Újszászon 1963-ban kezdődött el a középiskolai oktatás. Először a gimnázium jött létre, mely később autóforgalmi, majd vasútforgalmi szakközépiskolai képzéssel bővült.

A jelenlegi iskolaépület 1973-ban készült el, melyhez 1988-ban 150 férőhelyes kollégium épült, benne aulával, társalgóval és a tizennégyezer kötetes könyvtárral.

Az épületegyütteshez nagyméretű sportudvar és park tartozik. 1990-ben iskolánk kezdeményezésére indult el a közlekedési szakképzés reformja. Elképzeléseink helyességét igazolta, hogy azóta országosan áttértek az általunk javasolt képzési struktúrára. A reformok eredményeként tanulói létszámunk az elmúlt évek során megnégyszereződött.

Iskolánkban jelenleg általános gimnáziumi, informatikai tagozatos gimnáziumi, világbanki informatikai és közlekedési szakközépiskolai osztályokban folyik képzés. 9-12. évfolyamon. Érettségi után jelenleg négy szakmában: gazdasági informatikus, szállítmányozási technikus, vasútüzemvitel-ellátó és ügyintéző titkár folyik képzés 13-14. évfolyamon.

Intézményünk sikeresen pályázott az Oktatási Minisztérium minőségfejlesztési kísérleti programjára. Két és féléves munka eredményeként jelenleg iskolánkban teljes körű minőségirányítási rendszer működik, amely az oktatási intézmény sajátosságait veszi figyelembe.

1. Minőségpolitika

1.1. Küldetésnyilatkozat

· Minden gyermek érték számunkra, ezért vállaljuk a nagyobb kihívást jelentő nevelési feladatokat is.

· Képesek vagyunk folyamatosan megújulni, követjük a társadalom igényeit és elvárásait.

· Eredményeink igazolják, hogy az általunk kínált képzések korszerű és piacképes tudást biztosítanak.

· Olyan közösség vagyunk, ahol a megismerés öröme és az ismeretátadás szépsége mellett érték a tolerancia és az összetartozás.

1.2. Minőségpolitikai nyilatkozat

1.2.1. Minőségbiztosítási modell meghatározása

Középiskolánk a COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési program II. intézményi modell – Teljes körű minőségirányítás alkalmazásával, mint szervezet képessé válik:

· folyamatainak szabályozására,

· a szabályozott folyamatok partnerek elvárásain alapuló folyamatos fejlesztésére,

· a szervezeti kultúra tudatos építésére, valamint folyamatos fejlesztésére az intézményi élet résztvevőinek elvárásai alapján,

· mérési, értékelési rendszer működtetésére és fejlesztésére.

1.2.2. Középiskola minőségpolitikai célkitűzései

Minőségfejlesztésünk legfőbb célja, hogy intézményünk pedagógiai, szakmai célkitűzéseinek megfelelően működjön.

A minőségi céloknak megfelelő működés biztosítja a folyamatos fejlődést a szervezetben és az intézmény folyamataiban. Ebből következik, hogy a Pedagógiai Program alapelvei hosszútávon mind magasabb szinten valósulnak meg.

Intézményünk vezetése és dolgozói elkötelezettek a minőségfejlesztés iránt. Figyelembe veszik a változó társadalmi igényeket és közvetlen partnereik elvárásait.

Minőségpolitikánk érvényes intézményünk valamennyi dolgozójára, tanulójára, minden folyamatára és tevékenységére.

1.2.2.1. A vezetés céljai

A minőségirányítási rendszer működtetésével egyenletesebbé, kiszámíthatóbbá és felhasználóbaráttá tenni az intézmény működését.

A minőségirányítási rendszer működtetésével, fejlesztésével olyan általános szakmai működési keret meghatározása, amely alkalmas minden szakmai gond folyamatos kezelésére és kijavítására.

Pozitív, problémamegoldó kultúra kialakítása.

A fenntartói elvárásokat megfogalmazó Önkormányzati Minőségirányítási Programnak való magas színvonalú megfelelés.

1.2.2.2. Támogató szervezet működtetése

Az intézmény úgy alakítja ki szervezeti rendjét, hogy az a minőségbiztosítási rendszer működtetését szolgálja.

Megteremti annak feltételeit, hogy:

· a minőségbiztosítási folyamatok átláthatók és irányíthatók legyenek,

a folyamatban részt vevők megkapják a szükséges vezetői és szakmai támogatást,
az eredmények beépüljenek az intézményi folyamatokba és az intézményi kultúrába.

A támogató szervezeti rend működtetését a rendelkezésre álló erőforrások figyelembevételével határozza meg.

1.2.2.3. Teamek működése

Az intézmény az egyes feladatok átgondolására és megvalósítására teameket alakít saját szervezetén belül.

A team-munka fejlesztése érdekében az iskola folyamatosan fejleszti módszertani eszközeit, meghonosít máshol bevált és alkalmazott módszereket.

A teamek működésének feltételeit, szabályait az ide vonatkozó belső szabályzatok határozzák meg.

A teamek a PDCA-logika szerint dolgoznak.

Az intézmény vezetése, illetve a minőségirányítási rendszer működéséért és fejlesztéséért felelős szervezet vagy személy figyelemmel kíséri és folyamatosan értékeli a tervezett célkitűzések megvalósulását, feladatok végrehajtását.

Az ellenőrzés, értékelés mellett a vezetés biztosítja a megvalósításhoz szükséges támogató környezetet (például órakedvezmény, szakmai támogatás és motiváció, a vezetői elkötelezettség kinyilvánítása stb.) és a szervezeten belüli hatékony kommunikációt.

A teamek működésének támogatására az intézmény vezetése megteremti és működteti a tapasztalatok átadásának, az „egymástól való tanulásnak” a fórumait.

1.2.3. Újszász Város Önkormányzata általános elvárásai a helyi közoktatási intézményekkel szemben:

1. Elvárás az együttműködés eredményességének fokozása érdekében:

- az egymásra épülő intézménytípusok közötti szakmai együttműködés jelenlegi formáinak folyamatos bővítése;

- az egyes intézmények közötti szakmai koordináció fejlesztése.

2. Az intézményrendszer hatékony és hatásos működése érdekében elvárás az intézményi minőségirányítási rendszer működtetése és fejlesztése.

3. Minden intézmény gondoskodjon:

- a tehetséggondozásról

-a hátrány kompenzációról.

4. Elvárás az integrált nevelés tartalmi, formai, módszerbeli kimunkálása, fejlesztése a helyi adottságok ismeretében.

5. Elvárás az intézményvezetőkkel szemben:

- az intézmény imázsának erősítése;

- támogatók, szponzorok megnyerése;

- pályázatok készítése a forrás kiegészítéséhez.

1.2.4. További intézmény specifikus elvárások

Az általános iskolai nevelés és oktatás eredményeire építve alapozza meg a tanulók általános műveltségét, tegye képessé őket a felsőoktatásban vagy más formában történő továbbtanulásra, illetve segítse a munkába állást.

Elvárás az idegen nyelv (általános, szakmai) valamint az informatika oktatásában az eredményesség növelése.

A kollégium nevelési programjában kapjon prioritást a tanulók beilleszkedésének megkönnyítése, az önállóságra nevelés, az egyéni bánásmód.

2. Minőségfejlesztési rendszer

2.1 Az intézményvezetés felelőssége és elkötelezettsége

Az iskolai minőségfejlesztési programhoz kapcsolódó dokumentumokat (szabályzatok, eljárások stb.) az iskola minőségirányítási kézikönyve tartalmazza. A két dokumentum fejezeteinek és alfejezeteinek címei egyeznek a könnyebb eligazodás érdekében.

Az iskola éves minőségirányítási programját az adott tanévre vonatkozó éves program tartalmazza, amely az iskola munkatervének képezi részét.

2.1.1 Jogi követelmények

Az intézményvezetés feladata arról gondoskodni, hogy az intézmény jogszerűen működjön. Ennek érdekében az intézményvezetés felelős:

1. Az intézmény szabályozó dokumentumainak jogszabályi megfelelőségéért és gondoskodik azok szükség szerinti frissítéséről.

2. A külső és belső jogszabályok hozzáférhetőségéért.

3. Azért, hogy az érintettek ismerjék a belső és külső jogszabályi követelményeket.

4. Azért, hogy az intézmény alkalmazottai, illetve az érintettek (tanulók és szülők) betartsák az őket érintő jogszabályokat.

2.1.2 Stratégiai tervezés

Az intézményvezetés annak érdekében, hogy fejlesztéseit fókuszálja stratégiai tervet alakít ki. A stratégiai terv célja, hogy hosszú távon dokumentáltan meghatározza a tervezési folyamatokat.

Ennek érdekében a vezetés

1. Gondoskodik arról, hogy az intézmény saját filozófiáját meghatározó küldetésnyilatkozatot készítsen és fogadjon el.

2. Vezetői nyilatkozatot ad ki, mely tartalmazza az intézmény minőségpolitikáját, azaz elkötelezettségét a küldetésnyilatkozatban megfogalmazott elvek érvényesítése mellett.

3. Stratégiai fejlesztési irányokat határoz meg, amelyben rögzíti az intézmény fejlesztésének két fontos dimenzióját: kinek, azaz milyen partneri körnek, milyen szolgáltatást kíván nyújtani. A fejlesztési irány meghatározása a fejlesztési feladatokat is tartalmazza (elmozdulási irányok).

4. Éves munkatervet dolgoz ki, melyben mérhető minőségi célokat fogalmaz meg.

2.1.3. Az intézmény belső működési rendjének biztosítása

Az intézményvezetés a kötelező szabályozásokon kívül (SZMSZ, Házirend stb.) a folyamatos fejlesztés igényének megfelelve gondoskodik a minőségfejlesztés szervezeti feltételeinek megteremtéséről, a szervezeten belüli kommunikáció rendszerességéről és megfelelőségéről és szabályozza a szervezetben dolgozók egymáshoz való viszonyát.

Ennek érdekében a vezetés:

1. Minőségfejlesztési támogató csoportot hoz létre, mely élére vezetőt nevez ki.

2. Munkaköri leírásokat készít.

3. Meghatározza a belső kommunikáció formáit és szabályait.

4. Az iskola belső szabályzatainak kialakításának, felülvizsgálatának és elfogadásának rendjét.

2.1.4 A vezetői ellenőrzés

A vezetés, ezen belül pedig különösképp az első számú vezető, ellenőrzési rendszert működtet az intézmény kulcsfolyamatait érintő területeken. Az ellenőrzéssel kapcsolatos alapvető követelmények:

1. Normativitás

2. Rendszeresség/tervezettség

3. Dokumentáltság

A vezetőség a vezetői ellenőrzések rendszerét működtetve javító és/vagy megelőző intézkedéseket hoz, majd azok hatását kontroll ellenőrzésekkel méri.

2.1.5 Az intézmény működésének értékelése

A vezetés az intézmény munkáját évente, a tanév végén értékeli az év közben végzett ellenőrzések, mérések, visszajelzések és az iskolai indikátorrendszer alapján. Az éves működés értékelése:

Az éves munkaterv teljesítéséről való beszámoló (intézkedések, javítások, fejlesztések eredményei),
a vezetői ellenőrzés eredményei,
az időszakos mérések alapján képzett indikátorok,
a megváltozott belső és külső eredmények számbavétele,
a partnerek folyamatosan gyűjtött visszajelzései,
az iskolai indikátorrendszer adatai,
az országos kompetenciamérések és a nemzetközi mérések (pl. PISA) adatai

segítségével történik.

2.2 A partnerkapcsolatok irányítása

A partnerek elvárásainak feltárása, elégedettségének és elégedetlenségének mérése annak érdekében, hogy az intézmény működése egyre jobban közelítsen és feleljen meg az iskola használók igényeinek.

1.2.1. A partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének / elégedetlenségének mérése

Az intézmény kötelessége a partneri igények megismerése és mérése. Ennek érdekében az intézmény:

1. Azonosítja partnereit.

2. Meghatározza az igények és elégedettség, elégedetlenség felmérésének rendjét.

3. Az így nyert adatokat elemezi és megtervezi a vizsgálatra épített fejlesztendő területeket.

1.2.2. Kommunikáció a partnerekkel

Az intézmény kötelessége a közvetlen és közvetett partnereit tájékoztatni, kommunikációs csatornáit meghatározni.

Ennek érdekében:

1. Szabályozza a partnerekkel történő kommunikációját. Ezen belül meghatározza:

Ø az informálandók körét,

Ø az információk áramlásának és frissítésének folyamatát, valamint azok felhasználását,

Ø a kommunikációs csatornákat,

Ø az érintettek bevonásának módját az információ terjesztésébe és felhasználásába.

2. Szabályozza a panaszkezelés rendjét.

3. Szabályozza az intézmény PR tevékenységét.

1.2.3. Nyomonkövetés, beválásvizsgálat

Az intézmény meghatározza, hogy hogyan és milyen információt gyűjt a gyermek életútjának következő állomásán a program beválásáról, és ezzel együtt szabályozza a megszerzett adatok hasznosításának módját. Szabályozza, hogy intézményen belül, illetve egyik intézményből másik intézménybe történő átlépés esetén milyen eljárással segítik és könnyítik meg a gyermekek számára az átmenetet (intézményen belül a csoportok közötti átmenet, intézményközi területen a más intézménybe távozó vagy a más intézményből jövő gyermekkel kapcsolatos pedagógiai, nem tan-ügyigazgatási teendők).

1.3 Emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése

A középiskola feladata az állandó fejlődés, megújulás. Így, mint szervezetnek gondoskodnia kell a fejlődés legfontosabb tényezőiről, az emberek fejlesztéséről. A fejezet meghatározza azokat a feladatokat és folyamatokat, amelyeket az intézmény stratégiai céljainak megvalósítása érdekében végre kell hajtani.

1.3.1 Kiválasztási és betanulási rend működtetése

Az intézményvezetés feladata kiválasztani azokat a munkatársakat, akik segítségével meg lehet valósítani az iskola pedagógiai programjában foglaltakat, el lehet érni a stratégiai tervben megfogalmazott célkitűzéseket.

Ennek érdekében:

Ki dolgozza a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak kiválasztásának szempontjait.
Ki alakítja az alkalmazottak számára a betanulási rendet. (Folyamatok megismerése, biztonsági előírások megismerése, értékelés, ellenőrzés szempontjai stb.)
Ki alakítja az intézményi hagyományok, pedagógiai program értékrendszerének megismerési módját.
Ki alakítja a munkavégzés szabályainak és feltételeinek megismerését.

1.3.2 Továbbképzési rendszer működtetése

Az intézményvezetés gondoskodjon a megfelelő külső és belső továbbképzési rendszer kialakításáról a célkitűzések megvalósítása érdekében.

Ennek érdekében:

Elkészíti az iskola továbbképzési rendjét. A továbbképzési rend kialakításánál figyelembe veszi a partnerek igényeit.
Kidolgozza az iskola pedagógus-továbbképzési rendszerét (továbbképzési és beiskolázási terv). Érvényre juttatja a jogszabályban megfogalmazott elvárásokat.
Feltárja a belső képzés lehetőségeit. Kidolgozza a belső képzés rendjét.

1.3.3 Belső értékelési rendszer működtetése

Az intézményvezetés kidolgozza a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak munkájának értékelési rendjét. Az értékelés nem alapvető irányítója az objektivitásnak és nem azonos a végső döntéshozatallal. Az értékelés mindig az eltérő kiindulópontokból származik. Amikor valaki meg akar védeni, vagy meg akar támadni valamit, gyakran értékeli azt. Az értékelés egy motivált magatartási forma.

Ennek érdekében:

A vezetés meghatározza az értékelés szempontrendszerét, a pedagógiai program, küldetésnyilatkozat, SZMSZ stb. figyelembe vételével.
Elkészíti az iskola, éves értékelési és ellenőrzési tervét.
Rendszeresen értékeli az iskolában folyó tevékenységeket, folyamatokat.

1.3.4 Teljesítményértékelési rendszer működtetése

Az intézményvezetés kialakítja, működteti és fejleszti a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak teljesítményértékelésére szolgáló rendszert.

Ennek érdekében:

Meghatározza az iskola rövid- és középtávú céljait, az éves munkatervben meghatározza az adott tanév prioritásait.
Kidolgozza és aktualizája az anyagi és erkölcsi elismerés jogszabályra épülő alapelveit.
Kidolgozza és fejleszti az odaítélés rendjét, az elbírálás folyamatát.
Kidolgozza az intézmény saját ösztönzőrendszerét (erkölcsi és anyagi elismerés). Kidolgozza az ehhez kapcsolódó elbírálás, odaítélés rendjét.

Az iskola vezetése éves értékelési tervet készít:

A teljesítményértékelés a szervezetben dolgozó valamennyi munkatárs adott időszakra vonatkozó (egy tanítási év) teljesítményének felmérést és megítélését jelenti. A teljesítményértékelés az alábbi célokat kívánja elérni:

szolgálja a teljesítmény fokozását,
nyújtson visszacsatolást az értékeltek munkájáról,
növelje a motivációt,
segítse elő a képzési igények megfogalmazását,
segítse elő a munkatársakban lévő képességek, lehetőségek felismerését,
nyújtson információt a munkakörrel kapcsolatos problémákról,
hosszútávon a szükséges korrekciók végrehajtása után a bérezés alapjául szolgáljon.

Ennek érdekében az iskolavezetés éves értékelési tervet készít:

meghatározza az értékelési tervben az értékelés idejét, az értékelés időszakát,
meghatározza az értékelők és értékeltek körét,
meghatározza a teljesítményértékelési technikákat (egyént önmagában értékelő technikák és összehasonlító technikák),
meghatározza az értékelési kritériumokat.

1.4 Egyéb erőforrások biztosítása és hatékony felhasználása

Az intézmény meghatározza azon folyamatokat, melyekkel biztosítja eszközeinek, gazdasági erőforrásainak, munkakörnyezetének védelmét, optimális kihasználását, folyamatos felügyeletét.

1.4.1 A gazdasági erőforrások biztosítása

Az intézményvezetés elvégzi a pedagógiai program megvalósításához szükséges gazdasági, pénzügyi tervezést.

Ehhez szükséges feltárni:

· a pedagógiai program megvalósításához szükséges egyéb gazdasági erőforrásokat,

· a rendelkezésre álló egyéb forrásokat.

El kell végezni az egyéb erőforrások felhasználásának ütemezését (prioritások figyelembevétele), a felhasználás hatékonyságának mérését.

1.4.2 Eszközök, felszerelés, épület biztosítása

Az intézményvezetés - a fenntartóval együttműködve - az intézmény infrastruktúrájának és eszközeinek biztosítása érdekében számba veszi a meglévő eszközeit és ennek megfelelően tervezi a beszerzéseket.

1.4.3 Munkakörnyezet biztosítása

Az intézményvezetés gondoskodik az intézmény működéséhez szükséges megfelelő (egészséges) munkakörnyezet, a rend és tisztaság biztosításáról továbbá ennek rendszerességéről.

A megfelelő munkakörnyezet meglétét a vezetés folyamatosan ellenőrzi és értékeli.

1.5. Az intézmény működtetése

Az intézmény létrehozza, illetve módosítja azon intézményi kiszolgáló, támogató folyamatok szabályozását, amelyek biztosítják az oktató-nevelő munkához szükséges zavartalan működést.

1.5.1 Beszerzési terv készítése

Az intézményvezetés feladata gondoskodni az intézmény beszerzési tervének elkészítéséről annak érdekében, hogy biztosított legyen a költségvetés beszerzési keretének optimális felhasználása.

Ennek érdekében az intézményvezetés:

1. Számba veszi és összeveti a meglévő és szükséges tárgyi eszközöket és szolgáltatásokat.

2. Meghatározza a beszerzendő termékkel, szolgáltatással szembeni elvárásokat.

3. Beszállítóit mérlegelés alapján választja ki. (minőségi, mennyiségi, pénzügyi, teljesítési feltételek)

4. Írásban adja meg a szerződés, vagy megrendelés elvárásait.

5. Értékeli a beszállítói teljesítményt, és dönt a további igénybevételről.

1.5.2. Gazdasági és pénzügyi folyamatok

Az intézményvezetés feladata biztosítani a teljes körű működés gazdasági és pénzügyi folyamatainak szabályozását és azok végrehajtását.

A gazdálkodás alapdokumentuma a fenntartóval (a gazdálkodói jogkörnek megfelelően) kötött gazdálkodási megállapodás.

Ennek alapján és a jogszabályi előírásoknak megfelelően az intézményvezető elkészítteti és betartatja belső szabályzatait.

1.5.3. Adminisztráció

Az intézmény feladata, hogy szabályozott folyamatait megfelelően dokumentálja.

Ennek érdekében meghatározza:

1. A dokumentumok készítésének, módosításának, nyilvántartásának és a bizonylatolás rendjét és ezek őrzésének időtartamát.

2. A dokumentum kibocsátását megelőző szakmai ellenőrzés rendjét.

3. A nyilvánosságra hozatal rendjét.

4. Az érvénytelen dokumentumok és a bizonylatok archiválásnak, selejtezésének rendjét.

1.5.4 Egyéb kiszolgáló folyamatok

Az intézmény feladata, hogy azonosítsa és szabályozza a működéséhez, és az oktatási nevelési folyamathoz kapcsolódó pedagógiai és nem pedagógiai kiszolgáló és támogató folyamatokat.

Ennek érdekében az intézmény:

1. Listát készít a működéshez, és az oktatási nevelési folyamathoz kapcsolódó pedagógiai és nem pedagógiai kiszolgáló folyamatokról.

2. Szabályozza a kiszolgáló folyamatokat.

3. Tervezi, ütemezi a gépek, berendezések, eszközök karbantartását.

4. Nyomon követi a gépek, berendezések, eszközök amortizációját, cseréjét.

5. A lehetőségek figyelembe vételével tervezi és megvalósítja az épület felújítását.

1.6. Biztonságos intézmény

A fejezet meghatározza, azokat a feladatokat, tevékenységeket és együtt működési formákat, amelyeket az intézmény biztonságos működése, a tanulók és dolgozók mentálhigiénés problémáinak megoldása érdekében tesz.

1.6.1 Az egészséges és biztonságos munka és tanulási körülmények biztosítása

Az intézmény vezetés feladata gondoskodni az iskola használó partnerek egészséges és biztonságos munka és tanulási környezetéről.

Ennek érdekében:

1. Felmérik a veszélyforrásokat, amelyeknek a tanulók és dolgozók fizikai biztonságát érintik.

2. Megtervezi a preventív intézkedések körét.

1.6.2 Mentálhigiéné

Az intézmény gondoskodik a munkavégzés és tanulás mentálhigiénés feltételeiről.

Ennek érdekében:

1. Áttekintik a tanulókat, dolgozókat érintő mentálhigiénés teendőket:

w Túlterheltség

w Konfliktuskezelés

w Stresszkezelés

w Másság elfogadása.

2. Feltárja a területhez kapcsolódó szakmai szervezetekkel történő kapcsolattartás lehetőségeit.

1.6.3 Szemléletformálás és prevenciós tevékenység

Az intézmény meghatározza és összegyűjti, hogy a környezetében milyen szemléletformáló és prevenciós tevékenységre van igény.

Ennek érdekében:

w Meghatározza azokat a területeket, amelyekben együttműködést alakít ki a helyi és országos szakmai szervezetekkel.

1.7. Oktatás-nevelés

A fejezet meghatározza azokat a folyamatokat és szabályozásuk módját, amelyek az intézmény fő funkciója, a nevelő-oktató munka sikeressége, céljai elérése, megvalósítása érdekében kulcsfontosságúak.

1.7.1 Helyi képzési kínálat tervezése

Az intézményvezetés feladata meghatározni, hogy

Ø a kötelező foglalkozásokon kívül a partneri elvárásoknak, igényeknek megfelelően milyen kiegészítő tevékenységeket és szolgáltatásokat nyújtanak,

Ø milyen rendszerességgel mérik, vizsgálják a program beválását,

Ø mikor és milyen eljárással történik a program módosítása.

1.7.2 Az oktatási-nevelési tevékenység közös követelményeinek érvényesítése

1.7.2.1 Módszertani eszköztár és kultúra

A nevelőtestület ajánlása alapján az intézmény meghatározza és összegyűjti az oktató-nevelő munkához szükséges módszertani anyagokat és kidolgozza azok használatának rendjét. A módszertani kultúra fejlesztésének érdekében vizsgálatokat végez a napi gyakorlatban használatos módszerekről és az intézményi nevelési-oktatási programnak megfelelően fejlesztési projekteket készít.

1.7.2.2 A tanulás támogatása

A nevelőtestület meghatározza és összegyűjti azokat a tanulásszervezési módszereket, eljárásokat, amelyeket most használ, majd kidolgozza azokat az eszközöket, amellyel megismerhető a tanulók önálló ismeretszerzésének módja. A vizsgálat alapján kialakítja az egyes tanulók tanulását támogató technikákat, szabályozza a tanulók egyéni útjának végigkövetésének intézményi elvárásait.

Tervszerű munkavégzéshez nélkülözhetetlen a tanulói eredmények gyűjtése, rendszerezése, értékelése, az eredmények bemutatása, a probléma elemzése, a megoldási lehetőségek keresése, a megoldások megtervezése, kivitelezése, értékelése. A tervszerű munka arra ösztönöz, hogy értelmezzük, mit teszünk és miért tesszük.

Ennek érdekében szükséges:

· adatgyűjtő eszközök (mérőeszközök, kérdőívek …stb.) átvétele, kifejlesztése, alkalmazása

· regisztrációs eszközök (adatlapok stb.) kialakítása

· informatikai háttér kialakítása, fejlesztése

· adatfeldolgozási, adatelemzési módszerek, technikák kialakítása, fejlesztése

· elemzés, értékelés, majd célok meghatározása.

1.7.2.3 A csoport vezetéséért felelős pedagógus szerepe

A nevelőtestület meghatározza azokat a kritériumokat, amelyekkel az osztályt vagy gyerekcsoportot vezető pedagógusoknak rendelkeznie kell. Kialakítja a pedagógusok munkáját segítő módszertani tapasztalatok és eszköztár átadásának rendjét. Meghatározza a tanulókra vonatkozó információgyűjtés területeit, gyakoriságát és ennek továbbadási módját.

1.7.2.4 A pedagógusok együttműködése

A nevelőtestület meghatározza az egy osztályban tanítók és a szakmai, szaktárgyi együttműködés fórumait, a találkozások gyakoriságát a dokumentálás formáját és együttműködés eredményeinek értékelését.

1.7.3 Az adott csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés

A nevelőtestület meghatározza a tanmenetek közös formai és tartami követelményeit, a felülvizsgálat kritériumait. A tanmenetnek koherensnek kell lenni a helyi tantervvel és a választott tankönyvvel. A tanmenetet félévkor felül kell vizsgálni, meg kell állapítani a teljesültséget. Eltérés esetén a szakmai munkaközösségben kell meghatározni a teendőket

1.7.4. A gyerekek/tanulók értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök meghatározása

A nevelőtestület meghatározza az értékelés általános követelményeit, a mérési területeket, a szaktárgyanként és területenként használt mérőeszközöket és a mérés értékelésének szabályait, az eredmények hasznosításának módját.

1.8. Mérés, elemzés, javítás

A fejezet meghatározza azokat a folyamatokat, eszközöket, amelyek bizonyítják a PDCA értékelési (C) és beavatkozási (A) pontjának intézményi szintű megvalósulását. Meghatározza a folyamatban érintetteket, felelősségeket

1.8.1. Az intézményi folyamatok és tevékenységek ellenőrzése, mérése

1. Az intézmény határozza meg az egyes folyamatok ellenőrzésének:

Ø gyakoriságát

Ø módszertanát

Ø mérési pontjait

Ø végrehajtói felelősségét

Ø bizonylatolási kötelezettségét

2. Az intézmény határozza meg az ehhez kapcsolódód személyek körét és felelősségeket.

3. Az önellenőrzés terjedjen ki a vezetői ellenőrzésekre is.

1.8.2. Indikátorrendszer

1. Partner igény – és elégedettség mérésre alapozott indikátorrendszer kialakítása, folyamatos fejlesztése.

2. Adatgyűjtési, adatfeldolgozási és elemzési eszközök, eljárások kidolgozása, fejlesztése.

3. Az eljárás és szabályozás terjedjen ki a következő területekre:

- szakmai szempontok

- partner elvárások teljesítése

- partnerek elégedettsége, illetve elégedetlenség

- humán erőforrás fejlesztése

- eszközgazdálkodás és finanszírozás

- intézmény szervezeti kultúrájának fejlesztése

- intézmény folyamatainak fejlesztése

1.8.3. Az intézményi folyamatok, tevékenységek folyamatos fejlesztés

1. Az intézmény mindennapi életében jelenjen meg a folyamatos fejlesztés képessége.

2. A megszervezett tapasztalatok alapján végrehajtói szinten legyen képes a folyamatok fejlesztésére.

3. Fektessen az intézmény hangsúlyt a megelőző tevékenységre, ehhez dolgozzon ki eszközöket, módszereket, a meglévőket folyamatosan fejlessze.

4. Az intézmény alakítsa ki azokat a belső képzési formákat, amelyek segítségével a munkatársak elsajátíthatják az eszközök használatát, képessé válnak a fejlesztési tevékenységek végrehajtására.

1.8.4 Belső értékelések (auditok)

1. Az intézmény alakítsa ki a belső méréseinek, értékeléseinek rendjét, amely alapján következtetni lehessen az intézmény működésére

2. Belső mérései során értékelje:

- az intézményi folyamatok és szabályok összhangját

- az eljárások, belső szabályzatok hatékonyságát

- az eljárások, szabályzatok összhangját az intézményi célokkal

3. A belső értékelés segítse elő az iskolának, mint szervezetnek a fejlődését. Támogassa a munkatársak egyéni fejlődését.

4. A belső értékelés vizsgálja az intézményen belüli szervezeti egységek működése közötti összhangokat.

5. Az iskola rendszeresen végezze el irányított önértékelését.

3. Minőségirányítási feladatok

3.1. Rövidtávú feladatok

A fenntartó általános és int. specifikus elvárásai

Sikerkritérium / indikátor

Feladat az elkövetkező két tanévben

Elvárás az együttműködés eredményességének fokozása érdekében:

- az egymásra épülő intézménytípusok közötti szakmai együttműködés jelenlegi formáinak bővítése;

- az egyes tagintézmények közötti szakmai koordináció fejlesztése.

Bővül az együttműködés területeinek száma és azok tervezettsége és eredményessége azonosítható az éves munkatervekben és beszámolókban.

Dokumentált információs hálózat rendje kialakul.

Intézkedési terv készítése a Vörösmarty M. Általános Iskolával való folyamatos szakmai kapcsolat fejlesztésére és az együttműködés lehetséges formáinak kidolgozására.

Intézkedési terv készítése a tagintézmények közötti információs és

kommunikációs technikák kialakítására.

Az intézményrendszer hatékony és hatásos működése érdekében elvárás az intézményi minőségirányítási rendszer működtetése és fejlesztése.

Az intézmény dokumentáltan képes a rendszeres önértékelésre, arra épülő folyamatos fejlesztésre.

A minőségirányítási rendszer tantestületi elfogadottsága min. 80 %.

Az intézményi MIP és az ahhoz kapcsolódó önértékelési eszközök, szabályozások felülvizsgálata, fejlesztése.

Minden intézmény gondoskodjon:

a tehetséggondozásról; a hátrány kompenzációról.

Dokumentáltan tervezett a tehetséggondozás az iskolában. Az OKJ vizsgák min. 90 %-a sikeres.

A versenyeken részt vevők száma min. 40 fő.

A legsikeresebb tanuló eredménye (sport vagy tanulmányi téren) megyei versenyen 1-10. helyezés.

Az egyénre szabott fejlesztés dokumentált.

A lemaradóknál történt felzárkóztatás eredményei mérhetőek.

Nyilvántartás vezetése a részt vevő tanulókról.

Egyéni fejlesztési irányok kidolgozása.

A felzárkóztatás formáinak kidolgozása, az eredményekből adódó fejlesztési irányok meghatározása.

Elvárás az integrált nevelés tartalmi, formai, módszerbeli kimunkálása, fejlesztése a helyi adottságok ismeretében.

Az intézmény programjában megjelenik a tervezett és dokumentált integrációs fejlesztő munka rendje.

Egyéni fejlesztési terv készítése.

Elvárás az intézményvezetőkkel szemben:

- az intézmény imázsának erősítése;

- támogatók, szponzorok megnyerése;

-pályázatok készítése a forrás kiegészítéséhez.

Az intézmény külső forrásból származó hozzájárulások értékének mutatói, (humán- és tárgyi források, adományok, természetbeni juttatások) dokumentáltak.

A szakképzési támogatás és az intézmény helyiségeinek bérbeadásából származó bevétel eléri az előző évi szintet.

Partneri igény, elégedettség mutatói.

A külső források nyilvántartása és megszerzésének tervezése.

Partner központú működés COM I alapján.

Az általános iskolai nevelés és oktatás eredményeire építve alapozza meg:

- a tanulók általános műveltségét;

- tegye képessé őket a felsőoktatás vagy más formában történő továbbtanulásra, illetve segítse a munkába állást.

Az országos tanulmányi méréseken az intézmény teljesítménye az országos átlagot eléri.

A sikeres érettségi vizsgák aránya min. 91 %, átlaga 3.0.

Sikeres OKJ vizsgák száma min. 90 %.

Az intézmény félévi tanulmányi átlaga eléri az előző félévi átlagot.

Felsőfokú oktatási intézményben sikeresen felvételizők aránya a jelentkezettekhez viszonyítva min. 40%.

Az évismétlő tanulók száma 9-14. évfolyamon a tanulói létszám 5%-a.

Adatgyűjtés, mérési eredmények feldolgozása, elemzésből adódó feladatok kijelölése.

Elvárás az idegen nyelv (általános, szakmai) valamint az informatika oktatásban az eredményesség növelése.

Csoportbontásban oktatott tantárgyak esetében kimutatható a jobb tanulói teljesítmény.

Nyelvvizsgával rendelkező tanulók 12. és 14. évfolyam végére eléri az előző tanév végi eredményt.

ECDL, szoftverüzemeltető sikeres vizsgák száma 90 %.

Adatgyűjtés a csoportbontásban oktatott tantárgyak (idegen nyelv, informatika) eredményességi mutatóinak vizsgálatára.

A kollégium nevelési programjában kapjon prioritást a tanulók beilleszkedésének megkönnyítése, az önállóságra nevelés, az egyéni bánásmód.

A prioritásként megjelölt területeken dokumentáltan kimutatható az eredmény.

Intézkedési terv a tanulók beilleszkedésének megkönnyítésére, pedagógiai módszereinek kidolgozása.

Partneri igény, elégedettség mérése.

Egyéni fejlesztési terv készítése.

3.2. Középtávú elvárások (2 év)

- Megalkotjuk saját minőségképünket. Az abban megfogalmazott elvárásoknak folyamatosan, magas színvonalon meg tudjunk felelni.

- Az iskolai folyamatokat elemző, fejlesztő munka javulását. Az iskolában lezajló folyamatok feleljenek meg a belső, külső szabályozók által meghatározott elvárásoknak.

- Belső működési rend javítását.

- A minőségi munkát támogató, annak folyamatos fejlesztését biztosító ösztönző rendszer kialakítását.

- Nyitott, önfejlesztő szervezetté alakuljunk át, amely képes rugalmasan megfelelni a partnerek elvárásainak.

3.3. Hosszú távú (stratégiai) elvárások (5 év)

- A tanulók egységes értékeléséhez szükséges mérőeszközök alkalmazását, speciális területeken (pl. szakmai képzés) ezeknek a mérőeszközöknek a kifejlesztését.

- Az intézmény meghatározó területeit szabályozó, egységes folyamatszabályozó és értékelő rendszer kialakítását.

- Az iskolák között folyó versenyben ki tudjuk alakítani saját image-unkat. Vonzóvá, versenyképessé téve így intézményünket.

4. Záró rendelkezések

1) A Minőségirányítási Program az elfogadását követően hatályba lép, kiterjed az iskola valamennyi tanulójára és dolgozójára.

2) A Minőségirányítási Program mellékletként csatolni kell a nevelőtestület, az Iskolai Diák Bizottság, az Iskolaszék és a fenntartó jóváhagyását tartalmazó jegyzőkönyvet.

3) A Minőségirányítási Programot jogszabályváltozást követően 30 napon belül, vagy a jogszabályban meghatározott időpontig, vagy elfogadását követő harmadik évben felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot az iskola igazgatója rendeli el, ő vagy megbízottja végzi.

4) A Minőségirányítási Program felülvizsgálatát az iskola igazgatóján kívül, a fenntartó, a nevelőtestület, az Iskolai Diák Bizottság vagy az Iskolaszék kezdeményezheti külön-külön vagy együttesen. A felülvizsgálatra irányuló kérést írásba kell foglalni, a Minőségirányítási Program kifogásolt részét meg kell jelölni.

5) A felülvizsgálatot végző személyt az iskola igazgatója jelöli ki.

Újszász, 2007. március 28.

Rózsa György

igazgató

Mellékletek

Elfogadást igazoló dokumentumok

Az Iskolai Diákönkormányzat a Minőségirányítási Programban foglaltakat megismerte, az ott leírtakkal egyetért.

………… év ……………… hónap ……….. nap

………………………..

IDB támogató tanár

Az Iskolaszék a Minőségirányítási Programban foglaltakat megismerte, az ott leírtakkal egyetért.

………… év ……………… hónap ……….. nap

….……………………

Iskolaszék elnöke

A nevelőtestület a Minőségirányítási Programban foglaltakat megismerte, az ott leírtakkal egyetért.

………… év ……………… hónap ……….. nap

…………………… …………………....... …………………… ………………….......

tanár tanár

Az irányított önértékelés folyamatának rendje

Cél: A szabályozás célja biztosítani az intézmény rendszeres időközökben történő önértékelésének megismételhetőségét és a kapott információk fejlesztési célú felhasználását. Az önértékelés célja annak megállapítása, hogy az intézmény stratégiai céljainak elérése irányába halad-e; illeszkednek-e ahhoz a folyamatok, tevékenységek; rendelkezésre állnak-e a megfelelő szabályozók, azok milyen mértékben írják le és segítik a munkát; és milyen eredmények születtek az előző értékelés óta eltelt időszakban.

Felelős:

Az irányított önértékelés aktuális feladatait az intézményvezető feladat tervben határozza meg az irányított önértékelés évének munkatervében.

A folyamat végrehajtásáért és ellenőrzéséért az intézményi minőségfejlesztési támogató csoport vezetője a felelős.

A folyamat leírása:

Az intézményi önértékelés általános elveit és szabályait a COMENIUS 2000 Minőségfejlesztési program 1.1.6 pontja határozza meg. Ennek megfelelően az önértékelés területei:

1. A partnerek igényei és az intézmény céljai (küldetése) közötti összhang vizsgálata.

2. A partnerek elégedettsége és az intézmény működésének összehasonlítása.

3. Az intézményi folyamatok szabályozottsága, a szabályozások működése.

4. Az intézmény folyamatos fejlesztésének eredményei.

5. Az erőforrások (emberi és tárgyi) figyelembe vétele, kihasználtsága.

6. Az intézmény szervezete (struktúra, szervezeti klíma, a vezetés szerepe a szervezet fejlesztésében, eredmények).

7. Az intézmény stratégia meghatározása, a megvalósítás mértéke.

Eljárásrendje:

o Az elemzéseket 2 évente az intézményvezető rendeli el, és az általa erre kijelölt csoport végzi. A csoportban az egyes területek értékeléséért felelős személyt ki kell jelölni.

o A folyamat elvégzésére feladat tervet kell készíteni. Az irányított önértékelés területenként szétbontható, és a feladatok szétoszthatók. Az elemzésekhez a szükséges adatokat a csoport rendelkezésére kell bocsátani. Ha a munka megtervezése során a csoport valamely információ hiányát észleli, joga van arra vizsgálati anyagot összeállítani, és az intézményvezető jóváhagyása után a vizsgálatot elvégezni.

o Az adatok rögzítése papíron és számítógépen történik, előre meghatározott formában.

o Az adatrögzítés után az elsődleges adatelemzés a mérések indikátorai mentén képezett összesítéseket, százalékolásokat, nyers adatokat tartalmazzák. Ezek áttekintése után kell dönteni a MB támogató csoportnak, hogy újabb kiegészítő adatgyűjtés (tisztázás, interjú stb.) szükséges-e, illetve, hogy megfelelő mennyiségű adat érkezett-e be.

o Az elsődleges adatelemzés után a részletes elemzés következik, amelyben az előző mérésekkel, esetleg más intézmények adataival és az intézmény programjában megjelölt prioritásokkal összevetve trendek és javítási területek megjelölése történik.

o A másodlagos adatelemzés során ki kell térni magának az irányított önértékelésnek, annak eszközeinek értékelésére is. A folyamatban, vagy az eszközökben való változtatás szükségességét feljegyzésben kell rögzíteni, intézkedési tervet kell készíteni, majd a változásokat a minőségfejlesztési kézikönyvben, valamint a bizonylati albumban levő eszközökben át kell vezetni.

o A másodlagos adatelemzés során át kell vizsgálni az intézmény stratégiai dokumentumait, hogy nem szükséges-e a vizsgálatok alapján változtatni. Amennyiben a külső, belső körülmények indokolják a változtatást, intézkedési tervet kell készíteni a stratégia váltásra.

o Az elemzésekről írásos összefoglalót kell készíteni. A megállapításokat az intézményi munka további tervezésekor figyelembe kell venni, a következésképp született döntéseket a közép- és hosszú távú tervekbe át kell vezetni, a rövidtávon megoldható feladatokra feladat tervet kell készíteni és/vagy az éves munkatervet módosítani kell. Ezért az intézményvezető a felelős.

o Az elemzések eredményeit az adatszolgáltató és érintett partnerekkel közölni kell. Ennek formája alkalmazkodik a partnerek sajátosságaihoz (gyerekek és felnőttek, belsők és külsők stb.)

o Az elkészült bizonylatokat, feljegyzéseket irattárba kell helyezni.

o Az önértékelés dokumentációját irattárban kell őrizni. A kötelező őrzési idő 5 év.

Az irányított önértékelés feladatait a mellékelt folyamatábra foglalja össze.

Az irányított önértékelés folyamata

Feladat terv készítése feladatok, felelősök, ütemezés és ellenőrzés megjelölésével.

Az éves munkaterv elkészítésének rendje

Cél:

Azoknak a lépéseknek a leírása, amelyek lehetővé teszik, hogy a munkaterv szerves része legyen az intézmény stratégiai programjának, és érvényesüljön benne minőségpolitikája. A feladatokhoz rendelt felelősök, határidők pontos megjelölésével tervszerűvé tegye az éves munka szervezését, irányítását, és minden dolgozó számára egyértelművé a tennivalókat és azok ütemezését.

Felelős:

A munkaterv elkészítéséért az igazgató felelős.

A munkaterv elkészítésének közvetlen résztvevői:

igazgató, igazgató helyettes, munkaközösség vezetők, minőségügyi felelős,

Határidő:

Tantestületi elfogadásra a tanévnyitó értekezlet.

A végső dokumentum elkészítésére minden tanév szeptember 01.

Eljárásrend:

· A munkatervet az alakuló értekezlet és a tanévnyitó értekezlet között kell elkészíteni.

· Ez alatt az időszak alatt kell érdemi vitáját lefolytatni, a javaslatokat beépíteni, és elfogadni.

· A munkatervet a tantestület véleményezi és fogadja el. A munkaterv érvénybe lépéséhez a tantestületi elfogadottságnak legalább 51%-osnak kell lennie.

· A munkaterv az elfogadás napjától érvényes.

· A munkatervet nyilvánosságra kell hozni.

· A munkaterv, valamint az elfogadásáról készült jegyzőkönyvet meg kell küldeni a fenntartónak.

· A munkaterv változtatása év közben a nevelőtestület egyetértésével lehetséges.

· A változást a munkaterven (nyilvános és irattári példányon is) át kell vezetni, és a fenntartónak is meg kell küldeni.

A munkaterv készítésének lépései:

1. A tanév céljainak meghatározása

o A stratégiai célokból az aktuális tanévre lebontott célok meghatározása

o Az előző tanév év végi értékelésekor meghatározott célok

2. A feladatok meghatározása

o Aktuális jogszabályok figyelembe vétele, a tanév rendjéről szóló rendelet, fenntartói rendelkezésekből adódó feladatok

o Ismétlődő feladatok

o Előző évi vizsgálatok eredményeiből adódó (minőségügyi) feladatok

o A minőségfejlesztés feladatai (mérések, vizsgálatok terve)

o Speciális, egyedi feladatok a tanévben

o Projektek

o Előző tanévről áthúzódó feladatok

o Tanítás nélküli munkanapok programja

o Munkaközösségek munkaterveiben megjelenő feladatok

o A szabadidő szervező éves programterve

o A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok

o A diák önkormányzati munka éves terve

Szükséges az egyes feladatok időtartamának megbecsülése.

3. Erőforrás tervezés:

o A tervezett feladatok kinek milyen leterhelést adnak, hol van szabad kapacitás.

o Mely feladatok milyen pénzügyi és tárgyi eszközöket igényelnek, és azokat milyen forrásból tudjuk biztosítani.

Erőforráshiány esetén szükséges a feladat meghatározást megismételni, áttekinteni.

4. Felelősök és ellenőrök kijelölése a feladatokhoz

5. Határidők rendezése – időterv készítése. Eseménynaptár (rendezvényterv) elkészítése A határidők torlódása, a felelősök túlterheltsége esetén át kell tekinteni a felelősök, ellenőrök kijelölését.

6. Ellenőrzési terv elkészítése (Ki, mit, mikor, milyen módszerrel fog ellenőrizni?)

7. Tantestületi vita a munkatervről. Amennyiben a tantestület nem a meghatározott arányban fogadja el a munkatervet, akkor az elfogadhatóság irányában módosítani szükséges.

8. Elfogadás után a munkatervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni, a fenntartó számára meg kell küldeni.

Bejövő dokumentumok:

· Tanév végi értékelő beszámoló és jegyzőkönyv (tartalmazza az éves vizsgálatok, mérések eredményeit)

· A pedagógiai program cél és feladatrendszere

· Munkaközösségek előzetes munkatervei

· Szabadidő szervező előzetes munkaterve

· Gyermekvédelmi felelős előzetes munkaterve

· DÖK vezető tanár munkaterve

· Önkormányzati feladatok határidői (fenntartói utasításként értendő)

Elkészülő dokumentum rendszer munkaterv, melynek elemei:

· minőségfejlesztési terv

· intézményi munkaterv

· munkaközösségi, szabadidő szervezői, gyermekvédelmi munkaterv

· ellenőrzési terv

· eseménynaptár (rendezvényterv)

A munkaterv minden eleme tartalmazza a feladatokat, a kapcsolódó időterveket és felelősöket.

Az éves munkaterv elkészítésének folyamata

Folyamatábra: Dokumentum: pp. cél és feladatrendszere

Folyamatábra: Dokumentum: tanév végi beszámoló és jegyzőkönyv

Folyamatábra: Dokumentum: a fenntartó munkaterve

Folyamatábra: Dokumentum: minőségügyi vizsgálati eredmények

Folyamatábra: Dokumentum: előzetes munkatervek

Folyamatábra: Dokumentáció: munkaterv