok, nyomtatványok selejtezését.

5. Tapasztalatairól és intézkedéseiről az igazgatót folyamatosan tájékoztatja.

6. Beosztja, ellenőrzi a helyettesítéseket, és vezeti a helyettesítési naplót.

7. Elkészíti a pedagógusok és az ehhez kapcsolódó munkakörök betöltői számára a munkaköri leírásokat.

8. Ellátja az iskola tanügy-igazgatási teendőiből a hatáskörébe utalt feladatokat:

Ø Részt vesz a beiskolázás előkészítésében. Az iskolai PR csoport vezetőjével minden tanévben munkatervet készít az aktuális feladatokról, különös tekintettel a beiskolázás előkészítésre. Beszámol a tervekről az iskola igazgatójának. Folyamatosan ellenőrzi és értékeli a munkaterv végrehajtását.

Ø Megszervezi az iskolai felvételi eljárást, segíti lebonyolítását, gondoskodik a felvételi bizottság összehívásáról. Gondoskodik az információk továbbításáról, rögzítéséről.

Ø Gondoskodik a felvett tanulók nyilvántartásba vételéről és a beíratkozás lebonyolításáról.

9. Gondoskodik a rendes és rendkívüli nevelőtestületi értekezletek összehívásáról és zavartalan lebonyolításáról.

10. Részt vesz a szülői értekezlet szakmai előkészítésében.

11. Folyamatosan figyelemmel kíséri a megjelenő rendeleteket, szükség esetén saját hatáskörében intézkedik.

12. Gondoskodik a távollévő tanárok helyettesítéséről.

13. Ellátja a felsőfokú továbbtanulással együtt járó feladatokat.

14. Irányítja az osztályfőnökök szervező és adminisztratív munkáját, segíti az ezzel kapcsolatos feladataik megoldását.

15. Gondoskodik a nyomtatványok megrendeléséről.

16. Kiállítja a bizonyítvány- és oklevél másodlatokat.

17. Elkészíti a statisztikai kimutatásokat.

3.2.4. Hatáskörébe tartoznak

1. A különböző területen, beosztásban dolgozó tanárok és pedagógiai munkát segítők

a. Közismereti tárgyat tanító tanárok.

b. Munkaközösség-vezetők az alábbi esetekben:

Ø közismereti tantárgyak munkaközösség-vezetői

Ø osztályfőnöki munkaközösség-vezető

Ø nevelési kérdésekben a szakmai munkaközösségek-vezetői

c. Osztályfőnökök

d. Pedagógiai asszisztensek

e. Iskolai könyvtáros

f. Diákönkormányzatot irányító tanár

g. A nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tanárok

h. Az óraadó tanárok.

i. Az iskola MB csoportja.

2. Ügyviteli alkalmazott

3.2.5. Aláírási jogköre

1. Az igazgató akadályoztatása esetén teljes aláírási jogkör /csekk, megrendelések, menetlevél, útiszámla engedélyeztetése, egyszeri megbízásból adódó bérkifizetés, bizonyítvány/.

2. Főhatóságokhoz írt levelek, jelentések.

3. A leltározással kapcsolatos jegyzőkönyveket az igazgató mellett az adott szakterületért felelős igazgatóhelyettesként is aláírja.

4. Aláírja a számlákat és utalványoz.

5.Tanügyi nyomtatványokkal kapcsolatos aláírási jogkörök:

Ø Az érettségi és képesítő vizsgák dokumentumait a vizsgáért felelős vezető /igazgató, igazgatóhelyettes/ írja alá /törzslap, jegyzőkönyv, törzslapkivonat, tételek stb./

Ø Az iskolai vizsgaszabályzatban meghatározott vizsgák iratainak aláírása.

Ø OKTV és egyéb tanulmányi versenyekkel kapcsolatos jegyzőkönyvek, iratok aláírása.

6. Tanügyi nyomtatványok, törzslap, záradékok, javítóvizsga, kimaradás stb. aláírása.

3.2.6. Kapcsolatot tart

Az iskola közvetlen és közvetett partnereivel. Különös tekintettel az alábbiakra

1. A felsőbb irányítási szervvel és a fenntartó szervvel:

Ø a tanügyigazgatás körébe tartozó ügyekben,

Ø érettségi, szakmai és képesítő vizsgák szervezésében.

2. A Megyei Pedagógiai Intézettel

Ø a közismereti tárgyak szaktanácsadóival,

Ø a tanulmányi versenyek szervezőjével,

Ø a tanárok továbbképzése ügyében az arra illetékes személlyel,

Ø különböző területek szakértőivel.

3. Közművelődési intézményekkel

4. A szülői munkaközösséggel

5. Az iskolaorvossal:

Ø Az egészségvédelemmel, az egészséges életmódra és családi életre neveléssel kapcsolatos iskolai és iskolaorvosi feladatok összehangolásában.

6. Iskolaszékkel:

Ø tanulmányi ösztöndíj odaítélésével kapcsolatban,

Ø tanulmányi kirándulásokkal kapcsolatban,

Ø egyéb aktuális ügyekkel.

7. Pályázatok esetén a pályázatok kiíróival.

8. Projectek esetén a projectet felügyelő intézményekkel, azok munkatársaival.

3.3. Műszaki igazgatóhelyettes

1. Az igazgató megbízása alapján az igazgatót helyettesíti.

2. A szakmai képzés felelős vezetője.

3. Jogait és munkaköri feladatait az igazgató munkaköri leírásban határozza meg.

4. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes távolléte esetén teljes felelősséggel és az átruházott jogkörrel látja el a helyettesítését.

5. Javaslataival, tanácsaival segíti az igazgatót az iskolavezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásában.

6. Gyakorolja a átruházott igazgatói jogokat.

7. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az iskolai szabályzatok számára előírnak.

3.3.1. Pedagógiai feladatai

1. Közvetlenül irányítja, segíti, ellenőrzi és értékeli:

Ø a szakmai elméleti és gyakorlati tárgyakat tanító tanárok munkáját,

Ø a hatáskörébe tartozó munkaközösségek és szakkörök, differenciált képzések tevékenységét.

2. Minden tanév végén elemzi az oktató-nevelő munka hatékonyságát, eredményeit és hiányosságait, különös tekintettel a szakmai tárgyak oktatására. Az igazgató kérésére nevelőtestületi értekezleteken is beszámol a tanév tapasztalatairól.

3. Szervezi a szakmai jellegű tanulmányi versenyeket.

4. Gondoskodik a szakmai oktatáshoz szükséges eszközök beszerzéséről, kiadásáról, hasznosításáról.

3.3.2. Tervezési feladatai

1. Elkészíti és az igazgatónak jóváhagyásra előterjeszti:

Ø a Munkavédelmi- és tűzvédelmi szabályzatot,

Ø a hatáskörébe tartozó iskolai feladatköröket ellátó tanárokra vonatkozó javaslatot.

2. Közreműködik:

a, az iskolai munkaterv,

b, a költségvetési terv,

c, a tanirodai tevékenység,

d, a karbantartási terv,

e, a házirend,

f, tantárgyfelosztás, órarend,

g, belső ellenőrzési szabályzat,

h, az iskola életét érintő szabályzatok,

i, a pedagógiai program kidolgozásában,

j, az iskola minőségbiztosítási tervének kidolgozásában.

3. A tanulók „B” és „C” kategóriás képzését szervezi, irányítja.

4. A szakmai tárgyat oktató tanárok beszerzési, karbantartási, javítási, fejlesztési igényeit felülbírálja, továbbítja az igazgatónak. A gazdálkodási terv alapján gondoskodik az iskola eszközállományának fejlesztéséről, korszerűsítéséről.

5. Megteremti a iskolai szintű rendezvények lebonyolításának technikai feltételeit. Tanévnyitót, tanévzárót, ballagást megszervezi, annak lebonyolítását összefogja.

3.3.3. Vezetési, irányítási feladatai

1. Előzetes terv alapján szervezi és irányítja a pályaválasztási szülői értekezleteken való részvételt. Ezen a területen irányítja az iskolai PR csoport vezetőjét.

2. Előkészíti, megszervezi az iskolai „nyílt napokat” az iskolai PR felelőssel. Munkatervet készít. Ellenőrzi és értékeli a munkatrev végrehajtását.

3. Javaslatot tesz az irányítása alatt álló tanárok jutalmazására, kitüntetésére, szükség esetén a fegyelmi felelősségre vonására.

4. Koordinálja a szakmai elméleti és gyakorlati képzést, biztosítja a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás összhangját.

5. A szakmai elméleti és gyakorlati képzés színvonalának emelése érdekében:

gondoskodik a szakmai elméleti tárgyakat tanító tanárok szakmai, pedagógiai továbbképzéséről,
a szakmai munkaközösségek-vezetőivel együttműködve megszervezi a kölcsönös óralátogatásokat és a tapasztalatok megvitatását,
szorgalmazza és támogatja új kezdeményezések, kísérletek kibontakoztatását, az engedélyezett kísérletek eredményes végzésének feltételeit és a bevált módszerek alkalmazását,
együttműködik a taniroda oktatójával a gyakorlati oktatás eszközeinek, magas színvonalú feltételeinek tervezésében és megvalósításában,
felülbírálja az oktató-nevelő munka hatékonyságát elősegítő audiovizuális eszközök, szemléltető eszközök, könyvek stb. iránti igényeket,
elkészítteti a szakmai tárgyak oktatásának tanmeneteit, azokat a munkaközösség-vezetőkkel véleményezteti, jóváhagyja.

6. Feldolgozza a szakmai elméleti szaktanácsadók látogatásainak jegyzőkönyveit, kiadja az elvégzendő feladatokat, ellenőrzi a végrehajtásukat és beszámol az igazgatónak.

7. Részt vesz az érettségi vizsgák és a szakmai képesítő vizsgák lebonyolításában.

8. Kirándulási tervek keretében biztosítja az üzemlátogatásokat, a műszaki kiállítások és nemzetközi vásárok szakmai bemutatóinak megtekintését.

9. Folyamatosan figyelemmel kíséri a hivatalos lapokban megjelenő rendeleteket, utasításokat és saját hatáskörében intézkedik.

10. Részt vesz az iskolai leltározásban és a selejtezési eljárásban.

11. Végzett munkájáról és intézkedéseiről rendszeresen beszámol az igazgatónak.

12. Az általános igazgatóhelyettessel együttesen elkészíti a tanév elején az órarendet.

13. Szükség esetén gondoskodik (általános igazgatóhelyettes távolléte esetében) a hiányzó tanárok helyettesítéséről.

14. Gondoskodik a technikai dolgozók helyettesítéséről, ellenőrzi az alsóbb szintű vezetők ez irányú tevékenységét.

15. A gazdaságvezetővel egyetértésben gondoskodik az intézmény épületeinek és berendezéseinek állagmegóvásáról, szükséges karbantartásáról és felújításáról.

16. Rendszeresen felülvizsgálja a hatáskörébe tartozó belső szabályzatokat, javaslatokat tesz azok aktualizálására.

17. Koordinálja az iskolai belső információs rendszer működését.

18. Gondoskodik a tanulók pályalkalmassági orvosi vizsgálatnak megszervezéséről.

3.3.4. Hatáskörébe tartoznak

1. A szakmai elméletet, gyakorlatot tanító tanárok.

2. A szakmai elméleti és gyakorlati munkaközösség-vezető, szakkörvezetők.

3. Az oktatástechnikus.

4. A munkavédelmi és tűzvédelmi felelős.

5. A taniroda vezetője.

6. Egyes oktató-nevelő munkát segítő dolgozók (technikai dolgozók ld. 1. sz. melléklet).

3.3.5. Aláírási jogköre

2. Főhatóságokhoz írt levelek, jelentések.

3. A leltározással kapcsolatos jegyzőkönyveket az igazgató mellett az adott szakterületért felelős igazgatóhelyettesként aláírja.

4. Aláírja a számlákat és utalványoz.

5.Tanügyi nyomtatványokkal kapcsolatos aláírási jogkörök:

Az érettségi és képesítő vizsgák dokumentumait a vizsgáért felelős igazgató vagy megbízott helyettese írja alá /törzslap, jegyzőkönyv, törzslapkivonat, tételek stb./
Az iskolai vizsgaszabályzatban meghatározott vizsgák iratainak aláírása.
OKTV és egyéb tanulmányi versenyekkel kapcsolatos jegyzőkönyvek, iratok aláírása.

3.3.6. Kapcsolatot tart

Az iskola külső és belső partnereivel, különös tekintettel az alábbiakra:

1. Az iskola képviseletében kapcsolatot tart a szakmai képzést irányító minisztérium(ok), főhatóság(ok) oktatási osztályával a szakmai tárgyak oktatása ügyében.

2. Az irányító szervvel és a fenntartó szervvel:

Ø A szakmai tárgyak szaktanácsadásával kapcsolatos kérdésekben.

Ø Munkavédelmi és tűzvédelmi ügyekben.

3. A Megyei Munkavédelmi Felügyelőség munkavédelmi felügyelőjével:

Ø Munkavédelmi és munkaegészségügyi kérdésekben ellátja az intézmény munkavédelmi ellenőrzését.

5. A Szolnok Városi Tűzoltó Parancsnoksággal, mint hatósággal tűzvédelmi kérdésekben.

6. Üzemekkel, intézményekkel:

Ø A tanulók pályaválasztását, elhelyezkedését elősegítő kérdésekben.

Ø Szakmai képzést elősegítő tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, kiállítások szervezésében és lebonyolításában.

Ø Szerződések gondozásában (fejlesztési támogatás, nyári termelési gyakorlat stb.).

Ø Nyári és évközi szakmai gyakorlatok megszervezésében.

Ø A nyári szakmai gyakorlat tanulói biztosításának intézésében.

Ø A MÁV Rt. szolnoki tanműhelyével kapcsolatot tart.

7. A szakképzési alappal kapcsolatos feladatokat koordinálja, szervezi, szerződéseket köt.

3.3.7. Ellenőrzés, értékelés

1. Ellátja az intézmény tűzvédelmi ellenőrzését.

2. Ittasság esetén részt vesz a vizsgálat lebonyolításában.

3. Kivizsgálja a használatra kiadott eszközökben bekövetkezett jelentősebb meghibásodásokat, illetve károkat. Ha megállapíthatók az anyagi felelősségre vonás feltételei, javaslatot tesz az igazgatónak az anyagi és fegyelmi felelősségre vonásra.

4. A selejtezési eljárást szabályozó rendelkezéseknek megfelelően a gazdasági vezetőhöz továbbítja az elméleti oktatáshoz használt álló- és forgóeszközök selejtezési igényeit.

5. Ellenőrzi az épületet és a hozzá tartozó infrastruktúrát.

3.4. Gazdasági vezető

1. Jogait és munkaköri feladatait az igazgató munkaköri leírásban határozza meg.

2. Gazdasági téren és az oktató-nevelő munkát segítők irányítása területén az igazgató, az általános igazgatóhelyettes és a műszaki igazgatóhelyettes távolléte esetén teljes felelősséggel és az átruházott jogkörrel látja el a helyettesítést.

3.4.1. Vezetési, tervezési, gazdasági és ellenőrzési feladatai

1. Gondoskodik az intézmény gazdasági szükségleteinek biztosításáról, azoknak az iskola igazgatójával együttesen készített költségvetésben történő összeállításáról, megfogalmazásáról és a pénzügyi szabályzatban foglaltaknak megfelelő keretekben történő felosztásáról.

2. Az intézmény költségvetésének a fenntartó által történt jóváhagyása után a kapott évi keretösszeget az iskolavezetéssel egyetértésben a pénzügyi szabályzatban foglaltak szerint az egyes gazdálkodási területek között felosztja, és gondoskodik annak rendeltetésszerű felhasználásáról.

3. Gondoskodik az intézmény működtetése során a pénzeszköz-forgalom lebonyolításáról, az azzal kapcsolatos nyilvántartások vezetéséről, a számlák pontosságának megállapításáról a szükséges utalások határidőre történő teljesítéséről.

4. Részt vesz az intézmény működtetését és fejlesztését célzó tervek összeállításában, véleményével hozzájárul a gazdaságossági és takarékossági szempontok érvényre juttatásához.

5. A műszaki igazgatóhelyettessel egyetértésben gondoskodik az intézmény épületeinek és berendezéseinek állagmegóvásáról, szükséges karbantartásáról és felújításáról.

6. Ellenőrzi a vásárolt és egyéb beszerzési módon az intézmény tulajdonába került eszközök és tárgyak leltárba vételét, a leltározási szabályzatban foglaltak szerint a leltározás folyamatos elvégzését.

7. Nyilvántartja az intézmény valamennyi dolgozójának bérügyi adatait, elkészíti az ezzel kapcsolatos besorolásokat, átsorolásokat és folyamatosan figyelemmel kíséri a dolgozók munkaviszonyának alakulásából fakadó szükséges bérintézkedéseket. Ezekre vonatkozóan az intézmény igazgatójának javaslatot tesz.

8. Ellátja a technikai dolgozókkal kapcsolatos munkaadói feladatkört, az igazgatótól vagy valamelyik helyettesétől kapott megbízás szerint.

9. Ellenőrzi a technikai dolgozók munkaidejének betartását, elkészíti szabadságolásuk tervét, és nyilvántartást vezet a dolgozók társadalombiztosítási ügyeiről. Gondoskodik azok naprakész intézéséről.

10. Részt vesz a szabályzatban foglaltak szerint a belső ellenőrzés lebonyolításában, tapasztalatairól az intézmény vezetőségét rendszeresen tájékoztatja. Elkészíti a szükséges feljegyzéseket.

11. Rendszeresen ellenőrzi az intézmény készpénz-kiadásainak végrehajtását, a házipénztár kezelését. Ezzel kapcsolatosan rendszeresen tájékoztatja az iskola általános igazgatóhelyettesét.

12. Gondoskodik az intézményen belül történő térítési díjak beszedésének ellenőrzéséről, azok rendeltetésszerű felhasználásáról.

13. Figyelemmel kíséri a fenntartó szerv részéről kapott valamennyi gazdasági természetű jelentési kötelezettség és intézkedési kötelezettség végrehajtását. Megszervezésükben, kidolgozásukban az iskola igazgatójának segítséget nyújt a pénzügyi szabályok és a gazdaságossági szempontok érvényesítése terén.

14. Elkészíti az iskola karbantartásával, működésével kapcsolatos megállapodásokat és szerződéseket, melyek vállalkozó vagy kisiparos foglalkoztatása terén válnak szükségessé.

15. Elkészíti az iskolai sportkör költségvetését és végzi a sportkör ayagi ügyeinek intézését.

16. Gondoskodik az intézményben történő hó végi változások határidőben történő jelentéséről.

17. Elkészíti a költségvetést és a beszámoló jelentést.

18. Előkészíti a havi bérkifizetéseket.

19. Segíti az intézmény minőségbiztosítási rendszerének kiépítését, fejlesztését.

20. A műszaki igazgatóhelyettessel egyetértésben elkészíti az oktató-nevelő munkát segíti közalkalmazottak munkaköri leírását. Azt jóváhagyásra felterjeszti az igazgató számára. Gondoskodik a munkaköri leírások aktualizálásáról a műszaki igazgatóhelyettessel egyetértésben.

21. Rendszeresen felülvizsgálja a hatáskörébe tartozó belső szabályzatokat, javaslatokat tesz azok aktualizálására.

22. Rendszeresen ellenőrzi, értékeli az alábbi, oktató-nevelő munkát segítő dolgozók munkáját:

Ø Könyvelő

Ø Ügyviteli alkalmazott (pénztáros)

Ø Élelmezésvezető

Ø Adminisztrátor

Ø Takarítók

3.4.2. Kapcsolatot tart

Az intézmény külső és belső partnereivel különös tekintettel:

Ø a beszállítókra,

Ø a fenntartó gazdasági ügyeiért felelős tisztviselőivel,

Ø a MÁK munkatársával,

Ø a felettes szervek pénzügyekért felelős tisztviselőivel.

3.4.3. Hatáskörébe tartoznak

1. Könyvelő

2. Ügyviteli alkalmazott (pénztáros)

3. Élelmezésvezető

4. Adminisztrátor

5. Takarítók

3.4.4. Egyéb feladatai

1. Minden hó 20-ig elkészíti az intézmény adóelszámolását. Évente a megadott határidőig elszámol az éves adókülönbözettel.

2. Az intézményben kifizetésre kerülő eseti kifizetések könyvelési bizonylatait elkészíti és a MÁK felé elküldi minden hó 2-ig.

3. Fejlesztési támogatások elszámolása.

4. Átvett pénzeszközökkel való elszámolás.

4. A vezetők és az iskolaszék, valamint a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás formái

1. A vezetői értekezleteken és nevelőtestületi értekezleten részt vehetnek az iskolaszék tagjai, a szülői munkaközösség képviselői, ha a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdést tárgyalnak.

2. A szülői munkaközösség képviselőjét nevelőtestületi értekezletre akkor kell meghívni, ha a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdést tárgyalnak. A meghívásról a nevelőtestület dönt.

3. Az iskolaszékkel az igazgató, a szülői munkaközösséggel az általános igazgatóhelyettes tart állandó kapcsolatot, illetve gondoskodik a működéshez szükséges feltételek megteremtéséről.

5. A nevelőtestület

5.1. A nevelőtestület jogköre

5.1.1. A nevelőtestület dönt

1. A nevelőtestület alkalmi és delegált képviseletéről, érdekképviseletéről.

2. A nevelőtestületi értekezletek rendjének és rendszerének kialakításáról, témáiról, az értekezleten való szülői és tanulói képviselet, részvétel formájáról.

3. A nevelés-oktatás helyi rendjének /iskolai, külső gyakorlati helyei, házirendek/ egyeztetés utáni szabályozásáról.

4. Az iskola középtávú tervének, illetve tanévenkénti munkaelemzéseinek elfogadásáról.

5. Az intézményi szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról, középtávú időszakonkénti felülvizsgálatáról, a nevelőtestület egyéb helyi szabályzatainak elfogadásáról.

6. Az intézményi időszakos beszámolók, értékelések, részelemzések, elemzések elfogadásáról, a munkacélokat segítő feladat-kiegészítések meghozataláról,

7. Az intézmény nevelő-oktató munkájában új tartalmi vonások bevezetéséről, kísérletek, felmérések végzésének szabályozásáról.

8. A nevelőtestületi döntéseket előkészítő munkabizottságok létrehozásáról, beszámoltatásáról.

9. Az intézményi ünnepek, megemlékezések és hagyományok rendjéről, formájáról, módjáról, a hagyományápolásról.

10. Az alapmunkaidőt szükségképpen terhelő iskolai feladatok szabályozásáról.

11. Az intézmény tanulóit jutalmazó tevékenység rendszeréről, a tanulók nevelőtestületi hatáskörbe tartozó elismerési ügyeiről.

12. Az intézmény külső kapcsolattartásának helyzetmegítéléséről.

13. A nem szabályozott etikai, titoktartási valamint a nevelőtestületi hatáskörbe tartozó fegyelmi és elismerési ügyekről.

14. A szülőkkel való kapcsolattartás, a szülői tájékoztatási formák rendjéről.

15. Cím (pl. javaslat kitüntetésre, adományozható címek) odaítélésének helyi szabályozásáról

16. Meghatározza a magántanuló továbbhaladásának feltételeit.

17. A pedagógiai program elfogadásáról, felülvizsgálatáról, módosításáról.

18. A nevelési intézmény éves munkatervéről.

19. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításáról.

20. A tanulók fegyelmi ügyeiben.

21. Minden más, jogszabályban meghatározott kérdésben.

5.1.2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása

1. A nevelőtestület az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása céljából az igazgatóból, helyetteseiből és a szakmai munkaközösség-vezetőkből álló bizottságot hoz létre. A nevelőtestület jogkörében eljárva döntenek. A tanévzáró nevelőtestületi értekezleten kötelesek munkájukról tájékoztatást adni a nevelőtestületnek.

2. A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából, ha szükséges és indokolt, a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre. Állandó tagjai az igazgató, helyettesek osztályfőnöki munkaközösség-vezető, változó tagjai a tanuló osztályfőnöke, az a két pedagógus, aki a tanulót legmagasabb óraszámban tanítja és nem érintett a fegyelmi ügyben. Kollégista tanuló esetében a kollégiumi munkaközösség-vezető és a kollégiumi csoportvezető nevelő.

3. A nevelőtestület az iskolavezetésre és az osztályban tanító tanárokból álló bizottságra ruházza át az osztályozó vizsgára bocsátás jogát, ha a tanuló hiányzása meghaladja a jogszabályban előírtakat. Ugyancsak ez a bizottság jogosult engedélyezni a javítóvizsgát abban az esetben, ha a tanuló év végi elégtelen osztályzatainak száma három. Az engedély megadásánál a vonatkozó jogszabályi előírásokat kell figyelembe venni. A bizottság szeptember végéig köteles a nevelőtestületnek beszámolni.

4. A félévi és év végi osztályozó vizsga feladatait. Az ezzel kapcsolatos feladatokat az igazgató vagy valamelyik helyettese által vezetett csoport látja el. A csoport tagjai az osztályban tanító tanárok közössége. Döntenek a tanulók magatartás és szorgalom minősítéséről, osztályzatairól, továbbhaladásáról. Az elvégzett munkáról a nevelőtestület előtt félévi és év végi értekezleten az igazgató köteles beszámolni.

5.1.3. A nevelőtestület egyetértési jogkört gyakorol

1. Az igazgatóhelyettesi megbízásokban.

2. Az iskolai pedagógiai pályázatok kialakításának, kiírásának tartalmát, rendjét, lehetőséghez igazított díjazását illetően.

3. Az éves intézményi megbízatás- és feladatrendszer tartalmi-szerkezeti kialakításában.

5.1.4. A nevelőtestület véleményezi

1. A bázisvállalatok nevelő-oktató munkát segítő javaslatait, kéréseit, segítségadási ajánlásait.

2. A nevelő-oktató munkát is érintő tanulói, hallgatói felvetéseket, javaslatokat.

3. Bevezetés előtt a diák-önkormányzati szervek szabályzatait, munkarendi ajánlásait.

4. A bírálatokra kiadott, vagy helyi bevezetésre ajánlott tanügyi dokumentumokat, segédleteket, szabályzatokat, eljárásokat.

5. Az intézményi munkaerőhelyzet megítélését, a munkaerő-gazdálkodási tervet.

6. Az egyes nevelők munkajogilag megengedhető, külső feladat- és munkavállalási kérelmét.

5.1.5. A nevelőtestület javaslatot tesz

1. A tanulók osztályba és csoportba sorolására, a tanulóknak adható kedvezmények rendszeres és eseti megadására a tanévek rendjéhez és eseti igényekhez igazítva.

2. Az intézmény keret- és éves programjára az iskolai élet minden területével kapcsolatosan.

3. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívására. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kezdeményezhet a nevelőtestület tagjainak 25 %-a. A kezdeményezést írásban kell megfogalmazni, a kezdeményezők által aláírva, dátummal ellátva átadni az igazgató számára. A kezdeményezésben meg kell jelölniük a nevelőtestületi értekezlet témáját, helyét és idejét.

4. A szülői munkaközösség, szülői képviselet tagjaira, személyeire.

5. A pályaválasztási, iskoláztatási tevékenység formáira, rendszerére, módjára.

6. A helyi követelményrendszer kialakításának fejlesztésére, a tantervi követelmények helyi adaptálására.

7. Az állandó feladatú, nem munkaközösségi szerveződésű pedagóguscsoportok működtetésére /fejlesztő-kutató munkacsoport stb./.

8. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszerére, kiszélesítésére.

9. Az intézményi képzési szerkezet esetleges módosítására, kiegészítésére.

10. A nevelési értekezletek tartalmára.

11. A tanórán kívüli ismeretszerzés formáira.

6. Tanárok feladatai

A tanárok személyre szóló feladatait az általános igazgatóhelyettes által tanévenként felülvizsgált munkaköri leírásuk tartalmazza, figyelembe véve az SzMSz 6.1. és 6.2. pontjában foglaltakat. A munkaköri leírást az igazgató hagyja jóvá.

6.1. Tanórai kötelezettségeiken kívüli feladatok

A tanárok tanórai kötelezettségeiken kívül - személyre szóló igazgatói megbízás alapján - kötelesek ellátni a különböző iskolai feladatkörökkel járó teendőket és mindazokat az iskola tevékenységével összefüggő feladatokat, melyekkel az igazgató vagy közvetlen vezetőjük esetenként vagy hosszabb időtartamra megbízza őket. Ez utóbbi feladatok körébe tartozhatnak:

1. Korrepetálás, verseny-előkészítő, differenciált képzés, más egyéb kötelező vagy a tanulók által szabadon választott foglakozás.

2. Az iskolai tanulói kíséret és felügyelet. Figyelembe véve az „Ügyeletes tanár” és a „Kirándulás, táborozás szabályai” című belső szabályzatokat.

3. Az iskolai tulajdon őrzése és védelme, mely magában foglalja:

a, az anyagi és fegyelmi felelősséget a használatába adott oktatási eszközökért, a rábízott munkaterület /tanterem, szertár, műhely stb./ berendezési és felszerelési tárgyaiért,

b, a gondatlanságból, hanyagságból, a szakszerűtlen és rendeltetésellenes használatból eredő vagy szándékos károkozás megelőzését és intézkedést a károkozók felelősségre vonására.

4. A hiányzó kollégák helyettesítését.

5. Felügyelet ellátását versenyeken, az iskola kisebb-nagyobb közösségét érintő rendezvényeken.

6. Az iskola képviselete az igazgató eseti megbízása alapján.

7. A magántanuló beszámoltatásával, vizsgáztatásával kapcsolatos teendők.

8. Javítóvizsgával, osztályozó, pót- és különbözeti vizsgával kapcsolatos teendőket a „Vizsgaszabályzat” figyelembe vételével.

9. Az iskola minőségbiztosítási rendszerének működtetéséhez, fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok.

6.2. Minden pedagógus munkakörbe sorolt nevelőre kötelezően vonatkoznak

1. Kötelező munkaidő-beosztás alapján végzett, tantervi célokat /tanítási óra, egyéb foglalkozás/ szolgáló oktató-nevelő tevékenység.

2. A tanár köteles a tanulókat megfelelő számú érdemjeggyel értékelni. Köteles betartani „Az érdemjegyek és osztályzatok adása” című belső szabályzatot.

3. Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját.

4. A kötelező munkaidő-beosztás alapján végzett, órákhoz kapcsolódó felkészülés, előkészítés, az értékelési-, információgyűjtési és visszajelzés-előkészítési munka.

5. Az eredményes munkavégzéshez kapcsolódó folyamatos önképzés, a szakmai, nevelési ismeretek folyamatos korszerűsítése, fejlesztése. Szakmai ismereteit, tudását hétévente a rendeletben meghatározott módon, szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja.

6. A munkavégzés fejlesztéséhez, a munkavégzési kitekintéshez kapcsolódó folyamatosan szervezett munkaközösségi tevékenységbe való bekapcsolódás, annak a helyi továbbképzést segítő támogatása, az időszakosan szervezett külső továbbképzési feladatvégzés vállalása és eredményes teljesítése.

7. Az oktatási-nevelési intézmény pedagógiai munkával összefüggő megbeszélésein, értekezletein való aktív, felkészült részvétel.

8. Az oktatási nevelési intézmény munkáját segítő gyermek- és ifjúsági, társadalmi és tömegszervezeti, családi nevelési tényezők, elképzelések megismerése, az azok koordinálásához, segítéséhez kapcsolódó pedagógiai feladatok támogatása, végzése.

9. Az oktatási-nevelési intézmény hivatalos jellegével és az egyéni munkavégzés tervszerűségével összefüggő adminisztratív-szervezési feladatok határidőre történő illetve folyamatos elvégzése.

10. Az oktatási-nevelési intézmény munka- és életrendjét biztosító, minden pedagógus által arányosan végzett ügyeleti, foglalkozási, valamint vagyonvédelmi, munkavédelmi, a tanulói nyilvántartást segítő tevékenység.

11. Az intézmény hagyományaiból adódó rendezvények intézményi előkészítésének és lebonyolításának támogatása, valamint az azokon való részvétel.

7. Munkaközösségek

7.1. A munkaközösség dönt

1. A munkaközösség működési rendjéről, annak tartalmáról, programjáról.

2. A hatáskörébe tartozó tantárgyak tanításának saját ellenőrzési, értékelési kérdéseiről.

3. Az összefoglalók elfogadásáról, amlyek saját elemzéseket, értékeléseket, feladat-meghatározásokat foglalnak magukba.

4. Saját helyi továbbképzési programjáról, az esetlegesen kijelölt továbbképzési nap felhasználásáról.

5. Az iskolai tanulmányi versenyek kiírásáról, programjáról, követelményeiről, formájáról és lebonyolításáról.

6. A más szervek által kiírt pályázatokhoz, tanulmányi versenyekhez való kapcsolódás rendjéről, előkészítéséről, tanulói felkészítéséről.

7. A tanulók iskolai képviseletre való felkészítésének tanári munkamegosztásáról.

8. A tantárgypedagógiai-módszertani kérdésben, melyben a tantestület a döntési jogkört átadja.

9. Az osztályozó javító, pót- és különbözeti vizsgára bocsátott tanulók szaktárgyi vizsgáztatási rendjéről, figyelembe véve a „Vizsgaszabályzat” rendelkezéseit.

10. A szakterülete saját lehetőségű fejlesztési programjának kidolgozásáról, annak megvalósításáról, az ahhoz kapcsolódó tanári munkamegosztásról. Figyelembe véve a pedagógiai programban megfogalmazott oktatási-nevelési elveket, célokat.

7.2. A munkaközösség véleményezi

1. A munkaközösség-vezető személyét.

2. A működési területéhez kapcsolódó tantervi dokumentumokat, segédleteket, pedagógiai programot.

3. A tanítás módszertani ajánlásait, a tanítás megszervezésének iskolai kérdéseit.

4. A profiljához kapcsolódó tanulóközösségi döntések előterjesztési ajánlását /pl. diákköri program, stb./.

5. Az iskolai pedagógiai pályázatok kiírását, a díjazás lehetőségeit.

6. A munkaközösség tagjainak erkölcsi és anyagi elismerését.

7. A munkaközösség pályázattal történő kiegészítésének ajánlását, a kinevezések előkészítését.

8. A szakmai felszerelés kiegészítését, az eszközfejlesztést.

9. A középiskolába való felvétel és a felsőoktatási továbbtanulási ajánlások előkészítését.

10. A speciális körülmények következtében osztályvizsgára történő bocsátást, egyes tárgy/ak/ból való esetleges felmentést, mentesítést. Szakképzési évfolyamon figyelembe véve a „Tantárgyi felmentés szakképzési évfolyamon” című szabályzatot.

11. Minden olyan kérdést, amit véleményezési jogköréből hatáskörébe utal a tantestület.

7.3. A munkaközösség javaslatot tesz

1. A szaktárgyak oktatásának továbbfejlesztésére, eredményének növelésére.

2. A pedagógiai program fejlesztésére.

3. Az iskolai nevelőmunka egészének fejlesztésére.

4. Az alternatív programok, tankönyvek helyi alkalmazásának kiválasztására.

5. A rendkívüli tárgyak, a tanórán kívüli foglalkozások szerkezetének és programjának kialakítására.

6. Esetleges felvételi beszélgetés-vizsga kialakítására és annak követelményrendszerére, formájára.

7. A tanulók osztályba, csoportba sorolása ügyében, a tanulók szociális és elhelyezési lehetőségeinek kialakításában, esetleges alkalmassági vizsgája ügyében.

8. A munkaerő-gazdálkodási terv előkészítéséhez a tárgycsoport tanításának személyi ellátottságával összefüggésben.

9. A tantárgycsoport óratervi és azon kívüli tanítási feladatainak ellátására, a tantárgyfelosztás előkészítésére.

10. Szükség esetén nevelőtestületi megbeszélés összehívására.

7.4. Az iskolában működő tanári munkaközösségek

A munkaközösségek megszervezésénél, kialakításánál figyelembe kell venni a tantárgyi lefedettség, a képzési típusok sajátos érdekeinek elvét. A munkaközösségeket úgy kell kialakítani, hogy minden pedagógus munkakörben foglalkoztatott legalább egy munkaközösségbe tartozzon, de egy-egy kolléga több munkaközösségbe is tartozhat. A zavartalan működés érdekében minimálisan a következő munkaközösségeket szükséges működtetni:

Ø osztályfőnöki,

Ø kollégiumi,

Közismereti:

Ø idegen nyelvi (idegen nyelvet tanító kollégák pl. angol, német)

Ø humán műveltségi (magyar nyelvet és irodalmat, történelmet tanító kollégák)

Ø természettudományi (matematikát, fizikát, biológiát, kémiát, földrajzot, testnevelést tanító kollégák)

Szakmai:

Ø közlekedési (közlekedési ágak ismereteit oktató kollégák)

Ø informatika-ügyviteli munkaközösség (informatikát, gazdasági jellegű tárgyakat és ügyviteli ismereteket oktató kollégák)

7. 5. Munkaközösség-vezetők

1. A kollégiumi munkaközösség-vezető az igazgatóhoz, a tanári munkaközösség-vezetők közül az osztályfőnöki és a közismereti munkaközösségek vezetői szervezetileg az általános igazgatóhelyetteshez, a szakmai képzések munkaközösségeinek vezetői a műszaki igazgatóhelyetteshez tartoznak.

2. A kollégiumi munkaközösség-vezető munkaköri leírását az igazgató, az osztályfőnöki és a közismereti munkaközösségek vezetői munkaköri leírását az általános igazgatóhelyettes, a szakmai képzések munkaközösség-vezetőinek munkaköri leírását a műszaki igazgatóhelyettes készíti el. A munkaköri leírásokat az igazgató hagyja jóvá.

3. Fő feladatuk a munkaközösség összefogása, irányítása, a munkaközösség tagjainak bevonása az éves program kidolgozásába, a feladatok közös megoldásába, továbbképzésük segítése, fejlődésük figyelemmel kísérése, az iskolavezetés tájékoztatása.

7. 5. 1. Munkaközösség-vezetők általános feladatai

1. A munkaközösség tagjainak tanmenetét - véleményezéssel ellátva - jóváhagyásra előterjeszti az illetékes igazgatóhelyettesnek.

2. Segítséget és útmutatást ad a kezdő tanároknak, kölcsönös óralátogatásokat szervez, az igazgatót, a helyettest óralátogatásra - esetenként elkíséri, évente önállóan meglátogat minden munkaközösségi tagot legalább 1-1 órában.

3. Módszertani megbeszéléseket tart, szervezi, és figyelemmel kíséri a szakirodalom tanulmányozását, felhasználását.

4. Javaslatot készít a szertárfejlesztés, könyvbeszerzés, folyóirat-rendelés pénzkereteinek felhasználására. Az alkalmazás tekintetében gondoskodik a belső képzés megszervezéséről, tanmenetben történő alkalmazásától.

5. Javasolja az igazgatónak a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését, várakozási idő csökkentését, fizetésük emelését.

6. Képviseli a munkaközösséget a szakterület iskolán kívüli szakmai rendezvényein.

7. Javaslatot tesz a minőségi bérpótlék megítélésére.

8. Végrehajtja, végrehajtatja a munkaközösségen belül a minőségbiztosításból eredő feladatokat.

9. Fejleszti, működteti a munkaközösségen belül az iskola mérési, értékelési rendszerét.

10. Folyamatosan ellenőrzi, értékeli a munkaközösség tagjainak munkáját.

7.5.2. Az osztályfőnöki munkaközösség-vezető feladatai

1. Új osztályfőnökök eligazítása az iskolai hagyományoknak megfelelően.

2. Osztályfőnöki programok véleményezése a Pedagógiai progarm célkitűzéseinek figyelembe vételével és továbbítása az iskolavezetésnek.

3. Anyakönyvek év eleji ellenőrzése /pótvizsgák, osztályozó, javító és különbözeti vizsgák szakmai gyakorlat beírása, kimaradás stb./.

4. Javaslatot tesz a minőségi bérpótlék megítélésére.

5. Naplók ellenőrzése három időszakban:

a. Év eleji:

kitöltés

b. Évközi:

hiányzások

osztályzatok számának alakulása

órabeírások

c. Tanév végi:

naplózárások (haladási, osztályozási)

hiányzások

6. A mindenkori első (kilencedik) osztályokban tanító tanárok közösségeinek összehívása az osztályfőnök vezetésével /tanulók megismerése/.

7. Tanulmányi ösztöndíjasok eredményeinek felmérése az ösztöndíjra való további jogosultsághoz, illetve új ösztöndíjasok javaslatba hozása az osztályfőnökök javaslata alapján. Évente két alkalommal.

8. Osztályfőnöki órák látogatása.

9. Az iskolai SZMK működésének összehangolása az osztályfőnökökkel.

10. Javaslattevő szerepe van az osztályfőnökök kiválasztásában és véleményező szerepe az osztályfőnökök munkájának értékelésében.

7.6. Osztályfőnökök

1. Az újonnan megbízott osztályfőnökök munkaköri leírását az általános igazgatóhelyettes készíti el. A felmenő rendszerben dolgozó osztályfőnökök minden tanévben az előző évi felülvizsgálata alapján kapják meg új munkaköri leírásukat. A felülvizsgálatért az általános igazgatóhelyettes a felelős. A munkaköri leírásokat minden esetben az igazgató hagyja jóvá.

2. Az osztályfőnöki feladatkör ellátására az igazgató ad megbízást, az osztályfőnöki munkaközösség-vezető véleményének meghallgatása alapján egy tanévre szólóan, de úgy, hogy osztályát lehetőleg négy tanéven át vezesse.

3. A feladatkörével járó teendőket az általános igazgatóhelyettes, valamint az osztályfőnöki munkaközösség-vezető irányításával és támogatásával, az osztályában tanító tanárokkal, továbbá az osztály diákbizottsággal és a szülői munkaközösséggel együttműködve végzi.

7.6.1. Az osztályfőnök feladatkörébe tartozó főbb tennivalók

1. Alaposan ismerje meg tanítványainak személyiségét.

2. Az osztály közösségi életének alakításában és fejlesztésében együttműködik az osztály-diákbizottsággal, az osztály diákvezetőit tanácsokkal látja el, észrevételeiket, javaslataikat osztályfőnöki tevékenységében igényli és hasznosítja.

3. Látogatja az osztálya tanítási óráit. Gondot fordít a dolgozatírás, a házi feladatok és egyéb tanulmányi elfoglaltságok egyenletes elosztására. Tapasztalatait, észrevételeit - az egységes követelmények és eljárások érdekében - megbeszéli az érintett tanárokkal, ifjúsági vezetőkkel, a tanuló szüleivel, gondozójával, nevelőjével, törvényes képviselőjével /továbbiakban szülő/. Szükség esetén az osztályban tanító tanárokat tanácskozásra hívja össze.

4. A nevelési-oktatási célok megvalósulása érdekében fogadóórát tart az iskolában. Az ellenőrző könyv útján - szükség szerint - tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, általános tanulmányi munkájáról, és ellenőrzi, hogy látták-e a bejegyzéseket.

5. Az osztályfőnök mind a félévi, mind a tanév végi osztályozó értekezlet előtt gondosan elemzi a tanulók elbírálásához szükséges, folyamatosan gyűjtött adatokat, tapasztalatairól tájékoztatást ad az osztályozó értekezleten.

6. Megszervezi a szülői értekezletet

7. Az osztály szülői értekezletein beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről, ismerteti a soron következő feladatokat, bővíti egyes nevelési kérdések megvitatásával a szülők és a saját ismereteit, törekszik a család és az iskola nevelőmunkájának összehangolására. Lehetővé teszi, hogy az osztályközösséget érintő kérdésekben a tanulók képviselői kifejthessék véleményüket a szülői értekezleten.

8. Elvégzi az osztályával kapcsolatos osztályfőnöki ügyviteli teendőket.

9. Figyelemmel kíséri osztálya tanulóinak órán kívüli elfoglaltságát /tanulmányi és kulturális versenyek, diákkör, énekkar, sport, rendkívüli tárgyak stb./, hogy mindez a tanulók teherbírását ne haladja meg.

10. Az osztálya ifjúságvédelemmel kapcsolatos teendőinek ellátása, az ifjúságvédelmi felelőssel összhangban.

11. Tájékoztatja a szülőket gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, egyéb aktuális kérdésekről.

12. Nyilvántartja a veszélyeztetett körülmények között élő tanulókat.

13. Figyelemmel kíséri a veszélyeztetett tanulók ügyét, szorgalmazza a körülmények javítását, a rászoruló tanulók szociális támogatását.

14. Tájékoztatja az osztályfőnöki munkaközösség-vezetőt a végzett munkáról és a teendőkről.

15. Szükség esetén kapcsolatot tart a gyámhatósággal, a gyermekjóléti és családvédelmi szolgálatokkal.

16. Tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása esetén tájékoztatja a lakhely szerinti illetékes önkormányzat jegyzőjét.

17. Az osztályfőnök rendszeresen kapcsolatot tart az osztályban működő szülői munkaközösség tagjaival.

7.7. Könyvtáros (könyvtáros tanár)

1. Részletes munkaköri leírását az általános igazgatóhelyettes készíti el, az igazgató hagyja jóvá.

2. Közvetlen munkahelyi vezetője az általános igazgatóhelyettes.

7.7.1. A könyvtáros főbb feladatai

1. Ellátja az állománygondozással és fejlesztéssel, valamint az állomány rendjével kapcsolatos teendőket.

2. Tájékozódik és tájékoztatást ad a megjelent vagy megjelenő új könyvekről, egyéb kiadványokról.

3. Beszerzi a kiadók és könyvterjesztők tájékoztatóit.

4. Gondoskodik a nevelőtestület és a tanulóifjúság informálásáról.

5. Az állomány folyamatos gyarapítása érdekében:

a, felméri a könyv- és folyóiratigényeket,

b, az igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők véleményének figyelembevételével, a felmerült igények és szükségletek alapján, az általános iazgatóhelyettes által jóváhagyott jegyzék alapján összeállítja és feladja a rendelést, ügyelve az állomány helyes arányaira.

6. A beszerzett állományt a vonatkozó rendeletnek és utasításoknak megfelelően nyilvántartásba veszi és besorolja a megfelelő állománycsoportba.

7. A vonatkozó rendelet és az iskolai Könyvtárkezelési Szabályzat előírásai szerint meghatározott időközönként felülvizsgálja a könyvtári állományt, és javasolja az általános igazgatóhelyettesnek és a gazdasági vezetőnek az elhasználódott, elveszett illetve fölöslegessé vált könyvek selejtezését. A jóváhagyott Selejtezési Jegyzőkönyv és Törlési Jegyzék alapján végzi a kivezetést a nyilvántartásból.

8. Az állomány rendje és a tájékozódás érdekében:

a, kialakítja a szakrendet a Könyvtári Raktározási Táblázatok, illetve az Egyetemes Tizedes Osztályozás alapján,

b, betűrendes szerzői és szakkatalógust készít,

c, az újonnan vásárolt könyveket folyamatosan beépíti a katalógusba, s a törléseket átvezeti,

d, folyamatosan vezeti az iskolai könyvtár számítógépes nyilvántartását.

9. Felügyel a könyvek rendeltetésszerű használatára, épségük megóvására, szükség szerint gondoskodik újraköttetésükről.

10. Folyamatosan végzi az állományellenőrzést.

11. Anyagilag felel a könyvtár állományáért.

12. Felel a könyvtár zavartalan és rendeltetésszerű működéséért.

13. Támogatja az iskola kulturális munkáját.

14. Egyéb feladatai:

a, részt vesz a könyvtárosok továbbképzésein,

b, évenként írásbeli beszámolót készít a könyvtár munkájáról,

c, elvégzi a munkakörével kapcsolatos egyéb feladatokat, melyekkel az általános igazgatóhelyettes megbízza,

d, munkájáról rendszeresen beszámol az általános igazgatóhelyettesnek.

7.8. Diákmozgalmat segítő (diáktanácsadó) tanár

1. Részletes munkaköri leírását az általános igazgatóhelyettes készíti el, az igazgató hagyja jóvá.

2. Ellátja az iskolai diákmozgalom szervezésével, tevékenységének összehangolásával kapcsolatos feladatokat.

3. Munkája egyrészt elméleti, pedagógiai, másrészt irányító, koordináló, sok esetben pedig operatív tevékenység.

7.9. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

1. Segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.

2. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen:

a, Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.

b, A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulók érdekében felveszi a kapcsolatot a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal.

c, A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken.

d, A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására.

e, Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát.

f, Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett, tevékenységi körébe tartozó szabadidős programokról.

7.10. Minőségbiztosítási csoport vezetője

1. Munkaköri leírását az iskola igazgatója készíti el.

2. Feladata az iskola teljes körű minőségbiztosítási rendszerének működtetése:

Ø Az iskola minőségbiztosítási csoportjának szervezése, irányítása.

Ø Az éves munkaterven belül a minőségbiztosítási munkaterv összeállítása, figyelembe véve a fenntartói minőségirányítási rendszerbe foglaltakat.

Ø Az elvégzett tevékenységről rendszeres beszámolás az igazgató, iskolavezetés és a tantestület számára.

Ø Fejlesztési területek meghatározása, célok és feladatok megfogalmazása.

Ø Adminisztratív feladatok ellátása.

Ø A szabályzatokban, eljárásokban foglaltak érvényre juttatása.

7.11. PR csoport vezetője

1. Munkaköri leírást az általános igazgatóhelyettes készíti el és az igazgató hagyja jóvá.

2. Feladata elsődlegesen munkaköri leírása és az éves munkaterv alapján az iskola PR tevékenységének szervezése, koordinálása, a meghatározott feladatok elvégzése.

3. Munkáját közvetlenül az általános igazgatóhelyettes irányítja.

4. Munkájáról rendszeresen beszámol az iskolavezetésnek és a nevelőtestületnek a munkatervben foglaltak szerint.

7.12. Taniroda vezetője

7.12.1. Oktatási-nevelési feladatai

1. A tanirodába vezényelt tanulók konkrét, rendszeres gyakorlati feladattal történő ellátása, gyakorlati szakmai munkába bevonása és szakmai felügyelete.

2. Alkalmazkodás a taniroda tanmenetében megjelölt szakmai és oktatási rendhez, és az iskola tanrendjéhez.

3. Az oktatás során szervezett szaktanfolyamok lebonyolításában, szervezésében történő részvétel.

4. A szakirányú „B” és „C” kategóriás gépjárművezető-képzés ügyvitelének vezetése, az elszámolásban történő részvétel, a tanulók konkrét gyakorlati felügyelete és irányítása (vezénylése) a tanfolyam során.

5. Besegítés a nyári szakmai gyakorlatok megszervezésébe, lebonyolításban történő részvétel.

6. Részt vesz az iskolavezetés meghatározott oktatási nevelési értekezleteken, képzéseken.

7.12.2. Gyakorlati, szakirányú feladatok

1. A szakmát érintő utasítások rendeletek karbantartása.

2. A taniroda működését biztosító eszközök, szemléltető anyagok, tansegédletek állagának megóvása.

3. A szakmai anyagok órai előkészítése.

4. Kapcsolattartás a szakirányú gazdálkodási egységekkel, és együttműködés a tanirodai gyakorlati munka végzésének lehetősége érdekében.

5. A gyakorlati munka érdekében végzett konkrét szakirányú munka során a társ gazdasági egységekkel a pontos elszámolás.

6. A végzett gyakorlati feladatokért szakmai és anyagi felelősségvállalás, új szakmai ismeretek elsajátítása, követése, utasítások, rendeletek beszerzése a taniroda számára.

7. Besegítés az iskolai tanulmányi kirándulások szervezésébe.

8. Utastájékoztatás, menetrendi felvilágosítás.

9. Menetjegypénztár működtetése.

10. Lehetőség szerint a jelentkező fuvarpiaci igények kiszolgálása.

11. A hírközlő eszközök kezelése.

12. Az esetenként jelentkező szakirányú feladatok megszervezésében és ellátásában történő részvétel (forgalom- és utasszámlálások, menetrendi felmérések)

13. A média szakleltár nyilvántartása.

14. Hirdetőtábla kezelése.

8. Tanulók, tanulói közösségek

A tanulói közösségek az iskola tanulóifjúságából szerveződött, illetve alakított csoportok, körök vagy szervezetek.

8.1. Osztályközösségek - diákönkormányzatok

1. Az osztályközösségek az iskola tanulóközösségének legfontosabb alapegységei, melyek egy-egy osztály tanulóit fogják össze. Céljuk a közösségi élet kialakítása, formálása, tagjainak szervezése és segítése a tanulásban, az egyéni, osztályközösségi és iskolai feladatok végrehajtásában. Az osztályközösség osztálydiákbizottságot választ, a közösségi feladatok szervezésére.

2. A tanulócsoportók, amelyeknek célja a differenciált képzés, a kétszintű érettségire és az eredményes tvábbtanulásra való felkészítés.

3. Az osztálydiákbizottságokból szerveződik az iskolai diákönkormányzat, melynek tevékenységét pedagógus segíti.

4. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

8.2. Az iskolai tanulóközösség jogai

8.2.1. Döntési jogkör

Döntési jogkört gyakorol a nevelőtestület véleményének meghallgatásával:

1. Közösségi életük tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében, értékelésében.

2. Tanulói képviselőik, tisztségviselőik megválasztásában.

3. Működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról.

4. Dönt egy tanítás nélküli munkanap programjáról.

5. Diákújság és a diákrádió szerkesztőbizottságának megbízásáról.

6. A diákönkormányzat jogosul szövetséghez csatlakozni. A szövetség az iskolában, kollégiumban a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.

7. A Diákönkormányzat Működési Szabályzatáról.

8.2.2. Egyetértési jogkör

1. Jogszabályban meghatározott ügyekben, az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor.

2. Iskolai létesítmények, helységek használati rendjében.

3. Tanulók kitüntetésében, jutalmazásában.

4. Munkaakciók, környezetvédelmi programok szervezésében.

5. A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor.

6. Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.

7. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

8.2.3. Véleményezési jogkör

1. A tanulókat érintő programok meghatározásában.

2. Pályázatok, versenyek meghirdetésében, az azokon való részvételen.

3. Tanórán kívüli programok szervezésében, rendjének meghatározásában.

4. Az iskolai ünnepségek szervezésében, iskolai hagyományok kialakításában, ápolásában.

5. A pedagógiai program kialakításában.

6. Az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről.

7. A tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál.

8. A tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához.

9. Az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához.

10. A kollégiumi és externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározásához.

11. A tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához.

12. A könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához.

13. Tanulót, tanulókat érintő fegyelmi eljárás alá eső kérdésekben.

8.2.4. Javaslattevő jogkör

Kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre. A döntéshozónak a javaslattételre 30 napos válaszadási kötelezettsége van.

8.3. Diákközgyűlés

A diákközgyűlést minden tanévben legalább egy alkalommal össze kell hívni. Összehívásának módjáról, működésének rendjéről a Házirend rendelkezik, figyelembe véve a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 31 §-ának vonatkozó pontjait.

8.4. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái

1. Minden hónap utolsó hétfőjén - az értekezletet megelőzően - az iskolai és a kollégiumi diákönkormányzat vezetője megbeszélést tart a tanulókat közvetlenül érintő kérdésekről.

2. Az igazgató vagy helyettese sürgős esetben bejelentés nélkül köteles fogadni az önkormányzat vezetőjét, ha azt egyéb feladata lehetővé teszi.

3. Az igazgató legalább 15 nappal előtte köteles írásban megküldeni a diákönkormányzatok vezetőinek azokat a tervezett intézkedéseket, amelyekben a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg, illetve kötelező a véleményét kikérni.

4. A diákönkormányzatok feladataik ellátásához igénybe vehetik az ügyviteli irodában lévő telefont.

5. Levelezéseit az iskolai költségvetés terhére bonyolíthatja.

6. A diákönkormányzat működéséhez a költségvetésben meghatározott összeget kell biztosítani.

8.5. Tanulók

8.5.1. A tanuló jogai

1. Kollégiumi, tanulószobai, és menzai ellátásban részesüljön.

2. Válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; a pedagógiai programmal, a hatályos jogszabályokkal összhangban.

3. Igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit (könyvtár, szaktantermek, sport- és szabadidő-létesítmények stb.).

4. Rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön.

5. Hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról.

6. Részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek - ha törvény másképp nem rendelkezik -, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek.

7. Az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról; az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben, javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül - az iskolaszék esetén a harmincadik napot követő első ülésén - érdemi választ kapjon.

8. Vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását.

9. A levelezéshez, továbbá kollégiumban a lakáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását.

10. Jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen.

11. A tizenegy-tizenkettedik évfolyamon folytatott tanulmányai során - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott keretek között - megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyat tanító pedagógust.

12. Jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot.

13. Személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában.

14. A szakképzés kivételével magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését.

15. Kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról.

16. Választó és választható legyen a diákképviseletbe.

17. A diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve a törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását.

8.5.2. A tanuló kötelességei

1. Részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon.

2. Eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének.

3. Megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait.

4. Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá - amennyiben állapota lehetővé teszi -, ha megsérült.

5. Megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit.

6. Az iskola, kollégium vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.

8.6. Tanulókat, tanulóközösségeket érintő egyéb rendelkezések

8.6.1. A tanulók tájékoztatásának és a tanulók szervezett véleménynyilvánításának rendje és formája

1. A tanulók rendszeres tájékoztatása az őket érintő nevelőtestületi, iskolaszéki döntésekről a hirdetőtáblán és a fényújságon keresztül történik, melyek kezelése a titkárság, tanirodavezető és a pedagógiai asszisztens feladata.

2. Sürgős esetekben a tájékoztatás az iskolarádión keresztül, vagy iskolagyűlés formájában történik, amelyet az igazgató vagy megbízottja hívhat össze.

3. Az iskolaújságban az iskolavezetésnek lehetősége van közlemények, tájékoztatók közreadására.

4. A tanulók az őket érintő kérdésekben az osztályfőnökhöz, illetve az iskolatitkárhoz fordulhatnak.

5. Az iskola igazgatójához vagy helyetteseinek valamelyikéhez a 4. ponton túlmutató kérdésekben.

6. Az iskola minőségbiztosítási folyamatában, a belső értékelési rendszer működtetése során biztosítani kell a lehetőségét, hogy a tanulók véleményt mondjanak az iskola oktató-nevelő munkájáról, az őket tanító, nevelő pedagógusokról.

8. 6. 2. A tanulók jutalmazásának elvei és formái

1. Az ehhez a területhez kapcsolódó oktatási-nevelési alapelvek részletes értelmezése és magyarázata az iskola Pedagógiai programjában és a Házirendben találhatók.

2. Szaktanári dicséret adható egy-egy tantárgyból elért kimagasló eredmény esetén év közben és év végén egyaránt.

3. Osztályfőnöki dicséret: Konkrét tevékenység elvégzéséért, példamutató magatartásért, szorgalomért.

4. Igazgatói dicséret adható kimagasló tevékenységét.

5. Tárgyjutalmat kaphatnak azok a tanulók, akik év végi tanulmányi eredménye kimagasló, tanulmányi vagy más versenyeken kiemelkedő eredményt értek el.

6. Tanulmányi ösztöndíjban lehet részesíteni azt a tanulót, aki megfelel az iskola „Tanulmányi ösztöndíj odaítélésének feltételei” című szabályzatban foglaltaknak.

8.6.2.1. Tanulmányi ösztöndíj

1. A tehetséges és szorgalmas tanulók középiskolai tanulmányainak támogatására.

2. A tanulmányi ösztöndíjat az iskola minden félévben meghirdeti.

3. A tanulók pályázatukat az igazgatónak nyújtják be.

4. Az iskolavezetés minden évben megállapítja az ösztöndíjra fordítható keretösszeget.

5. Az ösztöndíjat az iskola félévenként szeptemberben és március hónapban folyósítja.

6. Az ösztöndíjkérelmeket az osztályfőnök és az osztálydiákbizottság javaslattal látja el.

7. Az odaítéléséről az iskolaszék dönt.

8. A döntésről a szülőt értesíteni kell.

9. A tanulmányi ösztöndíj odaítélésének feltételeit az „Tanulmányi ösztöndíj odaítélésének feltételei” című szabályzat határozza meg.

8.6.3. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

1. Az ehhez a területhez kapcsolódó oktatási-nevelési alapelvek részletes értelmezése és magyarázata az iskola Pedagógiai programjában, és a Házirendben találhatók.

8.6.3.1. Fegyelmező intézkedések

1. Szaktanári hatáskörben, ha a tanuló magatartásával zavarja a tanítási óra rendjét (szakanári figyelmeztetés).

2. Osztályfőnöki hatáskörben: ha legalább két szaktanár javasolja, illetve ha a felmerülő probléma túlmegy a tanítási óra keretein (figyelmeztetés, intés)

3. Igazgatói intés, megrovás. Kiemelkedően súlyos fegyelemsértés esetén, illetve aki már a félév folyamán kapott osztályfőnöki intést.

4. Általában meg kell tartani a fokozatosság elvét, kivéve az olyan súlyos eseteket, amikor már a fegyelmi eljárás megindításának is helye lenne.

5. Az egyes szervezeti egységekben elkövetett magatartási problémákra az adott területen kell intézkedést hozni.

6. Egy tanévben ugyanazt a fegyelmi intézkedést kétszer nem lehet alkalmazni.

7. A Házirend ide vonatkozó részeit és az ott megfogalmazott elveket is figyelembe kell venni.

8.6.3.2. Fegyelmi büntetések

A fokozatokat, eljárási módokat a Közoktatási Törvény határozza meg, ettől eltérni nem lehet.

8.6.4. Az állami nyelvvizsgának az iskolai tanulmányokba való beszámítása

1. Kilencedik és tizedik évfolyamon jeles osztályzattal kell értékelni a tanulót, ha alapfokú „C” nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkezik.

2. Ugyancsak jeles osztályzatot kap a tanuló a fenti évfolyamokon, ha középfokú "A" vagy "B" típusú nyelvvizsgával rendelkezik.

3. A középfokú „C” típusú vagy bármely típusú felsőkokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező tanuló teljesítményét valamennyi évfolyamon jeles osztályzattal kell értékelni.

4. A tanítási óráról felmenteni a középfokú „C” típusú vagy bármely típusú felsőkokú nyelvvizsgával rendelkező tanulót csak a negyedik év második félévétől kell.

5. Korábbi felmentésről a nyelvtanár és az osztályfőnök dönt az általános igazgatóhelyettes egyetértésével a felmentés tényéről illetve a differenciált foglalkoztatás lehetőségéről.

8.6.5. Megszerzett szakmai ismeretek beszámítása az iskolai szakmai tanulmányokba

Ebben a kérdésben a „Tantárgyi felmentés szakképzési évfolyamon” című szabályzat szerint kell eljárni.

9. Szülői munkaközösség

Segíti az iskolai és a családi nevelés összehangolását, biztosítja a szülők részvételét az iskola nevelő munkájában. Az iskolai szülői munkaközösség az egyes osztályok szülői munkaközösségeiből áll. Az osztályok szülői munkaközösség választja az iskolai munkaközösség legfőbb szervét, a választmányt. A választmány élén az elnök áll, aki az általános igazgatóhelyettessel közvetlen kapcsolatot tart.

9.1. Az iskolai szülői munkaközösség véleményező jogkört gyakorol

1. A Munkaterv, ezen belül a tanév rendjének meghatározásában.

2. A Házirend megállapításában.

3. Az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatásának meghatározásában.

4. A szülőket anyagilag érintő ügyekben.

5. A szülői értekezletek napirendjének meghatározásában.

10. Az iskolaszék

1. Az iskolaszék működését az „Iskolaszék működési szabályzata” című dokumentum alapján végzi. Az ebben foglaltak határozzák meg szervezeti felépítést, működési módját, döntési, egyetértési és véleményezési jogait összhangban a törvényi előírásokkal és az SzMSz vonatkozó pontjaival (SzMSz 9.1. - 9.3.)

2. Az „Iskolaszék működési szabályzatát” az Iskolaszék fogadja el, a pedagógusi, a szülői és a tanulói oldal konszenzusa alapján.

10.1. Döntési jogok

1. Az Iskolaszék döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása.

2. Tanulói kedvezmények elbírálása.

3. Tanulói ösztöndíjak feltételeinek meghatározása, az ösztöndíjak odaítélése.

4. Fegyelmi kérdésekben a tanulók fellebbezési fóruma.

10.2. Egyetértési jog

1. Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásában.

2. Az iskolai és kollégiumi házirend elfogadásában.

10.3. Véleményezési, javaslattevő jog

1. Az éves iskolai munkaprogram.

2. Iskolai rendezvények.

3. Iskolai sportkör működése, anyagi eszközeinek felhasználása.

4. Iskola gazdasági ügyeit (költségvetését).

5. Az iskolában folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység.

6. Az egészségvédelem feltételeinek alakulása.

7. Az iskola külső és belső terének kulturált kialakítására vonatkozó tervek.

8. Az iskolai könyvtár kezelése, működtetése.

9. Javaslatot tehet a helyi nevelést érintő minden ügyben és az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésben, amely a tanulók nagyobb csoportját érinti.

10. A pedagógustovábbképzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekben.

11. Véleményt nyilváníthat a tanári kinevezésekkel kapcsolatban.

12. Kezdeményezheti az igazgató kinevezésének visszavonását.

13. Felvételi fellebbezési kérelmek elbírálása.

11. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

1. Az intézmény minőségbiztosítási programja keretében minden évben „A partnerek azonosításának folyamata” című eljárás alapján azonosítja közvetlen és közvetett partnereit.

2. A közvetlen és közvetett partnerekről „Partnerlista készül”.

3. Az iskola alapdokumentumai és egyéb belső szabályzatai (pl. Házirend, Panaszkezelési szabályzat) határozzák meg a kapcsolattartás formáit

12. Az iskola munkarendje

12.1. A működés rendje

1. Szorgalmi időszakban az iskola tanulói 6,30-22,00 között vehetik igénybe az intézmény helyiségeit hétfőtől péntekig. Rendezvények alkalmával a befejezést követő egy órán belül kell az épületet elhagyni. Egy-egy rendezvény időtartamát az igazgató állapítja meg.

2. A téli, tavaszi és nyári szünetben az iskola zárva tart. A tanulók hivatalos ügyeinek intézése a szünetekben szerdán 8,00-12,00 óra között lehetséges.

3. A szünetek időtartama alatt, ha valamely közösség használni kívánja az iskola létesítményeit, ehhez az igazgató vagy valamelyik helyettesének engedélye szükséges. (pl. érettségi találkozó).

4. A szorgalmi időszakban az igazgatónak vagy valamelyik helyettesének 7,30-16,00 között az intézményben kell tartózkodni. Az iskolavezetés tagjainak távolléte esetén az SzMSz 2.1. pontja szerint kell eljárni.

5. A tanítás 8,00 órakor kezdődik és legkésőbb 16.00 órakor befejeződik.

12.1.1. Közalkalmazottak munkarendje

1. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Kollektív Szerződés tartalmazza.

2. Az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét összhangban a MT. és a Közalkalmazotti Törvény rendelkezésével az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében.

3. Az intézmény tanulóinak munkarendjét a Házirend szabályozza, melynek betartása kötelező.

12.1.2. Pedagógusok munkarendje

1. A pedagógus munkaideje a kötelező órákból és a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.

2. A heti órarendbe beosztott szaktárgyi óráit a tantárgyfelosztás tartalmazza.

3. Az iskolavezetés a tantárgyfelosztást a tárgyévet megelőző tanévzáró értekezletig, az órarendet a tanévnyitóig készíti el.

4. A pedagógus a beosztása szerinti órája előtt 15 perccel köteles a munkahelyén megjelenni.

5. A munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon a beosztásától függően 1 órával előbb köteles bejelenteni.

6. Egyéb esetekben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt foglalkozás elhagyására legalább 1 nappal előbb, mint a szóban forgó foglalkozás.

7. Az „anyanap” kiadását biztosítani kell, a pedagógus igényét legalább 1 nappal előbb köteles jelezni.

12.2. A tanév rendje

1. A tanév rendjéről az ágazati miniszter rendelete rendelkezik.

2. A szorgalmi idő tanévnyitó ünnepéllyel kezdődik és tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be.

3. A tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról az igazgató dönt, figyelembe véve a tanév rendjének alakulását, amely a tantestület döntése alapján alakul ki és a diákönkormányzat véleményét, amely a felhasználható napok egyikének tartalmáról dönt.

4. A tanév rendjét meghatározó munkatervet, eseménynaptárt, az iskola éves minőségbiztosítási feladattervét a minőségbiztosítási folyamatban meghatározott szabályok és eljárások alapján kell elkészíteni.

12.3. Összefüggő nyári szakmai gyakorlat

1. Idejét és tematikáját a helyi vagy a központi tanterv határozza meg.

2. Az összefüggő szakmai gyakorlatra a műszaki igazgatóhelyettes osztja be a tanulókat az egyes vállalati /esetleg iskolai/ szakmai gyakorlóhelyekre és gondoskodik arról, hogy a gyakorlati követelményeket a tanulók idejében megismerjék.

3. A tanulók az összefüggő szakmai gyakorlatot az igazgató által kijelölt gyakorlati oktatást felügyelő tanárok /továbbiakban felügyelő tanár/ felügyelete alatt végzik. A munkarendet a vállalat munkarendjével összhangban kell megállapítani a Munka Törvénykönyv ide vonatkozó rendelkezéseinek megtartásával.

4. Az igazgató, a műszaki igazgatóhelyettes és a kijelölt szakmai tanárok látogatják a tanulókat munkahelyükön, ellenőrzik munkájukat, magatartásukat, a szakmára nevelés céljainak megvalósulását.

5. A tanuló az összefüggő nyári szakmai gyakorlatról munkanaplót vezet.

6. A szakmai gyakorlat teljesítését az osztályfőnök a törzskönyvben és a bizonyítványban szeptember 15-ig záradékolja és a műszaki igazgatóhelyettessel aláíratja.

12.4. Tanulmányi kirándulások

1. A tanulmányi kirándulások lebonyolítására 2 munkanap áll rendelkezésre.

2. A végzős évfolyamok csak az ősz folyamán mehetnek el tanulmányi kirándulásra.

3. A kirándulások megszervezésénél, lebonyolításánál a „A kirándulás, táborozás szabályai” című szabályzat szerint kell eljárni.

12.5. A tanulók mulasztásának igazolása

1. Az itt megfogalmazott elvek alapján kell a „Házirend” vonatkozó részeit meghatározni.

2. A tanuló egy tanítási évben 3 tanítási napot hiányozhat a szülő kérésére és igazolása alapján.

3. Az 2. pontban meghatározott 3 napot meghaladó hiányzásról - a szülővel is aláíratott - orvosi igazolást köteles hozni, amelyet lehetőség szerint az ellenőrző könyvbe köteles beíratni.

4. A hiányzásról szóló igazolást a hiányzást követő első, de legkésőbb a nyolcadik munkanapon köteles bemutatni osztályfőnökének. Amennyiben ezt nem teszi meg igazolása érvénytelen, hiányzását igazolatlannak kell tekinteni.

12.6. Tanulói jogviszony keletkezése

1) A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A tanulói jogviszony keletkezésének kezdete egybeeseik a beíratkozás napjával.

2) Érettségi utáni képzésben a tanulói jogviszony keletkezésének feltételei:

Ø Érvényes érettségi bizonyítvány, amelyet a beiratkozáskor vagy legkésőbb az adott tanév őszi javító-pótló érettségi vizsgáját követően be kell mutatni. Az érettségi bizonyítvány be nem mutatása a tanulói jogviszony megszünetését vonja maga után.

Ø Egészségügyi, pályaalkalmassági szakvélemény azoknál a szakképzéseknél, ahol ezt a képzési követelmény előírja.

12.7. A tanulói jogviszony megszűnésének okai

A tanulói jogviszony megszüntetéséről szóló kérelmet, a végzős évfolyamok tanulóinak kivételével, az osztályfőnök közreműködésével kell eljuttatni az iskola igazgatójához vagy meghatalmazottjához. A kérelmet írásba kell foglalni, amelyhez szükség szerint csatolni kell a szülő egyetértő nyilatkozatát. A tanulói jogviszony megszűnését, annak okát a tanügyi nyomtatványokba az osztályfőnöknek- a megfelelő záradék alkalmazásával két munkanapon belül be kell vezetnie.

1) Ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján.

2) A tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni.

3) Nem tanköteles tanuló esetén a kimaradás írásbeli bejelentésének napján.

4) Fegyelmi határozat esetén a határozat jogerőre emelkedésének napján.

5) Gimnáziumi vagy érettségit adó szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján.

6) Szakképző évfolyam esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján.

7) Szakképző évfolyam esetén, ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná válik és az iskolában nem folyik másik, a tanuló számára megfelelő szakképzés.

8) Ha a tanuló jogviszonyát – a tanköteles tanuló kivételével – fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő eredménytelen felszólítása után a tanuló szociális helyzetét figyelembe véve megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelekedése napján.

9) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya – nem tanköteles tanuló esetén – ha a jogszabályban, Házirendben megengedettnél igazolatlanul többet hiányzik.

10) Megszűnik annak a tanulónak a tanulói jogviszonya, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

12.8. Kollégiumi tagság megszűnése

1) A kollégiumi felvétel egy tanévre szól. A tanév végén minden tanuló kollégiumi jogviszonya megszűnik, amelyet írásbeli kérelem alapján lehet megújítani.

2) Megszűnik a kollégiumi tagsága annak a tanulónak:

a) Akinek a kollégiumból kizáró fegyelmi határozata jogerőre emelkedik.

b) A tanuló tagságát fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetésről szóló határozat jogerőre emelkedés napján.

c) Ha a tanuló írásban a szülő egyetértésével lemond kollégiumi tagságáról, a lemondás napján.

d) Ha a tanulót másik kollégium átvette, az átvétel napján.

12.9. A tanulói felvétel rendje

1) Az igazgató a tanév rendjére vonatkozó miniszteri rendeletben foglaltak szerint, annak rendelkezéseit figyelembe véve határozza meg az iskolai felvételi eljárás rendjét.

2) A tanuló felvételénél, rangsorba állításánál figyelembe vett szempontok:

Ø Az írásbeli felvételi vizsgán elért eredmény.

Ø A jelentkező által az általános iskolából hozott eredmény.

Ø Tantárgyi tanulmányi, műveltségi versenyeken elért kimagasló erdemény.

Ø Azonos eredmény esetén a helybéli tanuló előnyt élvez.

3) A felvétel megajánlásának sorrendjére az iskola felvételi bizottsága készít javaslatot, amely alapján a rangsorról az igazgató dönt. A felvételi bizottság az iskolavezetés tagjaiból, és a munkaközösségek egy-egy delegált tagjából tevődik össze.

12.10. A tanuló átvételének szabályai

12.10.1 A tanuló más iskolából történő átvételének szabályai

1) Más iskolából érkező tanuló átvételéről az igazgató, akadályoztatása esetén megbízottja dönt.

2) A döntés meghozatalakor a következő szempontokat szükséges figyelembe venni:

Ø Az átvételre jelentkező tanuló tanulmányi eredménye.

Ø A jelentkező magatartásának megítélése az előző iskolája által adott fegyelmező intézkedések alapján.

Ø Az igazolt és igazolatlan órák száma, hiányzás okai.

Ø A tanuló életkora és évfolyama közötti viszony.

Ø Milyen típusú képzésben vett részt és milyenbe kíván bekapcsolódni, az eltérő képzésből adódó problémák megoldhatósága.

Ø Az átvétel helyeként megnevezett tanulócsoport létszáma.

Ø A tanévből eltelt idő. A félévi vagy év végi osztályozást megelőzően 45 munkanapnál rövidebb időn belül tanulót nem lehet átvenni.

3) Minden átvételre jelentkező tanuló esetén az igazgató vagy megbízottja egyedi döntést hoz. A döntés meghozatala előtt, ha szükségesnek ítéli konzultál a szaktanárokkal.

4) Az átvétel engedélyezésekor a szülő és a jelentkező tanuló tudomására kell hozni:

Ø melyik osztályba, évfolyamra került átvételre,

Ø ha szükséges, milyen különbözeti vizsgákat, miből, mikorra köteles letenni,

Ø az átvételnek milyen adminisztartív és pénzügyi következményei vannak,

Ø fel kell hívni a szülő, a tanuló figyelmét arra, hogy az átvétel miatt kialakuló tankönyv, taneszköz problémákért az iskola nem tud felelősséget vállalni.

12.10.2 Az iskola „másik osztályából, képzéséről” történő átvétel szabályai

1) A képzési típus megváltoztatásának engedélyezéséről az igazgató, akadályoztatása esetén megbízottja dönt.

2) A döntés meghozatalakor a következő szempontokat szükséges figyelembe venni:

Ø Az átvételre jelentkező tanuló tanulmányi eredménye.

Ø A jelentkező addigi magatartása.

Ø Az igazolt és igazolatlan órák száma, hiányzás okai.

Ø A tanuló életkora és évfolyama közötti viszony.

Ø Milyen típusú képzésben vett részt és milyenbe kíván bekapcsolódni, az eltérő képzésből adódó problémák megoldhatósága.

Ø Az átvétel helyeként megnevezett tanulócsoport létszáma.

Ø A tanévből eltelt idő. A félévi vagy év végi osztályozást megelőzően 45 munkanapnál rövidebb időn belül tanulót nem lehet átvenni.

3) Minden átvételre jelentkező tanuló esetén az igazgató vagy megbízottja egyedi döntést hoz. A döntés meghozatala előtt, ha szükségesnek ítéli konzultál a szaktanárokkal.

4) Az átvétel engedélyezésekor a szülő és a jelentkező tanuló tudomására kell hozni:

Ø melyik osztályba, évfolyamra került átvételre,

Ø ha szükséges, milyen különbözeti vizsgákat, miből, mikorra köteles letenni,

Ø az átvételnek milyen adminisztartív és pénzügyi következményei vannak,

Ø fel kell hívni a szülő, a tanuló figyelmét arra, hogy az átvétel miatt kialakuló tankönyv, taneszköz problémákért az iskola nem tud felelőséget vállalni.

12.11. Az osztályozó-, javító-, különbözeti-, stb. vizsgák szabályai.

1) Az iskola belső vizsgáinak lebonyolításáról az iskola Vizsgaszabályzata rendelkezik.

12.11.1. Felvételi vizsga

1) A középiskola a 9. évfolyamra jelentkező tanulók számára felvételi vizsgát szervezhet.

2) A felvételi vizsgáról az igazgató javaslatára a nevelőtestület dönt, legkésőbb az adott tanév szeptemberének végéig.

3) A felvételi vizsga lehet:

a) Központilag előírt felvételi.

b) Helyileg előírt felvételi.

4) A felvételi vizsgáról szóló döntés után az iskola nyilvánosságra hozza döntését:

Ø az adott tanévben tart-e felvételit,

Ø milyen feladatsort (központi, helyi) alkalmaz a felvételi során.

5) A felvételi feladatok megoldását szakos kollégák javítják és értékelik.

6) A felvételi vizsga lebonyolításánál az iskola Vizsgaszabályzatának vonatkozó részei az irányadók.

7) A felvételi vizsga eredményeit az iskola nyilvánosságra hozza, megteremti annak lehetőségét, hogy a szülő vagy a tanuló megtekinthesse a kijavított, értékelt írásbeli feladatokat.

12.12. Speciális, egyéni foglalkozások szabályai

1) Egyéni foglakozásra egy-három tanuló számára szervezhető.

2) Az egyéni foglakozás célja:

Ø tehetséges tanulók fejlesztése,

Ø hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása.

3) Az egyéni foglakozásokon való részvételt kezdeményezheti:

Ø a szülő vagy tanuló írásban benyújtott kérelemmel, amelyben indokolja kérelmét,

Ø a szaktanár írásban benyújtott kérelemmel, amelyben szakmailag indokolja kérelmét.

4) A kérelem elbírásáról az igazgató dönt. Döntése meghozatalajkor figyelembe veszi:

Ø az iskola költségvetési lehetőségeit,

Ø a szaktanárók óraszámát,

Ø az iskola rendelekezésére álló időkeretet,

Ø az iskola Pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseket.

5) A speciális foglakozások működésének egyéb feltételei:

Ø a foglakozásokról tanmenetet kell készíteni,

Ø a foglakozásokon a tanulók számára a részvétel kötelező, a távolmaradást a 11.5 rész és a Házirendben megfogalmazottak szerint igazolni kell,

Ø a foglakozásokról a szaktanár haladási naplót, igagatói döntés alapján osztályozó naplót vezet.

12.13. A fakultatív hit és vallásoktatás

1) A hittanórák megszervezése területén az egyházak egyenjogúak.

2) A középiskolában hitoktatást csak egyházi jogi személy kezdeményezhet.

3) Ilyen jellegű kezdeményezés esetén az igazgató vagy megbízottjának feladata:

Ø annak ellenőrzése, hogy a jelentkező szervezet valóban egyházként van-e bejegyezve,

Ø az iskolát felkereső személy megfelelő felhatalmazással rendelkeezik-e az egyházi jogi személytől. (Például: református vagy evangélikus esperességtől, a katolikus püspökségtől, az izraelita rabbitól)

4) Ha az egyházi jogi személy be van jegyezve, s az iskolát felkereső személy rendelkezik a szükséges meghatalmazással, az igazgató vagy megbízottja a továbbiakban nem vizsgálhatja, hogy indokolt-e a hittanóra tartása, hogy milyen a hitoktató iskolai végzettsége, milyenek pedagógiai képességei, illetve mi lesz a hitoktatás tananyaga és módszertana.

5) Az igazgatónak és az egyház képviselőjének kell megállapodnia a hittanórai foglakozásokról, amelyet minden tanév kezdetéig meg kell újítani és írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

Ø a hittanórák helyét,

Ø a hittanórák időpontját, (a kötelező, órarendben előírt foglakozásokon túli időpontban)

Ø az okattáshoz az iskolától igényelt eszközök jegyzékét, az eszközökért való felelősségvállalás módját,

Ø a hittanórák meghirdetésének módját (a tantestület tagjai ebben nem vállalhatnak szerepet),

Ø a hittanórára való jelentkezés módját, (az iskola a jelentkezések rögzítésében, továbbításában semmilyen formában nem vehet részt, szükség szerint a jelentkezés lebonyolítására helyiséget biztosít).

13. A létesítmények és helyiségek használati rendje

1. Az iskola helyiségeit a nyitvatartás alatt rendeltetésüknek megfelelően lehet használni.

2. A tantermeket reggel a takarítók nyitják ki.

3. Az iskolai szertárakat, szaktantermeket, tárgyalót valamint a tanműhelyt zárva kell tartani. Nyitása és zárása a szaktanár feladata. A tornateremben tanulók csak a testnevelő tanár jelenlétében tartózkodhatnak.

4. A tornateremnek, a konditeremnek a kötelező foglalkozásokon túli használatát a testnevelő tanár engedélyezi.

5. A kollégisták részére az esti időben a tornaterem és a konditeremnek használata a kollégiumi nevelőtanár felügyeletével lehetséges.

6. Az iskolai könyvtárat a nyitvatartási idő, valamint a kollégiumi tanórák alatt használhatják az iskola diákjai és tanárai.

7. A konyhába csak az ott dolgozók léphetnek be.

8. Az ebédlőt az étkezési idő kivételével be kell zárni. A nyitás a reggelinél és vacsoránál az ügyeletes kollégiumi nevelő, az ebédnél az ügyeletes takarító feladata. A zárás a reggeli és ebéd után a takarító, a vacsora után az ügyeletes nevelő feladata.

9. A tanulók lyukas óra esetén a tanulói zsibongóban kötelesek tartózkodni.

14. A mindennapos testedzés formái, az iskolai sportkör

1. A tanulók heti testnevelési óraszáma 2, illetve 3. Hetente délután 3 alkalommal tömegsportfoglalkozást kell tartani, amelyen az iskola minden tanulója részt vehet.

2. Az iskolai sportkör szakosztályaiba minden tanuló jogosult bekapcsolódni.

3. A kollégista tanulók minden nap 19,30 - 21,00 között használhatják a tornatermet.

4. A sportudvart a tanulók - ügyelve egymás testi épségére - az időjárásnak megfelelő módon használhatják, felügyelet mellett.

5. Az iskolavezetés segíti a tanulóifjúság tanórán kívüli sporttevékenységét. A sportkör működésének irányelveit, a tagság jogaira és kötelességeire, a sportköri szervezet tevékenységére vonatkozó előírásokat a mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezések, a felügyeleti szervek ide vonatkozó utasításai, valamint a „ISK működési szabályzata” határozzák meg.

6. Az iskola sportkörének valamennyi tanuló tagja, amelyet az évenkénti tagdíj befizetésével erősít meg.

7. A sportkör feladatát és a tagdíjat az évenként megtartott küldöttgyűlésen határozzák meg.

15. Iskolai hagyományok

15.1. Ünnepélyek és megemlékezések

1. Az iskolai ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban és külsőségükben szolgálják a tanulók nevelését, az iskola hagyományainak kialakítását és ápolását.

2. Ünnepélyt kell tartani a tanév megnyitásakor és zárásakor, március 15-én és október 23-án.

3. Iskolai megemlékezést kell tartani minden olyan esetben, amelyet a tanév rendje előír.

4. Az iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának megjelenése kötelező.

5. Az iskola a munkatervében meghatározott formában és időben megemlékezést szervez azokról az eseményekről, amelyeket a nevelőtestület az adott tanév munkarendjében meghatároz.

6. A megtartott iskolai ünnepélyeket és megemlékezéseket az osztályfőnök, illetőleg a megemlékezést tartó tanár az osztálynaplóba bejegyzi.

15.2. Iskolai rendezvények

1. Az iskola hagyományainak megfelelően minden évben megszervezi azokat a rendezvényeket, melyek öregbítik az iskola hírnevét. A rendezvények pontos időpontjáról az adott tanév munkarendje, a munkarendhez kapcsolódó eseménynaptár határozza meg.

2. Ilyen rendezvények például:

Ø verébavató,

Ø karácsonyi ünnepség,

Ø szalagavató bál,

Ø diáknap,

Ø alapítványi bál,

Ø ballagás.

15.3. Iskolaújság

15.3.1. Általános célkitűzések:

1. Szabad és kulturált lehetőséget biztosítani az iskola és a kollégium problémáinak feltárásában, azok konstruktív megoldásában.

2. Tanműhelye és példája kíván lenni egy jól működő alkotóközösségnek, ahol ki-ki saját tehetségének megfelelően valósíthatja meg önmagát.

3. Részt vállal a kulturális és esztétikai nevelésben.

4. Teret biztosít az ifjú tehetségeknek, hogy gondolataik közkinccsé válhassanak.

5. Riportjaival és információival javítani kívánja az iskola önismeretét, végzős diákjainak elhelyezkedési lehetőségeit.

6. Egészséges humorral kíván viszonyulni mindahhoz, ami körülveszi.

7. Mintául kíván szolgálni a demokratikus vitakultúra hagyományainak kialakításában.

8. Elzárkózik a közerkölcsöt sértő írások, képek közlésétől.

15.3.2. Szerkezeti felépítése, működése

1. Az újságot diákszerkesztők készítik a patronáló tanár támogatásával és segítségével. A patronáló tanár látja el a felelős szerkesztői feladatokat a 15.3.1. pontba foglaltakat figyelembe véve.

2. A szerkesztőség munkáját a főszerkesztő és annak helyettese szervezi és irányítja, akiket e közösség választ meg évente. Tagja bárki és bármikor lehet, ha a szerkesztőség erre alkalmasnak tartja, és eleget tesz az iskola tanulmányi és fegyelmi követelményeinek. A főszerkesztő köteles tájékoztatni az iskolavezetést a szerkesztőség összeállításáról.

3. Az újságba bárki küldhet cikket - amelyért a szerkesztőség honoráriumot nem fizet - feladhat hirdetést, amelyért fizetni kell.

4. Az újság tartalmát és formáját a szerkesztők határozzák meg, válogatva a beérkezett anyagokból és egyéb forrásmunkákból. Az iskolavezetés közhasznú információinak a szerkesztőség köteles helyet biztosítani. Ezen túl a szerkesztőség semmilyen anyag közlésére nem kötelezhető, kivéve, ha arra ígéretet tett vagy arra szerződése van /pl. hirdetés/.

15.3.3. Technikai és anyagi kérdések

1. Az újság sokszorosítására az iskola fénymásolója igénybe vehető.

2. Az iskola egy tanévben négy alkalommal biztosítja - alkalmanként minimum 250 példány, példányonként maximum 3 db mindkét oldalára másolt A3-as méret - a fénymásoláshoz szükséges festéket, a papírt a szerkesztőség veszi meg.

3. Az újság árát a szerkesztőség határozza meg, a papírköltség feletti résszel szabadon rendelkezik.

4. Az újságban fizetett hirdetések is megjelenhetnek, az ebből befolyt összeg felett a szerkesztőség rendelkezik.

5. Az évi 4 példányon túl több is megjelenhet, ha annak teljes költségét a szerkesztőség fedezni tudja.

6. A szerkesztőség a vagyonát az iskola gazdasági vezetőjének felügyelete mellett önállóan kezeli, vele szabadon rendelkezik, de szét nem oszthatja, semmilyen formában nem idegenítheti el.

16. A tanórán kívüli foglalkozások

A törvényben foglaltak szerint szervezett, a tanulók tanórán kívüli foglalkoztatását szolgáló szervezeti formák, illetve tevékenységek:

a, a szakkör, az érdeklődési kör, az önképzőkör, az énekkar, a művészeti csoport, a diáksportkör stb. /a továbbiakban együtt: diákkör/

b, a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny és sportvetélkedő,

c, a konzultációs foglalkozás /korrepetálás/

d, minden olyan tevékenység, amely elősegíti a tanulók általános műveltségének növelését, biztosítja számukra a széleskörű tájékozottság megszerzését, a szabadidő kulturált eltöltését.

16.1. Ingyenes tanórán kívüli foglalkozások

1. Országos és megyei tanulmányi versenyek előkészítői.

2. Iskolaújság szerkesztői tevékenysége.

3. Sportköri foglalkozás.

4. Művészeti csoporttevékenység: énekkar, irodalmi színpad stb.

5. Minden olyan foglalkozás, amelyen a tanulók a kötelező tanórai foglalkozásokat kiegészítő ismereteket sajátíthatnak el /NAT szabad órakerete, kerettanterv órakerete, az iskola pedagógiai programja alapján a hálótervben meghatározott kötelezően szabadon választható órák, amelyek biztosítják a kétszintű érettségire való felkészülést és a differenciált képzést/.

6. Szilencium.

16.2. Térítéses tanórán kívüli foglalkozások

1. Érettségi-felvételi előkészítő.

2. Felzárkóztató foglalkozások.

3. Nyelvvizsga előkészítők.

4. Érdeklődési körök.

Minden olyan fogalakozás, amely szülői, tanulói kérésre az iskola technikai és személye feltételeit figyelembe véve megszervezhető és a jogszabály előírása alapján térítési díjat kell szedni.

16.3. Foglakozások rendje

1. A tanulók részvétele a tanórán kívüli foglalkozásokon önkéntes.

2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáját, rendjét és időbeosztását a foglalkozás vezetője az igazgató jóváhagyásával határozza meg.

3. Ha a tanulót kérelmére felvették a nem kötelező tanórai foglalkozásra, a tanítási év végéig köteles azon részt venni, feltéve, hogy erre a beiratkozás előtt írásban felhívták a tanuló és a szülő figyelmét. A nem kötelező tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

17. A tanulók iskolán kívüli tevékenysége

1. A tanulók valamely intézmény, szervezet, egyesület munkájában csak az igazgató tudtával, (kikérő alapján) vehetnek részt, ha annak elfoglaltsága a tanítási időt érinti.

2. A részvételhez a szülő beleegyezése szükséges.

3. A tanulók a nyári szünetben igazgatói engedéllyel alkalmi vagy rendszeres munkát vállalhatnak.

18. A könyvtár

A könyvtár iskolai szolgáltatási intézmény. Ennek érdekében köteles eleget tenni az iskola olvasóközönsége kölcsönzési igényének az adott feltételek között.

1. A könyvtár szolgáltatásai:

a. Kölcsönzés.

b. Helybenolvasás biztosítása (napilap, folyóirat, könyv).

c. Szakirodalomajánlat.

d. Tájékoztatás a könyvtár működéséről, állományáról.

e. Lehetőséget biztosít könyvári órák lebonyolítására.

2. A szolgáltatásokat igénybe vehetik az iskola tanárai, nappali tagozatos tanulói, és az iskola dolgozói.

3. A könyvtári szolgáltatásokat csak a könyvtár vezetője végezheti. A könyvtárban tevékenykedő diák-könyvtárosok csak a könyvtáros engedélyével illetve irányításával végezhetik munkájukat.

4. A könyvtár kulcsát a könyvtáros engedélye nélkül senki nem viheti el.

5. A könyvtár nyitva tartása az ajtón kifüggesztett időbeosztás szerint történik. A kölcsönzés és a könyvtárhasználat rendjét az igazgató által jóváhagyott könyvtárhasználati rend tartalmazza, amelyet a könyvtárban kell kifüggeszteni.

6. A könyvtár működését külön működési szabályzat határozza meg, gyűjtőkörét a gyűjtőköri szabályzat határozza meg. Mindkét szabályzat mellékletben található meg.

19. A tankönyvellátás rendje

1. Az igazgató minden év decemberében az iskolaszék elé terjeszti a tankönyvrendeléssel kapcsolatos feladatokat, a legmagasabb beszerzési árat meghatározó állásfoglalás érdekében.

2. A szakmai munkaközösségek február 15-ig adják le igényeiket a tankönyvfelelős tanárnak.

3. A tankönyvfelelős a szerződésben megállapított határidőig továbbítja a terjesztő felé a megrendelést.

4. A tankönyvtámogatás felhasználásának módjáról - az egyéni támogatás és kölcsönkönyv vásárlás mértékéről - a nevelőtestület a jogszabályi előírásokat figyelembe véve az augusztusi nyitóértekezleten dönt.

5. A döntésről a szülőket írásban kell értesíteni.

6. A tankönyv kiválasztásának egyéb elveit, szabályait az iskola Pedagógiai programja tartalmazza.

20. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének főbb jellemzői, szintjei

1. Minden évben a belső ellenőrzési és értékelési terv alapján történik. A terv összeállításánál az „Ellenőrzési szabályzatban” leírtak a meghatározók.

2. Az ellenőrzési és értékelési terv összeállításánál figyelembe kell venni az Ellenőrzési szabályzatban leírtakat. Figyelembe kell vennni a Pedagógiai programban megfogalmazott célkitűzéseket, az éves munkaterv céljait és feladatait, az iskola minőségbiztosítási programjában megfogalmazott elveket.

20.1. A pedagógus önellenőrzési munkája, szintje

1. A tanított osztály, csoport belépési, kezdési ismeretszintjének egyeztetett mérése, rögzítése.

2. A csoporthoz kapcsolódó tanmenet-változtatási feladatok és a felzárkóztatásra, korrepetálásra kötelezettek kijelölése, egyeztetése.

3. A tehetséggondozási munkába bevontak kijelölése, egyeztetése.

4. A tanmenet haladási ütemének tartása, a kétheti óraszámú eltérés jelzése.

5. Az írásbeli és szóbeli számonkérések egyeztetése.

6. Az általa vezetett felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás részeredményeinek év vége előtti felmérése.

7. A kiegészítő anyag hasznosságának áttekintése, a tanulságok összegzése a következő évre.

8. A kétszintű érettségi szervezése, egyeztetése.

20.2. A munkaközösség-vezető

1. Figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak oktató-nevelő munkáját ellenőrzi, értékeli tevékenységüket.

2. A munkaközösségi tagoknál óralátogatásokat végez, illetve egymás közötti óralátogatásokat szervez, értékeli a tapasztaltakat.

3. Folyamatosan fogyelemmel kiséri a munkaközösség éves tervének végrehajtását. Ellenőrzi a tervben foglaltak vlégrehajtását, az egyéni vállalások teljesítését. Értékeli a a munkaközösségi terv alapján a munkaközösség munkáját és a tanárok munkáját.

20.3. Az iskolavezetés pedagógiai ellenőrző, segítő munkája

1. Áttekinti az önellenőrzési és munkaközösségi ellenőrzéseket, összeveti őket saját tapasztalataival.

2. Megtervezett szaktanácsadói, szakértői segítségkéréssel vizsgáltatja a helyi és munkaközösségi ellenőrzési összegzések valódiságát.

3. Az ellenőrző munka fő célja a segítés, tanácsadás.

20.3.1. Közvetlen ellenőrzési módozatok

1. Óra- és foglalkozáslátogatás során egy-egy osztály egy egész napját folyamatosan figyelemmel kíséri a diákotthoni ébresztőtől a takarodóig.

2. Osztálylátogatás illetve tanulócsoport - látogatás tantárgyhoz kötve: ennek során ugyanazon osztályban ugyanazt a tárgyat /nevelőt/ három-négy egymást követő órán figyelik meg.

3. Tanárokkal /egyéni vagy kiscsoportos/ szakmai-módszertani tanóra-látogatásoktól el nem szakítva/.

4. Továbbképzést szolgáló munkaközösségi foglalkozások látogatása, ellenőrzése.

5. Egy-egy osztályban felmérő dolgozat íratása, értékelése, megbeszélése.

20.3.2. Közvetett ellenőrzési módszerek

1. A munkatervek, foglalkozási tervek, tanmenetek áttekintése, naplóellenőrzéssel való összevetésük, megvalósításuk követése.

2. A naplók, tanulói füzetek összevetése a tanmenettel, tartalmuk vizsgálata, a tanítás tempójának figyelemmel kisérése /pl. a lassúbb haladás okainak keresése/.

3. Tájékozódás a korrepetálási munkáról, az oktatási tartalomra koncentrálva.

4. Az ellenőrző munka fő célja a segítés, tanácsadás.

5. Tanulói pályamunkák íratása, áttekintése.

6. Az oktató-nevelő munkára vonatkozó külső vélemények, tapasztalatok áttekintése, hasznosítása.

20.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

1. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata a pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése.

2. Az ellenőrzés egy része a tanulók dolgozatain, felmérésein, feleletein, belső vizsgarendszeren alapul, amelyek rendjét a munkaközösségek dolgozzák ki.

3. Az ellenőrzés másik színterét az óralátogatások képezik, amelyek egymás módszereinek megismerését, az önkorrekciót, a munka hatékonyságának növelését célozzák.

4. Az igazgató és helyettesei ellenőrzési tervét úgy kell kialakítani, hogy egy nevelési év során valamennyi pedagógus munkáját értékeljék.

5. Első helyen a pályakezdő vagy új dolgozó, gyes-ről visszatért kollégák esetében kell óralátogatásokkal segíteni a hatékony munkát, illetve ahol azonnali beavatkozásra van szükség.

6. Az ellenőrző tevékenységben részt vesz az érintett munkaközösség vezető.

7. Az ellenőrzés eredményeiről írásos összegzést kell készíteni az Ellenőrzési szabályzatban leírtak formai és tartalmi követelményeit figyelembe véve.

8. A belső ellenőrzés megszervezése kiemelten szükséges azon a területen, ahol a tanulmányi eredmény 2,5 alatt van.

21. Rendszeres egészségügyi felügyelet ellátásának rendje

1. Az iskola tanulóit az iskolaorvos látja el, az iskolaorvos személyét a fenntartó jelöli ki.

2. A tanulók évente 1 alkalommal szűrővizsgálaton vesznek részt, a kilencedik és tizenegyedik évfolyamokon.

3. Évente egy alkalommal a tanulók tüdőszűrésen vesznek részt.

4. Az ehhez kapcsolódó egyéb elveket, célkitűzéseket a Pedagógiai program egészségneveléssel foglakozó részei tartalmazzák.

22. A térítési díj, tandíj befizetésére visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

1. A térítési díj és tandíj mértékét a fenntartó önkormányzat állapítja meg hatályos rendeletében.

2. A tandíj, térítési díj mérséklésére irányuló vagy részletfizetési kérelmet az igazgatóhoz címzetten kell beadni.

3. A tandíj, térítési díj megfizetése két részletben történik. A tanév kezdetén illetve a második félév kezdetén.

4. A tanulmányi kedvezmény alapján járó csökkentés vagy növelés (differenciálás) a félévi eredmény alapján történik, amelyet az igazgató állapít meg az önkormányzati rendelet figyelembe vételével.

5. A tandíj időarányos visszafizetésére abban az esetben van mód, ha a tanuló egészségi ok miatt nem tudja tanulmányait folytatni.

6. A kollégiumi, menzai térítési díj befizetése egy hónapra előre történik a mindenkori kiírásnak megfelelően. Visszaigényelni legkevesebb háromnapi térítési díjat lehet előre leadott jegyek alapján, igazolt betegség esetén.

7. A kollégiumi elhelyezést igénybe vevő tanulók a térítési díj visszafizetését csak abban az esetben kérhetik, ha a kollégium semmilyen szolgáltatását nem veszik igénybe.

23. A kollégium feladata

23.1 A kollégium jogállása

1. A kollégium az iskolával közös igazgatású. A nevelőmunkát főhivatású nevelőtanárok végzik. Szükség esetén az iskola pedagógusai megbízásos jogviszonyban segítenek a nevelő-oktató munkában.

2. A kollégium egyszemélyi felelős vezetője az iskola igazgatója.

23.2. A kollégium pedagógiai feladatai

1. A kollégium nevelési elveit a pedagógiai program határozza meg az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével.

2. Otthont nyújt a tanulóknak, kiegészíti, és szükségszerűen pótolja a családi nevelést.

3. Változatos lehetőségeket nyújt érdeklődésük felkeltésére, tehetségük kibontakoztatására.

4. Segítséget ad iskolai tanulmányaik eredményes végzéséhez.

5. A munka és a pihenés ésszerű arányainak kialakításával, a játék és a sportolás lehetőségeinek biztosításával gondoskodik a tanulók sokoldalú művelődéséről, szabadidejük tartalmas eltöltéséről.

6. Adottságaik és képességeik megismerésével és fejlesztésével folyamatosan neveli a tanulókat a választott szakma szeretetére.

7. Felkészíti a tanulókat arra, hogy legyen igényük önképzésre, művelődésre, vegyenek részt kollégiumi életük szervezésében.

8. A nevelőmunka hatékonyságának fokozása.

9. A nevelőtanárok adminisztrációs munkájának elvégzése.

10. A naplók vezetése.

11. A leltárak és nyilvántartások vezetése.

12. A folyóiratok és nyomtatványok rendelése.

13. A kollégiumi dokumentációk megőrzése.

14. A tanulók ideiglenes be- és kijelentkezésének megszervezése, lebonyolítása.

23.3. A kollégiumi munkaközösség-vezető

23.3.1. Feladatai

1. Feladatait a minden tanév kezdetén felülvizsgált munkaköri leírása tartalmazza, amelyet az igazgató ad ki, figyelembe véve az SzMSz és a Pedagógiai program vonatkozó részeit.

2. Az igazgató általános felhatalmazása alapján képviseli a kollégiumot, tapasztalatairól tájékoztatja, javaslataival segíti az igazgatót az elsőfokú tanügy-igazgatási, munkáltatói és a gazdálkodási jogkör gyakorlásában.

3. Ellenőrzi a kollégiumot, a nevelési terv és más alapdokumentumok előírásainak érvényesülését, tapasztalatait feljegyzi és megbeszéli az érintett nevelőtanárokkal, útmutatást ad a további munkához.

4. Figyelemmel kíséri a kollégiumi közösségek életét, segíti öntevékenységüket, önkormányzati és érdekvédelmi feladataik megvalósulását.

5. Felelős az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, az állami gondozott tanulók érdekében együttműködik az illetékes ifjúságvédő intézettel.

23.3.2. A munkaközösség-vezető véleményezési jogai

1. A tanulók kollégiumi felvétele.

2. A munkaerő-gazdálkodási terv összeállítása.

3. A betöltetlen állásokra pályázó nevelőtanárok és a nem nevelői munkakörben dolgozók alkalmazása.

4. A nevelőtanárok munkaidő- és csoportbeosztásának, valamint a többi dolgozó munkaköri leírásának előkészítése.

5. A nevelőtanárok és dolgozók jutalmazása, kitüntetésre felterjesztése illetve fegyelmi felelősségre vonása.

6. A költségvetésben biztosított összeg felhasználása.

24.4. A nevelőtanár feladata

1. Feladatait a minden tanév kezdetén felülvizsgált munkaköri leírása tartalmazza, amelyet az igazgató ad ki, figyelembe véve az SzMSz és a Pedagógiai program vonatkozó részeit.

2. Széles körű pedagógiai felkészültséggel céltudatosan segítse a kollégiumi életben rejlő lehetőségek kibontakoztatását.

3. Kísérje figyelemmel a rábízott tanulók tanulmányi munkáját, sokoldalú művelődését, egészséges életmódját, gondoskodjon a szükséges tanulmányi segítségről.

4. Csoportjának tanulói körében felelős az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, támogatja a tanulók sporttevékenységét.

5. Kötelessége, hogy részt vegyen szervezett továbbképzésben, az iskola osztályfőnöki és szaktárgyi munkaközösségeinek munkájában.

6. Tartson kapcsolatot a szülőkkel.

7. Törekedjék őszinte, nyílt nevelőtanár-diák kapcsolat megteremtésére. A tanulók egyéni problémáinak megoldásához is adjon segítséget.

8. A kollégiumi nevelési terv és munkaterv alapján a tanév elején elkészíti saját munkatervét, amelynek éves megvalósításáról beszámol.

9. Rendszeres kapcsolatot tart a tanulók osztályfőnökeivel, szaktanáraival.

10. Munkáját az előírt munkabeosztás szerint végzi.

11. Rendszeresen ellenőrzi a tanulók által használt helyiségek rendjét, tisztaságát, a tanulók ápoltságát és személyes tárgyaik rendben tartását.

12. Gondoskodik a betegek orvosi ellátásáról.

13. Az előírt beosztás szerint pihenő- és munkaszüneti napokon, valamint éjszaka ügyeleti szolgálatot teljesít

13. Beosztás szerinti foglalkozás elhagyására, elcserélésére legalább egy nappal előbb engedélyt kell kérni az igazgatótól vagy helyettesétől. Váratlan akadályoztatását haladéktalanul köteles az igazgatónak jelenteni.

14. A nevelőtanár a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendeletei szerint anyagi felelősséggel tartozik a gondozására bízott eszközök, egyéb felszerelések épségéért.

25. Értelmezések

1. Tanulók nagyobb csoportja: egy évfolyam tanulói, egy szakhoz tartozó tanulók, a tanulói létszám 20 %-a.

2. Vizsgák: javítóvizsga, pótvizsga, különbözeti vizsga, osztályozó vizsga.

3. Nem fizetett, engedélyezett távollét: Minimum egy tanítási óra vagy a tanítási órák egy része.

4. Rendezvény: Az iskola életét érintő minden olyan esemény, amely beletartozik az iskola oktató-nevelő munkájába, hagyományainak ápolásába, kialakításába, hírnevének öregbítésébe.

5. A tanulói közösségek: az iskola tanulóifjúságából szerveződött, illetve alakított csoportok, körök vagy szervezetek.

6. Kt. : Közoktatási törvény

7. Hálóterv: Az iskola helyi tanterve alapján az egyes szakok és évfolyamok számára aláírt tantárgyakat és a tárgyakhoz kapcsolódó óraszámokat tartalmazza.

26. Záró rendelkezések

26.1. Az SzMSz személyi és időbeli hatálya

1. Az SzMSz előírásainak betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára, tanulójára nézve kötelező érvényű.

2. Az SzMSz a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző SzMSz-e.

26.2. Az SZMSZ felülvizsgálata

1. Az SzMSz felülvizsgálatát kezdeményezheti:

Ø a fenntartó,

Ø az iskola igazgatója,

amennyiben a jogszabályi háttér megváltozása ezt indokolttá teszi, vagy az alapító okirat változása szükségessé teszi, vagy az iskola életében bekövetkezett változások indokolják.

2. Az 24.2.1. pontban meghatározottakon túl az SzMSz felülvizsgálatát háromévente vagy az iskola vezetésében bekövetkezett változás esetén el kell végezni. Az esedékes felülvizsgálatot az iskola igazgatója rendeli el. A felülvizsgálat eredményéről írásbeli beszámolót kell készíteni, amelynek eredményétől függően kezdeményezni kell az SZMSZ módosítását.

24.3 Az SzMSz nyilvánossága

1) Az SzMSz-t elfogadása után nyilvánosságra kell hozni, biztosítani kell mindenki számára a szabad hozzáférhetőséget. Az SzMSz elhelyezésre kerül:

- irattár

- igazgató

- álatlános igazgatóhelyettes

- gazdaságvezető

- könyvtár

Újszász, ……….. év ……………. hó ……….. nap

.................................................

igazgató

26.3. Elfogadást igazoló dokumentumok

26.3.1. Nevelőtestület

A SZMSZ-t az iskola nevelőtestülete ……… év ………. hó ……….. napján megtárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt kettő ( ………………………. és …………………………) jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásával tanúsítja.

Újszász, ……….. év ……………. hó ……….. nap

.................................................

jegyzőkönyv-készítő

.......................................... ............................................

jegyzőkönyv-hitelesítő jegyzőkönyv-hitelesítő

26.3.2. Diákönkormányzat

Az iskolai diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásával tanúsítja, hogy az SZMSZ-ben foglaltakkal egyetért, illetőleg az SZMSZ elkészítéséhez az előírt jogait gyakorolta.

Újszász, ……….. év ……………. hó ……….. nap

...........................................................................

diákönkormányzat képviselője diákönkormányzat képviselője

26.3.3. Közalkalmazotti Tanács

A Közalkalmazotti Tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásával tanúsítja, hogy az SZMSZ-ben foglaltakkal egyetért, illetőleg az SZMSZ elkészítéséhez az előírt jogait gyakorolta.

Újszász, ……….. év ……………. hó ……….. nap

...........................................................................

közalkalmazotti tanács képviselője közalkalmazotti tanács képviselője

26.3.4. Iskolaszék

A iskolaszék képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásával tanúsítja, hogy az SZMSZ-ben foglaltakkal egyetért, illetőleg az SZMSZ elkészítéséhez az előírt jogait gyakorolta.

Újszász, ……….. év ……………. hó ……….. nap

...........................................................................

iskolaszék képviselője iskolaszék képviselője

26.3.5. Szakszervezet

A szakszervezet képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásával tanúsítja, hogy az SZMSZ-ben foglaltakkal egyetért, illetőleg az SZMSZ elkészítéséhez az előírt jogait gyakorolta.

Újszász, ……….. év ……………. hó ……….. nap

...........................................................................

szakszervezet képviselője szakszervezet képviselője

1. számú melléklet (Az iskola szervezeti struktúrája)

2. számú melléklet – Házirend –

A Házirend a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, a többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, a középiskola életét szabályozó egyéb jogszabályok, a középiskola Szervezeti és Működési Szabályzata és a Pedagógiai program alapján került megfogalmazásra.

1. A tanulói jogviszony keletkezésének helyi szabályai

1) Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának 12.6. és a 12.10. fejezetében foglaltak a meghatározók.

2. A tanuló átvételének helyi szabályai

1) Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának 12.10. fejezetében foglaltak a meghatározók.

3. A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai

1) Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának 12.7. fejezetében foglaltak a meghatározók.

3.1. Tanuló jogviszony megszüntetésének iskolai kiegészítő szabályai

1) A gondviselőnek írásban kell kérelmeznie tanköteles tanuló esetében a tanulói jogviszony megszüntetését. Nem tanköteles tanuló esetén is írásban kell bejelentenie a tanulónak ezirányú szándékát, amelyet kiskorú tanuló esetén a szülőnek is meg kell erősíteni.

2) Tanköteles tanuló esetén be kell mutatni a fogadó iskola nyilatkozatát.

3) A tanulónak igazolnia kell, hogy nincs tartozása:

a) az iskolai könyvtárral szembeni tartozását kiegyenlítette, erről igazolást az iskolai könyvtáros ad ki,

b) nincs pénzügyi tartozása az iskolával szemben, erről igazolást a gazdasági iroda ad.

4) A tanulói jogviszony megszűntekor a diákigazolványt le kell adni. A mindenkori minimálbér 5%-át kell ügyviteli díjként befizetnie annak, aki leadási kötelezettségének nem tesz eleget.

4. Az iskola napi- és munkarendje

1) Az első tanítási óra 8 órakor kezdődik. A tanítás megkezdése előtt, lehetőleg 10 perccel, meg kell érkezni az iskolába.

2) Becsengetés után a tanulóknak a tanteremben kell tartózkodniuk, zárva tartott tanterem (szaktanterem, műhely, tornaterem stb.) esetén a terem előtt kell a tanárt várniuk. A zárt tantermekben a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak.

3) Azt a tanulót, aki a becsengetés után érkezik meg, a becsengetéstől számított 5 percen belül, késett tanulónak kell a naplóba bejegyezni, minden más esetben hiányzóként. A tanulót késettként a tanuló tanítási napjának első órájára lehet beírni, minden más esetben hiányzása igazolatlan, ha távolmaradása nem indokolható. 6 késés után fokozati büntetést kell adni a tanuló számára.

3) Lyukasórákban a tanulók a zsibongóban vagy az iskola udvarán, a kollégium és a sportpályák közötti területen tartózkodhatnak.

4) Az iskola területét 8 óra és 12 óra 30 perc között engedély nélkül elhagyni nem szabad. A fenti időszakban történő távozást az osztályfőnök vagy az igazgatóság engedélyezheti.

5) A délutáni foglalkozások (sportkör, korrepetálás, szakkör. stb.) általában 15 óra 10 perckor kezdődnek. Az osztály órarendjének megfelelően ettől el lehet térni.

6) Az ebédelés 12 óra és 14 óra 30 perc között zajlik, az osztályok órarendjének megfelelően. Ettől az időbeosztástól az igazgató eseti utasítása alapján lehet eltérni (pl. rövidített órák esetén).

7) A tanítási órák 45 percesek.

8) A tanítási órák között általában 10 perces szünetek vannak. A 2. óra után 15 perces szünet van. A 6. órát követően az óraközi szünetek 5 percesek.

9) Rendkívüli tanítási napon a rövidített órák és a szünetek hosszát eseti igazgatói utasítás szabályozza.

10) A tanév munkarendjét az Iskolai Diákbizottság véleményezi. Javaslatot tesz a diáknap idejére, rendjére.

4.1. Iskolai rendezvények, ünnepségek rendje

1) Az iskolai rendezvények időpontját, helyét az iskola munkaterve határozza meg. Ettől eltérni csak a munkaterv módosításával lehet.

2) Az egyes rendezvények pontos kezdését, befejezését, a rendezvény forgatókönyvét külön igazgató utasítás határozza meg.

3) Az iskolai ünnepségeken való megjelenés módja:

Az ünnepi alkalomhoz illő ruházat (Az elvárt megjelenés lányoknál sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz, fiúknál sötét szövetnadrág, fehér ing). Egyedi esetekben az osztályfőnök engedélye alapján ettől el lehet térni (pl. ballagás). A nem megfelelő megjelenés fegyelmi vétségnek számít.

4) Az iskolai rendezvényeken, tanítási órákon való megjelenés módja:

A közízlést nem zavaró öltözet. A nem megfelelő megjelenés a rendezvényről, tanítási órákról való kizárást von maga után.

5) Az iskolai rendezvényeken az iskola tanulói vehetnek részt, ettől csak külön igazgatói engedély alapján lehet eltérni.

6) Az iskolai rendezvényeken a tanárok külön beosztás alapján ügyeleti feladatot látnak el.

7) Az Iskolai Diákbizottság, Osztály diákbizottság vagy a tanulók nagyobb csoportja (ld. SzMSz 25. fejezet) kezdeményezhet iskolai rendezvényt, programot, ha az összhangban van az intézmény pedagógiai programjával, hagyományaival. Kérésükkel a diákönkormányzatot támogató tanárt kell megkeresniük, aki javaslatukat továbbítja az iskolavezetés felé. A diákönkormányzatot támogató tanárnak minden ilyen jellegű kezdeményezést el kell juttatnia az iskolavezetéshez.

5. A hetes feladatai

1) Tanítási óra előtt gondoskodik a terem rendjéről.

2) Biztosítja a szivacsot, krétát.

3) Tisztán tartja a táblát.

4) Szellőzteti a termet.

5) Jelenti a hiányzókat.

6) Ha a becsengetés után 10 percig nem megy be tanár az osztályba, jelenti az igazgatóságon vagy a tanáriban.

7) A hetesi feladatok elhanyagolása fegyelmi vétségnek minősül.

6. Az intézmény helyiségeinek használata

1) Tantermek

a) Minden osztály felelős a törzsterméért és azért a tanteremért, amelyikben az órája van. A törzsterem díszítéséért a kijelölt osztály, tanuló felelős. A díszítés a közízlést nem zavarhatja.

b) A berendezés rongálása szigorúan tilos! Rongálásért a tanuló illetve gondviselője anyagi felelősséggel tartozik. A rongálást elkövető tanuló ellen fegyelmi eljárás kezdeményezhető.

c) Bármilyen rongálást azonnal jelenteni kell az órát tartó tanárnak.

2) Szaktantermek

a) A helyiségben a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak.

3) Szertár

a) A szertárban csak a szertáros tartózkodhat, s csak az előkészített vagy megbeszélt eszközhöz vagy anyaghoz nyúlhat. Tanuló a szertárban tanári felügyelet nélkül nem tartózkodhat!

4) Ebédlő

a) Ebédelni csak a kijelölt időpontban lehet (12 óra és 14 óra 30 perc között).

b) Az ebédelés az érkezés sorrendjében történik.

c) Az ebédelés az étkezési szokásokat betartva, kulturáltan történik.

d) Az ebéd befejeztével a székeket és az asztalokat rendben kell hagyni, tálcákat, tányérokat, evőeszközöket vissza kell vinni.

5) Könyvtár

a) Az iskolai könyvtár a tanév rendje szerint működik. Nyitva tartása megegyezik a szorgalmi időszakkal.

b) A kölcsönzött könyveket, tankönyveket és egyéb anyagokat az utolsó tanítási napig vissza kell juttatni a könyvtárba.

c) A kölcsönzött anyag elvesztése, megrongálódása kártérítési kötelezettséggel jár.

6) Tornaterem

a) A tanulók csak felügyelettel használhatják a tornatermet a délelőtti és a délutáni foglakozásokon egyaránt.

b) A tanuló a használt eszközökért anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén az okozott kárt köteles megtéríteni, szándékosság esetén fegyelmi felelőséggel is tartozik.

c) A tanulók kötelesek betartani a balesetvédelmi előírásokat.

d) A tornatermet csak megfelelő felszereléssel lehet használni.

e) A testnevelés órák a jelző csengetéskor érnek véget, azért hogy a diákok át tudjanak öltözni, és esetleges késéssel ne zavarják a következő tanítási órát.

7) Tanulók teremhasználata

a) A tanulók az iskolai rendezvényekhez (kulturális, önképzőkör, szabadidős rendezvény, sportrendezvény, stb.) ingyenesen igénybe vehetik az iskolai helyiségeket. Azok használata során okozott kárért a vonatkozó szabályok szerinti felelőséggel tartoznak.

b) A rendezvényeken tanári felügyelet szükséges.

c) A rendezvényt legalább két héttel korábban az iskolavezetésnek be kell jelenteni.

7. A tanuló jogai

1) A tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.

(2) A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.

(3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.

4) Személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az iskolának tiszteletben kell tartania, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat jogainak érvényesítésében. Továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását.

5) Válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül;

6) Igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő-létesítmények stb.).

7) Rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön.

8) Hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról.

9) Részt vehessen a diákkörök munkájában, és kezdeményezhesse azok létrehozását, tagja lehessen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek — ha törvény másképp nem rendelkezik —, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek.

10) Az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról; az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül – az iskolaszéktől a harmincadik napot követő első ülésén – érdemi választ kapjon;

11) Vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását.

12) Jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen.

13) Tanulmányai során – a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között – megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust.

14) Jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot.

15) Személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában.

16) Kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését.

17) Kérelmére — jogszabályban meghatározott eljárás szerint — független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról.

18) Választó és választható legyen a diákképviseletbe.

19) A diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását.

20) Kérelmére, indokolt esetben szociális támogatásban részesüljön.

8. A diákok jogaihoz kapcsolódó iskolai szabályzatok, kiegészítések

1) 7. fejezet 4. pontjához kapcsolódóan:

1) Magatartásávál, öltözetével nem botránkoztathatja meg környezetét, viselkedésével tiszteletben kell tartania a közösség erkölcsi értékrendjét, tiszteletben kell tartania a közösségi együttélés normáit.

2) Nem hozhat az iskola területére olyan eszközt (pl. görkorcsolya, gördeszka), tárgyat (pl. petárda, pirotechnikai eszköz, zajforrás) vagy anyagot (alkohol, kábítószer stb.), amely alkalmas saját maga vagy társai vagy az intézmény dolgozóinak veszélyeztetésére, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását zavarja, akadályozza.

2) 7. fejezet 5. és 13. pontjához kapcsolódóan:

1) A jogszabályi előírások figyelembe vételével, a Pedagógiai Programban meghatározott célkitűzések alapján az iskola minden tanévben biztosítja a tanulók számára érettségi előkészítőn való részvételt 11. és 12. évfolyamon.

2) Az adott tanévben legkésőbb május 15-ig az iskola - figyelembe véve a tanulói igényeket - megszervezi az érettségi előkészítő csoportokat a következő tanévre.

3) Az érettségi csoportokba a tanulók kötelezően, de saját elképzeléseik, célkitűzéseik figyelembe vételével jelentkezhetnek. A jelentkezés szabályait, módját az iskola éves munkaterve határozza meg, figyelembe véve az érettségi és tantervi követelményeket, a tanulók egyéni ambícióit, az előző évek tapasztalatait.

4) A tanulók a nem kötelező, szabadon választható iskolai foglakozásokra (pl. szakkör, verseny-előkészítő, nyelvvizsga előkészítő, érdeklődési kör) egyéni célkitűzéseik figyelembe vételével szabadon jelentkezhetnek. A jelentkezést követően az általuk választott foglakozásokon a megjelenés kötelező, a távolmaradást igazolni kell, ellenkező esetben a mulasztást igazolatlan hiányzásnak kell tekinteni.

3) 7. fejezet 6. pontjához kapcsolódóan:

1) A létesítmények használatakor figyelembe kell venni az SzMSz 13. fejezetében leírtakat.

2) A könyvtár használatakor figyelembe kell venni az SzMSz 18. fejezetében leírtakat.

3) Az eszközök igénybevételekor a tanuló köteles a balesetvédelmi és biztonsági előírások maradéktalan betartására.

4) Az eszközök rendellenes használatából származó károkozásért, a jogszabályi előírásoknak megfelelően anyagi felelőséggel tartozik.

5) A fegyelmezetlenségből származó károkozás esetén, az okozott kár megtérítésén túl fegyelmi felelőséggel is tartozik.

6) Az egyes termek speciális rendjének megtartása a tanulók számára kötelező (pl. számítástechnika tanterem, szertár, kémia szaktanterem, könyvtár, tornaterem stb.). A rend megsértése fegyelmi felelősségre vonást von maga után. Az egyes szaktantermekre vonatkozó használat szabályait a tanulókkal év elején vagy a tanév során a legelső használatkor ismertetni kell. Az ismertetés tényét a tanuló aláírásával igazolja.

4) 7. fejezet 16. pontjához kapcsolódóan:

1) Figyelembe kell venni az SzMSz 8.6.4. 8.6.5. pontjában leírtakat

5) 7. fejezet 18. és 19. pontjához kapcsolódóan:

1) Figyelembe véve az IDB Működési Szabályzatát

9. A tanuló kötelességei

1) Részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon.

2) Eleget tegyen — rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően — tanulmányi kötelezettségének.

3) Életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben-tartásában, a tanítási órák, foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lebonyolításában és lezárásában.

4) Megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait.

5) Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi –, ha megsérült.

6) Megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit.

7) Az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.

8) Megtartsa az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzatban, továbbá a Házirendben foglaltakat.

10. A diákok kötelességeihez kapcsolódó iskolai szabályzatok, kiegészítések

1) 9. fejezet 3. pontjához kapcsolódóan:

1) A tanulók bevonásakor a tanárnak minden esetben egyedileg kell mérlegelnie, hogy a feladat a tanuló életkorára és fejlettségére tekintettel teljesíthető-e. A feladat elvégzése során be kell tartani az iskola baleset és tűz védelmi és kockázatértékelési szabályzatában leírtakat.

2) A tanuló kötelezettsége kiterjed:

Ø Rendezvényeket megelőzően a rendezvény helyszínének előkészítésre (pl. berendezés, díszítés), a rendezvényt követően az eredeti állapot visszaállításban való részvételre.

Ø Tantermek, a diákok által használt közösségi helyiségek díszítésére, rendben-tartásában való bekapcsolódásra.

Ø Szertár rendezésében való részvételre.

Ø Az iskola külső, udvari részének ápolására, óvására.

2) 9. fejezet 4. pontjához kapcsolódóan:

1) Az SzMSz-ben, a Házirendben, a Tűzvédelmi Szabályzatban és a Balesetvédelmi Szabályzatban foglaltakon túl a tanuló köteles betartani az egyes szaktantermek, közösségi helyiségek használatára vonatkozó előírásokat.

3) 9. fejezet 6. pontjához kapcsolódóan:

1) A tanuló a rábízott, használatra átadott eszközökért felelőséggel tartozik. Az iskola berendezési tárgyait rendeltetésszerűen köteles használni.

2) Szándékos károkozás esetén a kár megtérítésén túl a tanulót fegyelmi felelősség is terheli.

11. A tanulók értékelésnek, osztályozásának formái rendje

1) A tanulók értékelésének és osztályozásának rendjét „Az érdemjegyek és osztályzatok adása” című szabályzat határozza meg.

2) Az osztályozó-, javító-, különbözeti-, köztes-, stb. vizsgák eljárási szabályait az „Iskolai vizsgaszabályzat” határozza meg.

3) A Pedagógiai Program vonatkozó fejezete tartalmazza, hogy mely tantárgyak esetén történik a tanuló értékelése írásban és nem érdemjeggyel, osztályzattal. Az írásbeli érékelés érdemjegyre és osztályzatra való átváltásának szabályait is a Pedagógiai Program határozza meg.

11.1. A dolgozatíratás szabályai, az értékelés rendje

1) Egy tanítási napon két témazáró dolgozatnál több nem íratható egy osztályban, tanulócsoportban. Egy témazáró dolgozatnak a 30 percnél hosszabb ideig tartó, de 90 percnél nem hosszabb dolgozat tekinthető.

2) Kettőnél több dolgozatíratásának szándéka esetén a szaktanárok a diákok jelzése alapján egyeztetés révén döntik el, hogy melyik dolgozat írását ütemezik át más időpontra.

3) A dolgozatokon, írásbeli feleleteken fel kell tüntetni a tanuló nevét, osztályát és a dolgozat, felelet megírásának időpontját.

4) A szaktanár számára a dolgozat, az írásbeli felelet megírását követően 10 munkanap áll rendelkezésére a dolgozat kijavítására, értékelésére. A 10 munkanapot követően a dolgozat, az írásbeli felelet érvényét veszíti, a dolgozatokat érdemjeggyel nem lehet értékelni.

5) A 4. ponttól való eltérést az ODB titkár vagy a hetes jelzi a szaktanár számára, szükség esetén az osztályfőnök vagy a diáktanácsadó tanár számára. Az osztályfőnök vagy a diáktanácsadó tanár a diákok jelzését minden esetben köteles továbbítani az iskolavezetés felé. A kialakult vita eldöntésénél a haladási napló bejegyzése és/vagy a dolgozaton feltüntetett dátum a mérvadó.

6) Az írásbeli feleletek, dolgozatok javításánál, értékelésénél figyelembe kell venni a Pedagógiai Program célkitűzéseit, az iskolai helyi tantervban foglaltakat és az írásbeli munkák javításának pedagógiai elveit.

12. Jutalmazási és büntetési fokozatok

12.1. A tanulók jutalmazása

1) A tanulók jutalmazásánál figyelembe kell venni az SzMSz 8.6.2. pontjában leírtakat.

2) A következő fokozatok adhatók dicséretként:

a) szaktanári dicséret (írásban)

b) osztályfőnöki dicséret (írásban)

c) igazgatói dicséret (írásban)

d) tantestületi dicséret (írásban)

A fokozatok egy tanévben többször is adhatók.

3) Dicséretek a következőkért is adhatók:

a) példamutató magatartásért,

b) tanulmányi versenyeken elért eredményért,

c) kimagasló sportteljesítményért,

d) sorozatos szereplésért (énekkar, ünnepség),

e) iskolai rendezvények szervezéséért, segítéséért,

f) valamint minden más, itt fel nem sorolt esetben, amikor a tanuló munkája, tevékenysége öregbíti az iskola hírnevét.

12.2. A tanulók fegyelmező, fegyelmi büntetései

1) A tanulók fegyelmező, fegyelmi büntetéseinél figyelembe kell venni az SzMSz 8.6.3. pontjában leírtakat.

2) Fegyelmi büntetés fokozatai:

a) szaktanári figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli)

b) osztályfőnök:

1. -osztályfőnöki figyelmeztetés

2. -osztályfőnöki intés

c) igazgató:

1. -igazgatói intés

2. -igazgatói megrovás

d) nevelőtestület:

1. -megrovás

2. -szigorú megrovás

3. -meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása

4. -áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába

5. -eltiltás a tanév folytatásától

6. -kizárás az iskolából

A fokozatok egy tanévben csak egyszer adhatók.

3) Büntetési fokozatok különös tekintettel a következő vétségekért is adhatók:

Hetesi feladatok elmulasztása estén.
Tiltott dohányzás esetén (nem a kijelölt helyen dohányzik, életkora miatt tilos számára a dohányzás).
Szeszesital, kábítószer fogyasztása az iskola területén vagy bármilyen jellegű iskolai rendezvényen (pl. kirándulás, táborozás).
Ittasan vagy más szer befolyása alatt jelenik meg az iskolában, iskolai rendezvényen (az iskola területén kívül is, ha azt a rendezvényt az iskola szervezi).
Ünnepségeken való ünnepélyes megjelenés, illetve részvétel elmulasztása esetén.
Szándékos károkozásért.
Tiszteletlen viselkedésért.
Az óra, a foglakozás rendjének tudatos, szándékos megsértésért.
Az iskola hírnevének, tekintélyének rontásáért.
Igazolatlan hiányzásért (három igazolatlan óránként fokozati büntetés jár).
Késésért (hat késésenként fokozati büntetés jár).
Mobiltelefon tiltott helyen vagy időpontban való használata (pl. tanítási óra, iskolai rendezvény).
Tanulmányi munka elhanyagolásáért. Azon tanuló ellen, aki érettségi vagy képesítő tantárgyak több mint feléből és/vagy a tanult tantárgyak 40%-ából félévkor vagy év végén megbukik, a tantestület fegyelmi eljárást kezdeményez (a magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyak külön tantárgyként veendők figyelembe).
Valamint minden más esetben, amely sérti az intézményben dolgozók (tanárok, alkalmazottak, diákok) emberi méltóságát és jogait, sérti az iskola és kollégium szervezeti és működési rendjét, házirendjében, pedagógiai programjában megfogalmazottakat.

13. A magatartás elbírálása

Az értékelés szempontjaitól eltérni csak kivételes esetekben lehet, a nevelőtestület és az igazgatóság egyetértésével.

1) Példás magatartású, aki

a) fegyelmezett magatartásával elősegíti az iskolai foglalkozások eredményességét,

b) nincs igazolatlan órája,

c) közösségi munkát vállal és azt felelősséggel elvégzi,

d) társadalmi munkában teljesítményével példát mutat, társait segíti.

2) Jó magatartású, aki

a) a házirend szabályait betartja,

b) a rábízott feladatokat becsülettel elvégzi,

c) nincs fegyelmi büntetése,

d) igazolatlan óráinak száma kettőnél nem több,

e) tanáraival, társaival szembeni viselkedése tisztelettudó, megbízható.

3) Változó magatartású, aki

a) a házirend szabályait ismételten megszegi,

b) feladatait csak ismételt felszólításra vagy hiányosan végzi el,

c) a közösség ügyei iránt nem mutat érdeklődést,

d) viselkedése, hangneme társaival és az intézmény dolgozóival szemben kifogásolható

e) nincs igazgatói vagy annál súlyosabb büntetése,

f) igazolatlan óráinak száma nem több mint 10.

4) Rossz magatartású, aki

a) a házirend szabályait súlyosan megsérti,

b) magatartásával a közösség fejlődését, tevékenységét hátráltatja,

c) igazgatói megrovása vagy annál szigorúbb büntetése van,

d) igazolatlan óráinak száma meghaladja a 10 órát,

e) a több tárgyból bukó, tanévismétlő tanuló.

14. A szorgalom elbírálása

1.) Az értékelés szempontjaitól eltérni csak kivételes esetekben lehet, a nevelőtestület és az igazgatóság egyetértésével.

2) Példás szorgalmú, aki

a) adottságait és lehetőségeit maximálisan kihasználva éri el eredményeit,

b) aktivitásával elősegíti a tanítási órák sikerét,

c) valamely tárgyból vagy tárgyakból kimagasló eredményt ért el és egy tárgyból sem rosszabb közepesnél,

3) Jó szorgalmú, aki

a) képességeinek megfelelő eredményeket ér el,

b) önként részt vesz a tanítási óra munkájában,

4) Változó szorgalmú, aki

a) képességei alatt teljesít,

b) csak alkalomszerűen vesz részt a tanítási óra munkájában,

c) tanulmányi kötelezettségeit csak figyelmeztetésre teljesíti,

d) aki egy-két tárgyból bukik.

5) Hanyag szorgalmú, aki

a) a tanítási óra munkájában nem vesz részt,

b) munkájában megbízhatatlan,

c) tanulmányi kötelezettségeit csak alkalomszerűen teljesíti,

d) három vagy annál több tárgyból bukik.

15. A tantárgyi, tanévi részleges, vagy teljes felmentések eljárásának szabályai

1) Az SzMSz 8.6.4. és 8.6.5. pontjában leírtakat kell figyelembe venni.

2) Figyelembe kell venni az iskola „Tantárgyi felmentés szakképzési évfolyamon” című szabályzatát.

16. A szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről

1) A tájékoztatásnál figyelembe kell venni az SzMSz 19. fejezetében leírtakat és a Pedagógiai Program vonatkozó részeit.

2) Az iskola a szülőket, a diákokat legkésőbb februárig írásban tájékoztatja a következő tanév tankönyveiről, munkafüzeteiről. Az újonnan beiratkozó tanulók és szüleik a tájékoztatást legkésőbb a beiratkozás napján kapják meg.

3) A tájékoztató tartalmazza:

a) a tankönyv, a tanítási segédeszköz címét,

b) a tankönyv, a tanítási segédeszköz szerzőjét,

c) a tankönyv, a tanítási segédeszköz árát,

d) a tankönyv, a tanítási segédeszköz raktári jelzetét.

4) A szülőnek írásban kell jeleznie, hogy az iskola segítségével mely tankönyveket, munkafüzeteket kívánja beszerezni. Az írásbeli visszajelzést márciusig kell eljuttatnia a tankönyvfelelős számára. Az írásbeli visszajelzések alapján történik meg a tankönyvek megrendelése. A tanuló nem jelzi határidőre tankönyvvásárlási szándékát úgy az iskola számára nem rendel tankönyvet, az ebből származó kellemetlenségekért az iskola nem vállal felelősséget. Az újonnan beiratkozó tanulóknak, gondviselőjüknek a beiratkozás napján kell nyilatkozniuk arról, hogy mely tankönyvekre, oktatást segítő eszközökre tartanak igényt.

5) Tanév közben átvétellel az iskolába kerülő tanuló maga gondoskodik tankönyveiről, ez a zavartalan átvétel feltétele. Az ebből származó anyagi konzekvenciákért az iskola nem tud felelősséget vállalni.

6) Legkésőbb május végéig megtörténik az ingyen tankönyvre jogosult tanulók felmérése. Újonnan beiratkozó tanulók esetén az erre való jogosultságról a beiratkozás napján kell nyilatkozni.

7) Az iskola az ingyen tankönyvre jogosult tanulók támogatását csak az iskolában megvásárolt könyvek esetén tudja biztosítani.

17. Mulasztás

1) Az előre nem látható események (betegség, időjárási és közlekedési nehézségek) kivételével a tanuló csak előzetes engedéllyel maradhat távol az iskolai foglalkozásról. A távolmaradást, a mulasztást követő első osztályfőnöki órán, de legkésőbb nyolc napon belül igazolni kell. Amennyiben ez nem történik meg, a mulasztás igazolatlan hiányzásnak minősül.

2) Betegség esetén orvosi igazolást, családi vagy egyéb ok esetén szülői igazolást köteles hozni a tanuló. A hiányzás igazolását az ellenőrző könyvbe kell bejegyeztetni, amennyiben erre lehetőség van. A szülő egy tanévben maximálisan 3 napot igazolhat. Ezt meghaladó távolmaradásra csak az igazgató vagy valamelyik helyettese adhat engedélyt.

3) Három igazolatlan óránként a tanuló büntetési fokozatot kap.

4) A tanuló a tanítási órára a tanár után csak rendkívüli esetben (pl. járműkésés, orvosi vizsgálat) mehet be.

5.) Igazolt és igazolatlan hiányzások következményei:

1) Amennyiben a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát félévkor nem osztályozható egyetlen tantárgyból sem, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi számára, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

2) Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát év végén nem osztályozható egyetlen tantárgyból sem, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi számára, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

3) Ha a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzása együttesen egy tantárgyból meghaladja az órák 30%-át az adott tantárgyból nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

4) A nevelőtestület az osztályozó vizsga engedélyezését csak akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan hiányzások száma meghaladja az igazolt hiányzásokat.

6) Megszűnik a tanuló jogviszonya - tanköteles kivételével - annak, aki igazolatlanul 30 tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. Ettől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a tanuló 30 óra igazolatlan hiányzását folyamatos hiányzással gyűjti össze.

7) Az osztályfőnök a tanköteles tanuló szülőjét vagy gondviselőjét az első, a továbbiakban öt igazolatlan óránként köteles írásban (levélben) értesíteni. Nem tanköteles tanuló esetén három igazolatlan óránként köteles a szülőt vagy gondviselőt írásban értesíteni. Írásbeli értesítésnek kell tekinteni az ellenőrző könyvbe bejegyzett fegyelmi határozatokat, amelyek az igazolatlan órák miatt születnek. A fegyelmi büntetés bejegyzésekor az indoklásban ezt fel kell tüntetni. Ha a nem tanköteles tanuló igazolatlan hiányzás miatt olyan fegyelmi büntetésben részesül, amelynek kiszabása az igazgató hatáskörébe tartozik, úgy az első alkalommal a szülőt, gondviselőt külön levélben kell értesíteni a fegyelmi intézkedésről, annak okáról és a további igazolatlan hiányzások következményeiről.

8) Abban az esetben, ha tanuló a megengedettnél többet hiányzott igazolatlanul, de még tanköteles az iskola igazgatója szabálysértési eljárást kezdeményez a szülő vagy gondviselő ellen a lakóhelyileg illetékes jegyzőnél.

9) Az osztályfőnök a félévi és év végi tanulmányi eredményeinek értesítésével egyidőben köteles a szülőt vagy gondviselőt tájékoztatni a tanulói hiányzásról, külön feltüntetve az igazolt és igazolatlan hiányzásokat. Az ellenőrző könyv félévi osztályzatainak bejegyzésekor ezt az osztályfőnöknek az osztályzatok alatt kell feltüntetnie.

18. Az osztályozó, javító-, különbözeti, stb. vizsgák

1) Az iskola által szervezett osztályozó, javító-, különbözeti, stb. vizsgák szervezésénél, lebonyolításánál az SzMSz 12.11. fejezetében leírtak és az iskola „Vizsgaszabályzatában” foglaltak az irányadók.

2) A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha

Ø felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

Ø engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.

3) Ha a tanuló a tanév végén egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát.

4) Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le.

19. Diákokra vonatkozó védő-óvó előírások

1) A baleset-megelőzési előírásokat, a baleset esetén teendőket az iskola „Munkavédelmi szabályzata” tartalmazza.

2) A tűzmegelőzési előírásokat, a tűz esetén teendőket az iskola „Tűzvédelmi szabályzata” tartalmazza.

3) A fenti két szabályzatot minden évben a tanulókkal az év első osztályfőnöki óráján ismertetni kell. A szabályzatokban foglaltak megismerését a tanulók aláírásukkal tanúsítják.

20. Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok

1) A fizetési kötelezettség rendjét, nagyságát a fenntartó (városi önkormányzat) rendeletben határozza meg.

2) A fizetési kötelezettségek teljesítésénél a fenntartó rendelete a meghatározó.

3) A szülői kérésre szervezett korrepetálások, előkészítők esetében térítési díjat kell fizetni. A térítési díj nagysága a következő szempontok alapján kerülnek meghatározásra:

Ø a foglalkozás időtartama,

Ø a foglakozáson résztvevők száma,

Ø az iskola költségei (önköltségi áron).

4) A befizetések és visszafizetések rendjét az iskolára vonatkozó pénzügyi előírások határozzák meg.

21. Tanulmányi ösztöndíj

1) Az iskolai tanulmányi ösztöndíjra pályázók körét, feltételeit az iskola „Tanulmányi ösztöndíj odaítélésének feltételei” című szabályzat határozza meg.

2) Tanulmányi ösztöndíjra pályázni az iskola pályázati űrlapjának kitöltésével lehet. Nyelvvizsga, versenyeredmény alapján benyújtott pályázat mellé csatolni kell az eredményt igazoló okirat másolatát.

3) A tanulmányi ösztöndíj beadásának határidejét a tanév rendje határozza meg.

4) Nyelvvizsga, tanulmányi verseny eredménye után kért ösztöndíjra pályázni az egész tanévben folyamatosan lehet.

5) A pályázatot az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének kell benyújtani. Az osztályfőnöki munkaközösség-vezető ellenőrzi a pályázatok formáját, elkészíti a pályázatok rangsorát, és javaslatot tesz az iskolaszék számára az ösztöndíjak arányára az általános igazgatóhelyettessel egyetértésben.

6) A javaslatok alapján az Iskolaszék dönt az ösztöndíjak odaítéléséről.

7) Az ösztöndíjak differenciálásának általános szempontjai:

Ø a tanulmányi eredmény,

Ø a tanulók rangsora a tanulmányi eredmény alapján,

Ø a pályázatok száma,

Ø a rendelkezésre álló pénzügyi keret.

22. Diákönkormányzat, diákközgyűlés

1) Az iskola, a kollégium tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni (évi rendes közgyűlés).

2) A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője végzi, a tanév helyi rendjében meghatározott időben.

3) Rendkívüli diákközgyűlést az iskolai diákönkormányzat vezetője, a tanulók nagyobb közössége vagy az iskola igazgatója kezdeményezhet.

4) A diákközgyűlést a diákönkormányzat küldöttgyűlésként is megszervezheti. Az osztályok, tanulócsoportok képviselőket választanak az IDB szabályzatában foglaltak szerint.

5) A diákközgyűlésen a tanulók (vagy küldöttek) az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez.

6) A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megkezdése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.

7) Tanulók nagyobb közösségét az SzMSz 25. fejezet 1. pontja határozza meg.

8) A tanulók a diákok érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

9) A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőinek megbízásáról.

10) Az iskolarádió a diákönkormányzat irányítása alatt működik. Műsorával a közízlést, erkölcsöt nem sértheti.

23. Egyéb szabályok, rendelkezések

1) A tanuló köteles ellenőrzőjét és minden szükséges felszerelését magával hozni.

2) Köteles a kapott érdemjegyet beírni, a kiskorú tanuló szülővel vagy gondviselővel havonként aláíratni. Az ellenőrzőbe beírt érdemjegyeket a szaktanár kézjegyével, szignójával látja el.

3) A tanuló az osztályterembe belépő tanárt, igazgatót, látogatóit felállással üdvözli.

4) A tanuló az iskolába komolyabb értéket (pl. mobiltelefont, magnót) csak saját felelősségére (szülő vagy gondviselő felelősségére) hozhat. Ezek elvesztése, megrongálódása esetén az iskola felelősséget nem vállal. Az iskolába hozott tárgyakat, eszközöket csak úgy használhatja, ha azok nem zavarják az iskolában folyó nevelő, oktató munkát.

5) Sport- és edzésigényt, amennyiben ez érinti az iskola tanulási rendjét, csak hivatalos kikérő esetén lehet engedélyezni. Az engedélyt az osztályfőnök vagy az igazgató adhatja.

6) Az iskola összes rendezvényén és egész területén, a kijelölt helyek kivételével, tilos a dohányzás. Ez alól mentességet a nagykorú tanulók kaphatnak, ők a kijelölt helyen dohányozhatnak.

7) Ellenőrzőt és diákigazolványt minden tanuló első alkalommal önköltségi áron kap. Második és minden további alkalommal az ellenőrzőért és a diákigazolványért, kezelési költség címén, a mindenkori minimálbér 1%-át kell fizetni.

8) Az iskola területén tilos minden szerencsejáték.

24. Záradék

1) A Házirend az elfogadását követően hatályba lép, kiterjed az iskola valamennyi tanulójára és dolgozójára.

2) A Házirendhez mellékletként csatolni kell az Iskolai Diák Bizottság, a nevelőtestület és az Iskolaszék határozatát tartalmazó jegyzőkönyvet.

3) A Házirendet jogszabályváltozást követően 30 napon belül, vagy az elfogadását követő harmadik évben felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot az iskola igazgatója rendeli el, ő vagy megbízottja végzi.

4) A Házirend felülvizsgálatát az iskola igazgatóján kívül, az Iskolai Diák Bizottság, a nevelőtestület vagy az Iskolaszék kezdeményezheti külön-külön vagy együttesen. A felülvizsgálatra irányuló kérést írásba kell foglalni, a Házirend kifogásolt részét meg kell jelölni.

5) A felülvizsgálatot végző személyt az iskola igazgatója jelöli ki.

6) Minden tanév elején a Házirendet ki kell hirdetni a tanulóknak, akik a Házirendben foglaltak megismerését aláírásukkal igazolják. A Házirendet a kollégiumban, az iskolai könyvtárban, a tanáriban hozzáférhetően ki kell függeszteni. A Házirendet az iskola honlapján is el kell helyezni.

25. Értelmezések

1) Diáktanácsadó tanár, (diákmozgalmat segítő tanár, iskolai diákönkormányzat vezetője): Az iskolai diák önkormányzat munkáját segítő, támogató kolléga.

2) IDB: Iskolai Diák Bizottság

3) ODB: Osztály diákbizottság

4) SzMSz: szervezeti és működési szabályzat

Újszász, ………. év ……………….. hónap ………… nap

Rózsa György

igazgató

Elfogadást igazoló dokumentumok

Az Iskolai Diákönkormányzat a Házirendben foglaltakat megismerte, az ott leírtakkal egyetért.

………… év ……………… hónap ……….. nap

……………………… ….…………………

……………………… …………………….

IDB támogató tanár IDB tag

Az Iskolaszék a Házirendben foglaltakat megismerte, az ott leírtakkal egyetért.

………… év ……………… hónap ……….. nap

………………………….

Iskolaszék elnöke

A nevelőtestület a Házirendben foglaltakat megismerte, az ott leírtakkal egyetért.

………… év ……………… hónap ……….. nap

…………………………. …………………………. …………………………. ………………………….

tanár tanár

3. számú melléklet (Az iskola gyűjtőköri szabályzata)

Gyűjtőköri szabályzat célja

A gyűjtőköri szabályzat célja, hogy kiszorítsa, elősegítse a következetes, arányos, a feladatokkal összhangban álló gyűjteményfejlesztést.

II. A gyűjtőkört meghatározó tényezők

a, Funkciórendszer

A gyűjtőkör megfogalmazásánál figyelembe veendő alapvető funkciók:

Ø közreműködés a tanulók könyvtári ellátásában,

Ø helyismeretei tevékenység,

Ø pedagógusképzés, továbbképzés, önképzés segítése.

b, A könyvtári ellátás rendszere

Az iskolai könyvtár, a tanulóknak és a pedagógusoknak a könyv, folyóirat és egyéb dokumentumok kölcsönzését biztosítja.

III. A gyűjtemények fejlesztés általános elvei

a, Általános elvek. A gyűjtött dokumentumtípusok.

A bevezetett dokumentumok túlnyomó többségét több könyv alkotja.

A tartalmilag elavult művek kivonását rendszeresen végzi, de minden elavult műből a mű jellegétől függően megőriz 1 példányt.

Gyűjti a magyarországi területeket ábrázoló térképeket, a világ nagyvárosainak, országainak térképeit, a különböző autóatlaszokat.

b, A gyűjtés forrásai

Éves könyvbeszerzési keretét a könyvértékesítési vállalat rendelőjegyzékén vásárolja el.

A gyűjtőkör részletes tartalmú kifejtése szakcsoportok szerint

0 Általános művek

Ø Tudományos munka, dokumentáció, írás, művelődés

Ø Írástörténet, művelődéspolitika, irodalom

Ø Enciklopédiák, általános lexikonok

Ø Magyar nyelvű általános lexikont, enciklopédiát megvásárolunk

1. Filozófia. Pszichológia

Ø Filozófiatörténet

Ø Pszichológia

Ø Az oktató, nevelőmunkához felhasználható kézikönyveket.

2. Vallás

Ø Vallástörténet, mitológia, tananyaghoz kapcsolódó irodalom. Biblia

3. Társadalomtudományok

Statisztika

Ø Szolnok megyei anyagot gyűjtjük.

Nevelés és oktatás. A szabadidő felhasználása

Ø Nevelés, oktatás történetével fogalakozó művek, pedagógiai szakirodalom, módszertani munkák gyűjtése.

Néprajz, etnográfia, folklór

Ø Társadalmi érintkezés irodalmát.

5. Természettudományok

Ø Általános természettudományi művek

Ø A kézikönyveken, lexikonokon kívül elsősorban a természet – és környezetvédelem irodalmát vásároljuk.

Matematika. Fizika

Ø A tanulást segíti tankönyv jellegű művek, példatárak, feladatgyűjtemények beszerzése.

Ø Fogalomtárak.

Ø Lexikon.

Csillagászat. Kémia

Ø Népszerű formában megírt műveket vásároljuk. Lexikonok, fogalomtárak.

Biológia

Ø Általános növény- és állattan irodalmat gyűjtjük.

Ø Lexikonok, növény- és állathatározók több példányban

6. Alkalmazott tudományok

Orvostudomány

Ø Laikusok számára íródott felvilágosító népszerűsítő a betegséget megelőző, életmód kérdéseit tárgyaló műveket szerezzük be.

Műszaki, technikai tudományok

Ø Különféle képzéshez kapcsolódó szakirodalom ill. tankönyvek.

Ø Képzésekhez kapcsolódó szakirodalom.

Ø Kiemelten a számítástechnikai, szakirodalom lexikonok, műszaki szakszótárak beszerzését.

7. Művészet. Szórakozás. Sport

Ø Lexikonok, kézikönyvek. Irányzatokat bemutató albumok beszerzése.

Zene

Ø Zenetörténet, egyes zeneszerzők művének életét bemutató írások.

Ø Kézikönyvek, lexikonok beszerzése.

Szórakozás. Filmművészet Színház. Játékok. Sport

Ø Kézikönyvek, lexikonok, évkönyvek beszerzése.

Ø A sport elméletével, történetével, módszertanával foglalkozó művek.

Ø Verseny- és játékszabályok beszerzése.

8. Nyelv és irodalom

Nyelvtudomány

Ø Etimológiai, értelmező és tájszótárak beszerzése.

Ø Idegen nyelvű irodalomból nyelvkönyveket.

Ø Nyelvkönyvek, kézi szótárak.

Ø Szótárak.

Ø Kiemelten angol és német nyelvű irodalom

Irodalomtudomány. Irodalomelmélet

Ø Világirodalom és egyes nemzeti irodalom történetével, jelenével foglalkozó művek.

Ø Lexikonok, kézikönyvek beszerzése.

Szépirodalom.

Ø Értékes nagyobb érdeklődésre számottartó irodalom beszerzése.

Ø A tanulók kötelező, ill. ajánlott irodalmának több példányban való beszerzése.

9. Földrajz. Életrajz. Történelem

Ø Útikönyvek, településföldrajz, térképek, atlaszok és egyes földrészek, országok földrajza szakirodalom gyűjtése.

Életrajz

Ø Lexikonok, egyes életrajzi művek beszerzése.

Történelem

Ø Az egyes országok – kiemelten hazánk történelmét gyűjtjük. Enciklopédiák, gyűjteményes munkák, fogalomtárak, atlaszok beszerzése.

Újszász, ……….. év ……………… hónap ……….. nap

Készítette: Jóváhagyta:

Balogh Regina Rózsa György

könyvtáros igazgató

4. számú melléklet Az iskola működését segítő szabályzatok felsorolása

A melléklet azoknak a szabályzatoknak a megnevezését tartalmazza, amelyek az iskola zavartalan működséhez szükségesek, de a jogszabályi előírások alapján nem részei (mellékletei) az SzMSz-nek elkészítésük az igazgató kötelessége, jóváhagyásuk a nevelőtestület felelősége.

Az iskola tanulóira vonatkozó adatkezelési szabályzat

Bizonylati Szabályzat

Diákönkormányzat Működési Szabályzata

Élelmezési Szabályzat

Ellenőrzési Szabályzat

Iratkezelési Szabályzat

ISK működési szabályzata

Iskolaszék működési szabályzata

Kirándulás, táborozás szabályai

Kockázatértékelés

Kollektív szerződés

Leltározási Szabályzat

Munkaterv (az aktuális tanévre vonatkozóan)

Munkavédelmi Szabályzat

Panaszkezelési Szabályzat

Partnerek azonosításának folyamata

Pénztári és pézkezelési Szabályzat

Selejtezési Szabályzat

Számviteli Szabályzat

Tantárgyi felmentés szakképzési évfolyamon

Tanulmányi ösztöndíj odaítélésének feltételei

Továbbképzési program

Tűzvédelmi Szabályzat

Ügyeletes tanár feladatai

Vizsgaszabályzat