A középiskola Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban SzMSz) meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét. A belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe.

Az SZMSZ a kialakított célrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza.

Jogszabályi háttér

1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról

1993. évi LXXX. törvény A felsőoktatásról

1993. évi LXXVI. törvény A szakképzésről

2001. évi CI. törvény A felnőttképzésről

2001. évi XXXVII. törvény A tankönyvpiac rendjéről

20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról

30/1999. (II. 15.) Korm. rendelet A diákigazolványról

138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről

105/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról

45/1997. (III. 12.) Korm. rendelet Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésről

19/2002. (V. 8.) OM rendelet A közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről

3/2002. (II. 15.) OM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről

47/2001. (XII. 29.) OM rendelet A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény oktatást érintő rendelkezéseinek végrehajtásáról

46/2001. (XII. 22.) OM rendelet A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról

26/2001. (VII. 27.) OM rendelet A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről

1/2001. (I. 16.) OM rendelet A szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről

45/1999. (XII. 13.) OM rendelet A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről

41/1999. (X. 13.) OM rendelet A pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeiről

15/1999. (III. 24.) OM rendelet A diákigazolványok előállításának, kiadásának és nyilvántartásának rendjéről

5/1998. (II. 18.) MKM rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről

Az iskolai sporttevékenységről (34/2001. (IX.14.) OM-ISM e. rend.)

A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról (32/1997. (XI.5.) MKM r.)

A szakmai követelmények kiadásáról (16/1994. (VII.8.) MKM r.)

Az iskola-egészségügyi ellátásról (26/1997. (IX.3.) NM r.)

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról (100/1997.(VI.13.) Korm.r.)

Az oktatási miniszter 10/2003. (IV.28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról

Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet

1. Általános rendelkezések

1.1. Az intézmény elnevezése

Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégiuma

1.2. Az intézmény székhelye

5052, Újszász Dózsa György út 23.

1.3. Létrehozásának éve

1963

1.4. Létrehozását elrendelte

Közoktatási Minisztérium

1.5. Működési területe

Magyar Köztársaság

1.6. Alapító szerv

Újszász Nagyközségi Önkormányzat

1.7. Az intézmény fenntartója

Újszász Város Önkormányzata

1.8. Felügyeleti szerv

Újszász Város Önkormányzata

1.9. Az intézmány jogelődei

Általános Iskola és Gimnázium /Újszász, Kossuth út 13./

Gimnázium és Közlekedési Szakközépiskola /Újszást, Dózsa György út 23./

1.10. Alapító okirat

Újszász Nagyközségi Önkormányzat 1963

1.11. Az intézmény jogállása

Az intézmény önálló jogi személy.

Az alapító okirat rendelkezése szerint gazdálkodási szemponból önálló költségvetési szerv.

Gazdálkodási jogkör szerint: önálló költségvetési szerv.
Bérgazdálkodási jogkör szerint: önálló bérgazdálkodó.
Érdekeltségi jogkör szerint: maradványérdekeltségi rendszerben gazdálkodó.
Az intézmény költségvetése a mindenkori létszám és „fejkvóta”, valamint az önkormányzati támogatásra épül és az Újszász Város Önkormányzata költségvetési rendeletében kerül elfogadásra.
Intézmény számlaszáma: 70300053-15408223-00000000
ÁFA alanyiság formája: tárgyi adómentes, kivéve élelmiszerre, ami 15 %-os ÁFÁ-t tartalmaz.

1.12. Az intézmény tevékenysége

1.12.1. Középfokú oktatás-nevelés nappali tagozaton

1. 9-12.(13.) évfolyamon gimnáziumi oktatás (négy vagy öt évfolyamos),

2. 9-12.(13.) évfolyamon szakközépiskolai oktatás (négy vagy öt évfolyamos),

3. 1/13.- 2/14. évfolyamon érettségi utáni szakképzés (egy vagy két évfolyamos),

4. felnőtt képzés (érettségire való felkészítés, szakmai képzés) (három vagy négy évfolyamos),

5. Kollégiumi oktatás-nevelés,

az oktatási típusra érvényes helyi tantervek, programok alapján.

1.12.2. Egyéb oktatáshoz kapcsolódó tevékenység:

1. Tanulók felkészítése az érettségi, a szakmai képesítő vizsgára, illetve szakvizsgára.

2. A nappali tagozaton tanulók számára az oktatás érdekében kollégium működtetése.

3. Az intézmény a tanulók egészséges testi és lelki fejlődése érdekében a testnevelési órákon kívül szabadidős tevékenységet, szakosztályi foglalkozásokat, turisztikai programokat szervez.

4. Mind a tanévben, mind a szorgalmi időszakon kívül lehetőséget biztosít a tanulóknak a tantervben előírtakon túlmenően képességfejlesztésre /szakkörök, előkészítők, tábor, diákmozgalmi tevékenység, egyéb érdeklődési körök/.

5. Tanfolyamok szervezése, melyekhez a tanulók hozzájárulást fizetnek:

Ø számítástechnika,

Ø ECDL tanfolyam,

Ø irodai ismeretek, titkárnőképzés,

Ø nyelvi tanfolyamok,

Ø jogosítvány megszerzésére,

Ø egyéb, az aktuálisan felmerült igények alapján szervezett tanfolyamok, képzések.

1.12.3. Szabad erőforrás kihasználása:

1. Ezen tevékenység körébe tartozik az aktuálisan megszervezett tanfolyamok, az alaptevékenységhez kapcsolódó, illetve azon túlmenő szállásbiztosítás a kollégium felhasználásával.

2. Az iskola épületének és eszközeinek bérbeadása.

3. A konyha tevékenységi körébe tartozik a kívülállók étkeztetése a létszámhatáron belül.

4. Rendezvények szervezése.

1.12.4. Az intézmény alaptevékenység keretében ellátandó legfontosabb feladatai:

Az alaptevékenységbe tartozó tevékenységi köröket tételesen az intézmény alapító okirata tartalmazza.

551315 nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulók kollégiumi elhelyezése

552323 iskolai intézményi étkezés

552334 kollégiumi intézményi étkezés

551424 egyéb szálláshely szolgáltatás

552411 munkahelyi vendéglátás

751950 intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenységként

751922 intézmény-finanszírozás, önkormányzati elszámolás

751952 közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenység

802144 nappali rendszerű gimnáziumi oktatás

802177 nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás

802241 nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére iskolai oktatás

802263 szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai felnőtt oktatás

804028 iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás

902403 diáksport

751768 intézményi vagyon működtetése

1.13. Az intézmény bélyegzőinek feliratai és lenyomata

Hosszú bélyegző (hivatalos): Fejbélyegző:

Körbélyegző:

1.14. Az intézmény bélyegzőinek használatára jogosultak

Ø igazgató

Ø általános igazgatóhelyetes

Ø műszaki igazgatóhelyettes

Ø gazdasági vezető

Ø élelmezésvezető

Ø ügyviteli alkalmazott

1.15. Bélyegzők tárolásával és őrzésével megbízott személyek

igazgató: körbélyegző, hosszú bélyegző (hivatalos)

általános igazgatóhelyettes: körbélyegző, hosszú bélyegző (hivatalos, fej)

műszaki igazgatóhelyettes: körbélyegző, hosszú bélyegző (hivatalos)

gazdaságvezető: körbélyegző, hosszú bélyegző (hivatalos)

ügyviteli alkalmazott: körbélyegző, hosszú bélyegző (hivatalos, fej)

élelmezésvezető: hosszú bélyegző (hivatalos)

1. A bélyegzők eseti használatára az arra jogosult személyek adhatnak engedélyt az iskola alkalmazottai részére.

2. A tanügyi nyomtatványokon használatos iskolatípust jelző, valamint tantárgyi illetve záradékbélyegzők az általános igazgatóhelyettes felügyelete mellett használhatók.

1.16. Az intézmény együttműködése

Az intézmény belső és külső partnereit a „Partnerlista” tartalmazza, amely lista az iskola minőségügyi dokumentumainak között található meg.

2. Az intézmény vezetése

1. Az intézményben magasabb vezető beosztású az igazgató. Az igazgató jogállását a magasabb beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg.

2. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Kt. állapítja meg.

3. Az igazgató ellátja továbbá a jogszabályok által hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat.

4. Az igazgató vezetői tevékenységét két igazgatóhelyettes, valamint a gazdasági vezető segíti. Ők vezető állású közalkalmazottak.

5. Az iskolavezetés állandó tagjai:

- igazgató

- általános igazgatóhelyettes

- műszaki igazgatóhelyettes

- gazdasági vezető

Az iskola vezetésével kapcsolatos feladatokat ők látják el.

6. Az iskola vezetőségét legalább havonta egyszer össze kell hívni. Összehívásukról az általános igazgatóhelyettes gondoskodik. Az ülésekre a tárgyalt napirendek függvényében meg kell hívni:

- munkaközösségek vezetőit,

- minőségbiztosítási csoport tagjait,

- diákönkormányzatért felelős tanárt,

- közalkalmazotti tanács tagjait,

- ifjúságvédelmi felelőst,

- munka- és tűzvédelim felelőst,

- PR csoport vezetőjét.

7. Az iskola szervezeti felépítését és a vezetés szerkezetét az SZMSZ 1. számú melléklete szemlélteti. Szervezeti egységek:

1. a középiskola

2. a kollégium

3. gazdasági-ügyviteli iroda

4. a konyha

8. A vezető munkatársak feladatait a részletes munkaköri leírásuk tartalmazza. A munkaköri leírás alapjul az SZMSZ szolgál.

2.1. Helyettesítés rendje

1. Az igazgatót az általános igazgatóhelyettes helyettesíti.

2. Mindkettőjük akadályoztatása esetén a műszaki igazgatóhelyettes helyettesíti az igazgatót.

3. Az igazgató és helyettesei távolléte esetén az oktató-nevelő munka területén megbízás alapján a helyettesítést az osztályfőnöki munkaközösség-vezetője látja el. Az ő távolléte esetén, valamely az erre a feladatra felkért munkaközösség-vezető helyettesít. A megbízást az igazgató vagy távolléte esetén valamelyik helyettese adhatja. A megbízást írásban kell kiadni. A rendelkezésnek tartalmaznia kell:

Ø a helyettesítéssel megbízott munkaközösség-vezető nevét,

Ø a helyettesítés előre látható időtartmát,

Ø az átruházott döntési jogokat, felelősségeket.

A gazdasági vezető gazdasági kérdésekben látja el a helyettesítési feladatokat az igazgató és helyetteseik együttes távolléte alatt.

4. A gazdasági vezető helyettesítését a könyvelő látja el.

5. A vezetők egyike köteles az intézményben tartózkodni a hivatalos munkaidő teljes időtartama alatt (7 óra 30 perc – 16 óra között). A tanítási szünetekben az aktuálisan meghatározott ügyeleti rend szerint tartózkodik bent az iskolában valamelyik vezető. Az ügyeleti rendről tájékoztatni kell az érdekelteket.

2.2. Munkaszervezés, információátadás

1. A 2. fejezet 6. pontján túl a vezetői munka összehangolása érdekében az igazgató szükség szerint vezetői értekezletet tart.

2. Az iskolában folyó pedagógiai munka összehangolása érdekében rendszeresen - az aktuális feladatoknak megfelelően - nevelőtestületi értekezletet tart. Ezen az iskola és a kollégium nevelői vesznek részt.

3. Az iskola valamennyi közalkalmazottját érintő döntés meghozatala előtt a működéssel kapcsolatos problémák megvitatása érdekében alkalmazotti értekezletet kell tartani, amelyen a középiskola valamennyi dolgozója részt vesz.

4. A tanév rendjében szabályzott módon minden tanévben kötelező jeleggel az alábbi értekezletek kerülnek megtartásra:

- nyitóértekezlet,

- félévi osztályozóértekezlet,

- év végi osztályozóértekezlet,

- félévi záróértekezlet,

- év végi záróértekezlet.

3. A vezetők közötti feladatmegosztás

3.1. Az igazgató

1. Az intézmény felelős vezetője az igazgató.

2. A Kt. alapján – felelős:

Ø az intézmény pedagógiai tevékenységéért,

Ø az intézmény törvényes működéséért,

Ø az észszerű és takarékos gazdálkodásért,

Ø gyakorolja a munkáltatói jogkört,

Ø nevelőtestület vezetésért,

Ø a nevelő és oktató munka irányításáért és ellenőrzéséért,

Ø az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, illetve a szülői szervezetekkel való együttműködésért,

Ø a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányításáért,

Ø nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezéséért,

Ø a tanulói balesetek megelőzéséért,

Ø dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály, hatáskörátadás vagy Kollektív Szerződés nem utal más hatáskörbe.

3. A dolgozók foglalkozására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.

4. Felelős a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért.

5. Képviseli az intézményt. Ezen jogkörét esetenként - az ügyek meghatározott körében - helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.

3.1.1. Pedagógiai feladatai

1. A nevelőtestülettel együtt kidolgozza az oktató-nevelő munka elveit, a pedagógiai programot.

2. Kialakítja és működteti az intézmény ellenőrzési, értékelési, mérési és minőségbiztosítási rendszerét.

3. Kezdeményezi és támogatja az oktató-nevelő munka tervszerű fejlesztését, a korszerűsítő, újító törekvések kibontakozását.

4. Gondoskodik a tanári munkaközösségek megalakításáról és működéséről, az engedélyezett kísérletek eredményes végzéséről, a bevált pedagógiai módszerek széleskörű alkalmazásáról.

5. Figyelemmel kíséri és segíti a tanulóközösségek életét, önkormányzati és érdekvédelmi feladatainak megoldását.

6. A kollégiumi nevelőmunka irányítása.

3.1.2. Tervezési feladatai

1. Meghatározza az iskola hosszú távú stratégiai célkitűzéseit.

2. Kidolgozza az iskola éves munkatervét, ellenőrzési tervét, mérési, értékelési tervét.

3. Kidolgozza a gazdaságvezetővel együtt az éves költségvetést.

4. Az iskolavezetéssel közösen kidolgozza az iskola középtávú gazdasági tervét (fejlesztések, felújítások). Gondoskodik annak rendszeres felülvizsgálatáról.

5. Az igazgatóhelyettesekkel együtt elkészíti az iskola éves munkaerő-gazdálkodási tervét, belső ellenőrzési tervét és a tantárgyfelosztást.

6. A tervezésnél figyelembe veszi az iskola minőségbiztosítási rendszerének elveit.

3.1.3. Vezetési, irányítási feladatai

1. Irányítja és összehangolja az iskolában folyó sokrétű tevékenységet

2. Vezeti a nevelőtestületet.

3. Gondoskodik a rendszeres nevelőtestületi értekezletek megtartásáról.

4. Gondoskodik a diákönkormányzat működtetéséről.

5. Elkészíti az iskolavezetés tagjainak részletes munkaköri leírását.

6. Minősíti, jutalmazza, kitüntetésre és ösztöndíjra javasolja az iskola dolgozóit.

7. Elbírálja a hatáskörében kiírt pályázatokat.

8. Szükség esetén fegyelmi felelőségrevonást alkalmaz.

9. Megbízza és felmenti:

Ø igagatóhelyetteseket,

Ø gazdasági vezetőt,

Ø a minőségbiztosítási csoport vezetőjét,

Ø a munkaközösségek-vezetőit,

Ø az osztályfőnököket,

Ø a szakkörök vezetőit,

Ø az iskolai feladatköröket ellátó tanárokat,

Ø a sportkör vezetőjét,

Ø a diákönkormányzatot támogató tanárt,

Ø az ifjúságvédelmi felelőst,

Ø a konyha vezetőjét,

Ø és minden itt fel nem sorolt egyéb irányító feladatot ellátó személyt.

10. Biztosítja az iskola munkatervének megvalósítását, munkarendjének megtartását és az oktató-nevelő munka feltételeit.

11. Gondoskodik a gazdasági és pénzügyi rendelkezések, valamint az előírt munkavédelmi, tűzvédelmi és ifjúságvédelmi feladatok végrehajtásáról.

12. Szervezi a kapcsolatokat az iskola és az iskola közvetlen és közvetett partnerei között.

13. Együttműködik az iskola közvetlen és közvetett partnereivel.

3.1.4. Döntési jogköre

1. Az iskola életét meghatározó minden kérdésben és területen, a jogszabályi előírásokat és az iskola belső szabályzatait figyelembe véve.

2. Az iskola működésével, a dolgozók munkaviszonyával és a tanulók tanulói jogviszonyával kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal az iskola valamely közösségének vagy más szervnek a hatáskörébe.

3. A dolgozók munkaviszonyára, élet- és munkakörülményeire vonatkozó döntési jogkörét - az előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával – gyakorolja.

4. A tanulók sportegyesületi, szakszövetségi valamint minden egyéb feladatra, munkára történő kikérése ügyében.

5. A tanulók szabálysértési ügyeiben hozandó iskolai intézkedésekről.

6. Az iskolába való felvételről:

a) Az általános iskolában elért tanulmányi eredmény alapján és az adott tanévben előírt felvételi alapján - a felvételi bizottság véleményének meghallgatásával.

b) Átvételről a Pedagógiai Programban megfogalmazottak figyelembe vételével.

c) Érettségi utáni képzésbe való felvételről az érettségi eredmények figyelembe vételével, a szakmai munakközösség-vezetők véleménye, a pályaalkalmassági orvosi vizsgálat eredménye alapján.

7. Rendkívüli (vezetői, nevelőtestületi, alkalmazotti) értekezleteket összehívásáról.

8. Biztosítja az Iskolaszék működési feltételeit.

3.1.5. Hatáskörébe tartoznak

1. Az iskola valamennyi közalkalmazottja.

2. A nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott valamennyi dolgozója.

3. Az iskola, a kollégium valamennyi tanulója.

3.2. Általános igazgatóhelyettes

1. Az igazgató távolléte esetén teljes felelősséggel és az átruházott jogkörökkel látja el a helyettesítését.

2. Javaslataival, tanácsaival segíti az igazgatót az iskolavezetési feladatok ellátásában.

3.2.1. Pedagógiai feladatai

1. Gondoskodik a kialakított oktatási, nevelési követelmények érvényesüléséről.

2. Elkészítteti a közismereti tárgyak oktatásának tanmeneteit, azokat a munkaközösség-vezetőkkel véleményezteti és jóváhagyja.

3. Közvetlenül irányítja és segíti:

Ø a közismereti tárgyakat tanító tanárok munkáját,

Ø a közismereti tanári munkaközösségek és szakkörök tevékenységét.

4. Irányítja az iskola nem szakmai jellegű oktató-nevelő munkáját.

5. Az elméleti oktatás és nevelés színvonalának folyamatos emelése érdekében:

Ø a munkaközösség-vezetőkkel együttműködve megszervezi a kölcsönös óralátogatásokat és a tapasztalatok megvitatását,

Ø szorgalmazza és támogatja új kezdeményezések, kísérletek kibontakoztatását és javasolja engedélyezésüket,

Ø biztosítja az engedélyezett kísérletek folytatásának feltételeit és gondoskodik a bevált módszerek elterjesztéséről,

Ø ellenőrzi az oktató-nevelő munka hatékonyságát, felméri az audiovizuális eszközök, szemléltető eszközök, könyvek stb. iránti igényeket és elősegíti azok beszerzését,

Ø minden tanév végén elemzi az oktató-nevelő munka hatékonyságát, eredményeit és hiányosságait, különös tekintettel a közismereti tárgyak oktatására.

6. Feldolgozza a szaktanácsadói látogatások jegyzőkönyveit, és kiadja az elvégzendő feladatokat. Ellenőrzi végrehajtásukat, és beszámol az igazgatónak.

7. Részt vesz az érettségi vizsgák, szakmai és képesítő vizsgák előkészítésében és lebonyolításában, az Iskolai Vizsgaszabályzatban foglaltak alapján az iskola életét érintő vizsgák szervezésében és lebonyolításában.

8. Szervezi a nem szakmai jellegű tanulmányi versenyeket.

9. Irányítja, szervezi, szükség szerint elemzi az iskola külső és belső méréseit (pl. tantárgyi mérések). A tapasztalatokról beszámol az igazgatónak, nevelőtestületnek. Javaslatot tesz a mérési eredmények alapján oktatási-nevelési fejlesztésekre.

3.2.2. Tervezési feladatai

1. Előkészíti, összefogja a hatáskörébe tartozó különböző iskolai feladatköröket betöltő tanárok feladatai, illetőleg folyamatosan gondoskodik azok felülvizsgálatról.

2. Hosszabb időre szóló szabályozások, eljárások érvényességét figyelemmel kíséri, és a szükségszerűen felmerülő változtatásokra javaslatot tesz az igazgatónak.

3. Közreműködik:

Ø az iskolai munkaterv elkészítésében,

Ø a tantárgyfelosztás, órarend előkészítésében,

Ø a belső ellenőrzési szabályzat kidolgozásában,

Ø a munakerő-gazdálkodási terv elkészítésében.

4. Irányítja és segíti a közismereti munkaközösség-vezetők és a könyvtáros tevékenységét.

5. Elkészíti a nevelők tanulmányi szabadság tervét.

3.2.3. Vezetési, irányítási feladatai

1. Javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó tanárok jutalmazására, kitüntetésére, szükség esetén a fegyelmi felelősségrevonásra.

2. Részt vesz a tanárok iskolán belüli továbbképzéseinek, felsőfokú továbbtanulásának szervezésében.

3. Koordinálja az iskolai szintű rendezvényekkel kapcsolatos tevékenységet.

4. Végzi ellenőrzési, értékelési feladatait:

Ø óralátogatások folyamán az oktatási és nevelési feladatok megvalósítását,

Ø haladási naplók vezetését,

Ø törzslapok, beírási naplók, bizonyítványok beírását,

Ø mulasztások igazolását,

Ø osztályzatok alakulását,

Ø rendszeresen ellenőrzi a gazdaságvezető pénzelszámolásait,

Ø házirend betartását: tanulóifjúság fegyelmét, iskolai és iskolán kívüli magatartását,

Ø iskolai rendezvények előkészítését, szervezését,

Ø irattár kezelését, iktatás rendjét, rendeletek nyilvántartását,

Ø munkatervek végrehajtását,

Ø tanügy-igazgatási iratok, nyomtatványok selejtezését.

5. Tapasztalatairól és intézkedéseiről az igazgatót folyamatosan tájékoztatja.

6. Beosztja, ellenőrzi a helyettesítéseket, és vezeti a helyettesítési naplót.

7. Elkészíti a pedagógusok és az ehhez kapcsolódó munkakörök betöltői számára a munkaköri leírásokat.

8. Ellátja az iskola tanügy-igazgatási teendőiből a hatáskörébe utalt feladatokat:

Ø Részt vesz a beiskolázás előkészítésében. Az iskolai PR csoport vezetőjével minden tanévben munkatervet készít az aktuális feladatokról, különös tekintettel a beiskolázás előkészítésre. Beszámol a tervekről az iskola igazgatójának. Folyamatosan ellenőrzi és értékeli a munkaterv végrehajtását.

Ø Megszervezi az iskolai felvételi eljárást, segíti lebonyolítását, gondoskodik a felvételi bizottság összehívásáról. Gondoskodik az információk továbbításáról, rögzítéséről.

Ø Gondoskodik a felvett tanulók nyilvántartásba vételéről és a beíratkozás lebonyolításáról.

9. Gondoskodik a rendes és rendkívüli nevelőtestületi értekezletek összehívásáról és zavartalan lebonyolításáról.

10. Részt vesz a szülői értekezlet szakmai előkészítésében.

11. Folyamatosan figyelemmel kíséri a megjelenő rendeleteket, szükség esetén saját hatáskörében intézkedik.

12. Gondoskodik a távollévő tanárok helyettesítéséről.

13. Ellátja a felsőfokú továbbtanulással együtt járó feladatokat.

14. Irányítja az osztályfőnökök szervező és adminisztratív munkáját, segíti az ezzel kapcsolatos feladataik megoldását.

15. Gondoskodik a nyomtatványok megrendeléséről.

16. Kiállítja a bizonyítvány- és oklevél másodlatokat.

17. Elkészíti a statisztikai kimutatásokat.

3.2.4. Hatáskörébe tartoznak

1. A különböző területen, beosztásban dolgozó tanárok és pedagógiai munkát segítők

a. Közismereti tárgyat tanító tanárok.

b. Munkaközösség-vezetők az alábbi esetekben:

Ø közismereti tantárgyak munkaközösség-vezetői

Ø osztályfőnöki munkaközösség-vezető

Ø nevelési kérdésekben a szakmai munkaközösségek-vezetői

c. Osztályfőnökök

d. Pedagógiai asszisztensek

e. Iskolai könyvtáros

f. Diákönkormányzatot irányító tanár

g. A nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tanárok

h. Az óraadó tanárok.

i. Az iskola MB csoportja.

2. Ügyviteli alkalmazott

3.2.5. Aláírási jogköre

1. Az igazgató akadályoztatása esetén teljes aláírási jogkör /csekk, megrendelések, menetlevél, útiszámla engedélyeztetése, egyszeri megbízásból adódó bérkifizetés, bizonyítvány/.

2. Főhatóságokhoz írt levelek, jelentések.

3. A leltározással kapcsolatos jegyzőkönyveket az igazgató mellett az adott szakterületért felelős igazgatóhelyettesként is aláírja.

4. Aláírja a számlákat és utalványoz.

5.Tanügyi nyomtatványokkal kapcsolatos aláírási jogkörök:

Ø Az érettségi és képesítő vizsgák dokumentumait a vizsgáért felelős vezető /igazgató, igazgatóhelyettes/ írja alá /törzslap, jegyzőkönyv, törzslapkivonat, tételek stb./

Ø Az iskolai vizsgaszabályzatban meghatározott vizsgák iratainak aláírása.

Ø OKTV és egyéb tanulmányi versenyekkel kapcsolatos jegyzőkönyvek, iratok aláírása.

6. Tanügyi nyomtatványok, törzslap, záradékok, javítóvizsga, kimaradás stb. aláírása.

3.2.6. Kapcsolatot tart

Az iskola közvetlen és közvetett partnereivel. Különös tekintettel az alábbiakra

1. A felsőbb irányítási szervvel és a fenntartó szervvel:

Ø a tanügyigazgatás körébe tartozó ügyekben,

Ø érettségi, szakmai és képesítő vizsgák szervezésében.

2. A Megyei Pedagógiai Intézettel

Ø a közismereti tárgyak szaktanácsadóival,

Ø a tanulmányi versenyek szervezőjével,

Ø a tanárok továbbképzése ügyében az arra illetékes személlyel,

Ø különböző területek szakértőivel.

3. Közművelődési intézményekkel

4. A szülői munkaközösséggel

5. Az iskolaorvossal:

Ø Az egészségvédelemmel, az egészséges életmódra és családi életre neveléssel kapcsolatos iskolai és iskolaorvosi feladatok összehangolásában.

6. Iskolaszékkel:

Ø tanulmányi ösztöndíj odaítélésével kapcsolatban,

Ø tanulmányi kirándulásokkal kapcsolatban,

Ø egyéb aktuális ügyekkel.

7. Pályázatok esetén a pályázatok kiíróival.

8. Projectek esetén a projectet felügyelő intézményekkel, azok munkatársaival.

9. Az újszászi nevelési tanácsadóval.

3.3. Műszaki igazgatóhelyettes

1. Az igazgató megbízása alapján az igazgatót helyettesíti.

2. A szakmai képzés felelős vezetője.

3. Jogait és munkaköri feladatait az igazgató munkaköri leírásban határozza meg.

4. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes távolléte esetén teljes felelősséggel és az átruházott jogkörrel látja el a helyettesítését.

5. Javaslataival, tanácsaival segíti az igazgatót az iskolavezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásában.

6. Gyakorolja a átruházott igazgatói jogokat.

7. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az iskolai szabályzatok számára előírnak.

3.3.1. Pedagógiai feladatai

1. Közvetlenül irányítja, segíti, ellenőrzi és értékeli:

Ø a szakmai elméleti és gyakorlati tárgyakat tanító tanárok munkáját,

Ø a hatáskörébe tartozó munkaközösségek és szakkörök, differenciált képzések tevékenységét.

2. Minden tanév végén elemzi az oktató-nevelő munka hatékonyságát, eredményeit és hiányosságait, különös tekintettel a szakmai tárgyak oktatására. Az igazgató kérésére nevelőtestületi értekezleteken is beszámol a tanév tapasztalatairól.

3. Szervezi a szakmai jellegű tanulmányi versenyeket.

4. Gondoskodik a szakmai oktatáshoz szükséges eszközök beszerzéséről, kiadásáról, hasznosításáról.

3.3.2. Tervezési feladatai

1. Elkészíti és az igazgatónak jóváhagyásra előterjeszti:

Ø a Munkavédelmi- és tűzvédelmi szabályzatot,

Ø a hatáskörébe tartozó iskolai feladatköröket ellátó tanárokra vonatkozó javaslatot.

2. Közreműködik:

a, az iskolai munkaterv,

b, a költségvetési terv,

c, a tanirodai tevékenység,

d, a karbantartási terv,

e, a házirend,

f, tantárgyfelosztás, órarend,

g, belső ellenőrzési szabályzat,

h, az iskola életét érintő szabályzatok,

i, a pedagógiai program kidolgozásában,

j, az iskola minőségbiztosítási tervének kidolgozásában.

3. A szakmai tárgyat oktató tanárok beszerzési, karbantartási, javítási, fejlesztési igényeit felülbírálja, továbbítja az igazgatónak. A gazdálkodási terv alapján gondoskodik az iskola eszközállományának fejlesztéséről, korszerűsítéséről.

4. Megteremti az iskolai szintű rendezvények lebonyolításán.

3.3.3. Vezetési, irányítási feladatai

1. Előzetes terv alapján szervezi és irányítja a pályaválasztási szülői értekezleteken való részvételt. Ezen a területen irányítja az iskolai PR csoport vezetőjét.

2. Előkészíti, megszervezi az iskolai „nyílt napokat” az iskolai PR felelőssel. Munkatervet készít. Ellenőrzi és értékeli a munkatrev végrehajtását.

3. Javaslatot tesz az irányítása alatt álló tanárok jutalmazására, kitüntetésére, szükség esetén a fegyelmi felelősségre vonására.

4. Koordinálja a szakmai elméleti és gyakorlati képzést, biztosítja a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás összhangját.

5. A szakmai elméleti és gyakorlati képzés színvonalának emelése érdekében:

gondoskodik a szakmai elméleti tárgyakat tanító tanárok szakmai, pedagógiai továbbképzéséről,
a szakmai munkaközösségek-vezetőivel együttműködve megszervezi a kölcsönös óralátogatásokat és a tapasztalatok megvitatását,
szorgalmazza és támogatja új kezdeményezések, kísérletek kibontakoztatását, az engedélyezett kísérletek eredményes végzésének feltételeit és a bevált módszerek alkalmazását,
együttműködik a taniroda oktatójával a gyakorlati oktatás eszközeinek, magas színvonalú feltételeinek tervezésében és megvalósításában,
felülbírálja az oktató-nevelő munka hatékonyságát elősegítő audiovizuális eszközök, szemléltető eszközök, könyvek stb. iránti igényeket,
elkészítteti a szakmai tárgyak oktatásának tanmeneteit, azokat a munkaközösség-vezetőkkel véleményezteti, jóváhagyja.

6. Feldolgozza a szakmai elméleti szaktanácsadók látogatásainak jegyzőkönyveit, kiadja az elvégzendő feladatokat, ellenőrzi a végrehajtásukat és beszámol az igazgatónak.

7. Részt vesz az érettségi vizsgák és a szakmai képesítő vizsgák lebonyolításában.

8. Kirándulási tervek keretében biztosítja az üzemlátogatásokat, a műszaki kiállítások és nemzetközi vásárok szakmai bemutatóinak megtekintését.

9. Folyamatosan figyelemmel kíséri a hivatalos lapokban megjelenő rendeleteket, utasításokat és saját hatáskörében intézkedik.

10. Részt vesz az iskolai leltározásban és a selejtezési eljárásban.

11. Végzett munkájáról és intézkedéseiről rendszeresen beszámol az igazgatónak.

12. Az általános igazgatóhelyettessel együttesen elkészíti a tanév elején az órarendet.

13. Szükség esetén gondoskodik (általános igazgatóhelyettes távolléte esetében) a hiányzó tanárok helyettesítéséről.

14. Gondoskodik a technikai dolgozók helyettesítéséről, ellenőrzi az alsóbb szintű vezetők ez irányú tevékenységét.

15. A gazdaságvezetővel egyetértésben gondoskodik az intézmény épületeinek és berendezéseinek állagmegóvásáról, szükséges karbantartásáról és felújításáról.

16. Rendszeresen felülvizsgálja a hatáskörébe tartozó belső szabályzatokat, javaslatokat tesz azok aktualizálására.

17. Koordinálja az iskolai belső információs rendszer működését.

18. Gondoskodik a tanulók pályalkalmassági orvosi vizsgálatnak megszervezéséről.

3.3.4. Hatáskörébe tartoznak

1. A szakmai elméletet, gyakorlatot tanító tanárok.

2. A szakmai elméleti és gyakorlati munkaközösség-vezető, szakkörvezetők.

3. A karbantartók.

4. A munkavédelmi és tűzvédelmi felelős.

5. A taniroda vezetője.

6. Egyes oktató-nevelő munkát segítő dolgozók (technikai dolgozók ld. 1. sz. melléklet).

3.3.5. Aláírási jogköre

2. Főhatóságokhoz írt levelek, jelentések.

3. A leltározással kapcsolatos jegyzőkönyveket az igazgató mellett az adott szakterületért felelős igazgatóhelyettesként aláírja.

4. Aláírja a számlákat és utalványoz.

5.Tanügyi nyomtatványokkal kapcsolatos aláírási jogkörök:

Az érettségi és képesítő vizsgák dokumentumait a vizsgáért felelős igazgató vagy megbízott helyettese írja alá /törzslap, jegyzőkönyv, törzslapkivonat, tételek stb./
Az iskolai vizsgaszabályzatban meghatározott vizsgák iratainak aláírása.
OKTV és egyéb tanulmányi versenyekkel kapcsolatos jegyzőkönyvek, iratok aláírása.

3.3.6. Kapcsolatot tart

Az iskola külső és belső partnereivel, különös tekintettel az alábbiakra:

1. Az iskola képviseletében kapcsolatot tart a szakmai képzést irányító minisztérium(ok), főhatóság(ok) oktatási osztályával a szakmai tárgyak oktatása ügyében.

2. Az irányító szervvel és a fenntartó szervvel:

Ø A szakmai tárgyak szaktanácsadásával kapcsolatos kérdésekben.

Ø Munkavédelmi és tűzvédelmi ügyekben.

3. A Megyei Munkavédelmi Felügyelőség munkavédelmi felügyelőjével:

Ø Munkavédelmi és munkaegészségügyi kérdésekben ellátja az intézmény munkavédelmi ellenőrzését.

5. A Szolnok Városi Tűzoltó Parancsnoksággal, mint hatósággal tűzvédelmi kérdésekben.

6. Üzemekkel, intézményekkel:

Ø A tanulók pályaválasztását, elhelyezkedését elősegítő kérdésekben.

Ø Szakmai képzést elősegítő tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, kiállítások szervezésében és lebonyolításában.

Ø Szerződések gondozásában (fejlesztési támogatás, nyári termelési gyakorlat stb.).

Ø Nyári és évközi szakmai gyakorlatok megszervezésében.

Ø A nyári szakmai gyakorlat tanulói biztosításának intézésében.

Ø A MÁV Rt.-vel kapcsolatot tart.

7. A szakképzési alappal kapcsolatos feladatokat koordinálja, szervezi, szerződéseket köt.

3.3.7. Ellenőrzés, értékelés

1. Ellátja az intézmény tűzvédelmi ellenőrzését.

2. Ittasság esetén részt vesz a vizsgálat lebonyolításában.

3. Kivizsgálja a használatra kiadott eszközökben bekövetkezett jelentősebb meghibásodásokat, illetve károkat. Ha megállapíthatók az anyagi felelősségre vonás feltételei, javaslatot tesz az igazgatónak az anyagi és fegyelmi felelősségre vonásra.

4. A selejtezési eljárást szabályozó rendelkezéseknek megfelelően a gazdasági vezetőhöz továbbítja az elméleti oktatáshoz használt álló- és forgóeszközök selejtezési igényeit.

5. Ellenőrzi az épületet és a hozzá tartozó infrastruktúrát.

3.4. Gazdasági vezető

1. Jogait és munkaköri feladatait az igazgató munkaköri leírásban határozza meg.

2. Gazdasági téren és az oktató-nevelő munkát segítők irányítása területén az igazgató, az általános igazgatóhelyettes és a műszaki igazgatóhelyettes távolléte esetén teljes felelősséggel és az átruházott jogkörrel látja el a helyettesítést.

3.4.1. Vezetési, tervezési, gazdasági és ellenőrzési feladatai

1. Gondoskodik az intézmény gazdasági szükségleteinek biztosításáról, azoknak az iskola igazgatójával együttesen készített költségvetésben történő összeállításáról, megfogalmazásáról és a pénzügyi szabályzatban foglaltaknak megfelelő keretekben történő felosztásáról.

2. Az intézmény költségvetésének a fenntartó által történt jóváhagyása után a kapott évi keretösszeget az iskolavezetéssel egyetértésben a pénzügyi szabályzatban foglaltak szerint az egyes gazdálkodási területek között felosztja, és gondoskodik annak rendeltetésszerű felhasználásáról.

3. Gondoskodik az intézmény működtetése során a pénzeszköz-forgalom lebonyolításáról, az azzal kapcsolatos nyilvántartások vezetéséről, a számlák pontosságának megállapításáról a szükséges utalások határidőre történő teljesítéséről.

4. Részt vesz az intézmény működtetését és fejlesztését célzó tervek összeállításában, véleményével hozzájárul a gazdaságossági és takarékossági szempontok érvényre juttatásához.

5. A műszaki igazgatóhelyettessel egyetértésben gondoskodik az intézmény épületeinek és berendezéseinek állagmegóvásáról, szükséges karbantartásáról és felújításáról.

6. Ellenőrzi a vásárolt és egyéb beszerzési módon az intézmény tulajdonába került eszközök és tárgyak leltárba vételét, a leltározási szabályzatban foglaltak szerint a leltározás folyamatos elvégzését.

7. Nyilvántartja az intézmény valamennyi dolgozójának bérügyi adatait, elkészíti az ezzel kapcsolatos besorolásokat, átsorolásokat és folyamatosan figyelemmel kíséri a dolgozók munkaviszonyának alakulásából fakadó szükséges bérintézkedéseket. Ezekre vonatkozóan az intézmény igazgatójának javaslatot tesz.

8. Ellátja a technikai dolgozókkal kapcsolatos munkaadói feladatkört, az igazgatótól vagy valamelyik helyettesétől kapott megbízás szerint.

9. Ellenőrzi a technikai dolgozók munkaidejének betartását, elkészíti szabadságolásuk tervét, és nyilvántartást vezet a dolgozók társadalombiztosítási ügyeiről. Gondoskodik azok naprakész intézéséről.

10. Részt vesz a szabályzatban foglaltak szerint a belső ellenőrzés lebonyolításában, tapasztalatairól az intézmény vezetőségét rendszeresen tájékoztatja. Elkészíti a szükséges feljegyzéseket.

11. Rendszeresen ellenőrzi az intézmény készpénz-kiadásainak végrehajtását, a házipénztár kezelését. Ezzel kapcsolatosan rendszeresen tájékoztatja az iskola általános igazgatóhelyettesét.

12. Gondoskodik az intézményen belül történő térítési díjak beszedésének ellenőrzéséről, azok rendeltetésszerű felhasználásáról.

13. Figyelemmel kíséri a fenntartó szerv részéről kapott valamennyi gazdasági természetű jelentési kötelezettség és intézkedési kötelezettség végrehajtását. Megszervezésükben, kidolgozásukban az iskola igazgatójának segítséget nyújt a pénzügyi szabályok és a gazdaságossági szempontok érvényesítése terén.

14. Elkészíti az iskola karbantartásával, működésével kapcsolatos megállapodásokat és szerződéseket, melyek vállalkozó vagy kisiparos foglalkoztatása terén válnak szükségessé.

15. Elkészíti az iskolai sportkör költségvetését és végzi a sportkör ayagi ügyeinek intézését.

16. Gondoskodik az intézményben történő hó végi változások határidőben történő jelentéséről.

17. Elkészíti a költségvetést és a beszámoló jelentést.

18. Előkészíti a havi bérkifizetéseket.

19. Segíti az intézmény minőségbiztosítási rendszerének kiépítését, fejlesztését.

20. A műszaki igazgatóhelyettessel egyetértésben elkészíti az oktató-nevelő munkát segíti közalkalmazottak munkaköri leírását. Azt jóváhagyásra felterjeszti az igazgató számára. Gondoskodik a munkaköri leírások aktualizálásáról a műszaki igazgatóhelyettessel egyetértésben.

21. Rendszeresen felülvizsgálja a hatáskörébe tartozó belső szabályzatokat, javaslatokat tesz azok aktualizálására.

22. Rendszeresen ellenőrzi, értékeli az alábbi, oktató-nevelő munkát segítő dolgozók munkáját:

Ø Könyvelő

Ø Ügyviteli alkalmazott (pénztáros)

Ø Élelmezésvezető

Ø Adminisztrátor

Ø Takarítók

3.4.2. Kapcsolatot tart

Az intézmény külső és belső partnereivel különös tekintettel:

Ø a beszállítókra,

Ø a fenntartó gazdasági ügyeiért felelős tisztviselőivel,

Ø a MÁK munkatársával,

Ø a felettes szervek pénzügyekért felelős tisztviselőivel.

3.4.3. Hatáskörébe tartoznak

1. Könyvelő

2. Ügyviteli alkalmazott (pénztáros)

3. Élelmezésvezető

4. Adminisztrátor

5. Takarítók

3.4.4. Egyéb feladatai

1. Minden hó 20-ig elkészíti az intézmény adóelszámolását. Évente a megadott határidőig elszámol az éves adókülönbözettel.

2. Az intézményben kifizetésre kerülő eseti kifizetések könyvelési bizonylatait elkészíti és a MÁK felé elküldi minden hó 2-ig.

3. Fejlesztési támogatások elszámolása.

4. Átvett pénzeszközökkel való elszámolás.

5. Az útravaló program koordinálása.

4. A vezetők és az iskolaszék, valamint a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás formái

1. A vezetői értekezleteken és nevelőtestületi értekezleten részt vehetnek az iskolaszék tagjai, a szülői munkaközösség képviselői, ha a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdést tárgyalnak.

2. A szülői munkaközösség képviselőjét nevelőtestületi értekezletre akkor kell meghívni, ha a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdést tárgyalnak. A meghívásról a nevelőtestület dönt.

3. Az iskolaszékkel az igazgató, a szülői munkaközösséggel az általános igazgatóhelyettes tart állandó kapcsolatot, illetve gondoskodik a működéshez szükséges feltételek megteremtéséről.

5. A nevelőtestület

5.1. A nevelőtestület jogköre

5.1.1. A nevelőtestület dönt

1. A nevelőtestület alkalmi és delegált képviseletéről, érdekképviseletéről.

2. A nevelőtestületi értekezletek rendjének és rendszerének kialakításáról, témáiról, az értekezleten való szülői és tanulói képviselet, részvétel formájáról.

3. A nevelés-oktatás helyi rendjének /iskolai, külső gyakorlati helyei, házirendek/ egyeztetés utáni szabályozásáról.

4. Az iskola középtávú tervének, illetve tanévenkénti munkaelemzéseinek elfogadásáról.

5. Az intézményi szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról, középtávú időszakonkénti felülvizsgálatáról, a nevelőtestület egyéb helyi szabályzatainak elfogadásáról.

6. Az intézményi időszakos beszámolók, értékelések, részelemzések, elemzések elfogadásáról, a munkacélokat segítő feladat-kiegészítések meghozataláról,

7. Az intézmény nevelő-oktató munkájában új tartalmi vonások bevezetéséről, kísérletek, felmérések végzésének szabályozásáról.

8. A nevelőtestületi döntéseket előkészítő munkabizottságok létrehozásáról, beszámoltatásáról.

9. Az intézményi ünnepek, megemlékezések és hagyományok rendjéről, formájáról, módjáról, a hagyományápolásról.

10. Az alapmunkaidőt szükségképpen terhelő iskolai feladatok szabályozásáról.

11. Az intézmény tanulóit jutalmazó tevékenység rendszeréről, a tanulók nevelőtestületi hatáskörbe tartozó elismerési ügyeiről.

12. Az intézmény külső kapcsolattartásának helyzetmegítéléséről.

13. A nem szabályozott etikai, titoktartási valamint a nevelőtestületi hatáskörbe tartozó fegyelmi és elismerési ügyekről.

14. A szülőkkel való kapcsolattartás, a szülői tájékoztatási formák rendjéről.

15. Cím (pl. javaslat kitüntetésre, adományozható címek) odaítélésének helyi szabályozásáról

16. Meghatározza a magántanuló továbbhaladásának feltételeit.

17. A pedagógiai program elfogadásáról, felülvizsgálatáról, módosításáról.

18. A nevelési intézmény éves munkatervéről.

19. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításáról.

20. A tanulók fegyelmi ügyeiben.

21. Minden más, jogszabályban meghatározott kérdésben.

5.1.2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása

1. A nevelőtestület az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása céljából az igazgatóból, helyetteseiből és a szakmai munkaközösség-vezetőkből álló bizottságot hoz létre. A nevelőtestület jogkörében eljárva döntenek. A tanévzáró nevelőtestületi értekezleten kötelesek munkájukról tájékoztatást adni a nevelőtestületnek.

2. A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából, ha szükséges és indokolt, a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre. Állandó tagjai az igazgató, helyettesek osztályfőnöki munkaközösség-vezető, változó tagjai a tanuló osztályfőnöke, az a két pedagógus, aki a tanulót legmagasabb óraszámban tanítja és nem érintett a fegyelmi ügyben. Kollégista tanuló esetében a kollégiumi munkaközösség-vezető és a kollégiumi csoportvezető nevelő.

3. A nevelőtestület az iskolavezetésre és az osztályban tanító tanárokból álló bizottságra ruházza át az osztályozó vizsgára bocsátás jogát, ha a tanuló hiányzása meghaladja a jogszabályban előírtakat.

4. A félévi és év végi osztályozó vizsga feladatait. Az ezzel kapcsolatos feladatokat az igazgató vagy valamelyik helyettese által vezetett csoport látja el. A csoport tagjai az osztályban tanító tanárok közössége. Döntenek a tanulók magatartás és szorgalom minősítéséről, osztályzatairól, továbbhaladásáról. Az elvégzett munkáról a nevelőtestület előtt félévi és év végi értekezleten az igazgató köteles beszámolni.

5.1.3. A nevelőtestület egyetértési jogkört gyakorol

1. Az igazgatóhelyettesi megbízásokban.

2. Az iskolai pedagógiai pályázatok kialakításának, kiírásának tartalmát, rendjét, lehetőséghez igazított díjazását illetően.

3. Az éves intézményi megbízatás- és feladatrendszer tartalmi-szerkezeti kialakításában.

5.1.4. A nevelőtestület véleményezi

1. A munkaerő piac szereplői által megfogalmazott a nevelő-oktató munkát segítő javaslatait, kéréseit, segítségadási ajánlásait.

2. A nevelő-oktató munkát is érintő tanulói, hallgatói felvetéseket, javaslatokat.

3. Bevezetés előtt a diák-önkormányzati szervek szabályzatait, munkarendi ajánlásait.

4. A bírálatokra kiadott, vagy helyi bevezetésre ajánlott tanügyi dokumentumokat, segédleteket, szabályzatokat, eljárásokat.

5. Az intézményi munkaerőhelyzet megítélését, a munkaerő-gazdálkodási tervet.

6. Az egyes nevelők munkajogilag megengedhető, külső feladat- és munkavállalási kérelmét.

5.1.5. A nevelőtestület javaslatot tesz

1. A tanulók osztályba és csoportba sorolására, a tanulóknak adható kedvezmények rendszeres és eseti megadására a tanévek rendjéhez és eseti igényekhez igazítva.

2. Az intézmény keret- és éves programjára az iskolai élet minden területével kapcsolatosan.

3. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívására. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kezdeményezhet a nevelőtestület tagjainak 25 %-a. A kezdeményezést írásban kell megfogalmazni, a kezdeményezők által aláírva, dátummal ellátva átadni az igazgató számára. A kezdeményezésben meg kell jelölniük a nevelőtestületi értekezlet témáját, helyét és idejét.

4. A szülői munkaközösség, szülői képviselet tagjaira, személyeire.

5. A pályaválasztási, iskoláztatási tevékenység formáira, rendszerére, módjára.

6. A helyi követelményrendszer kialakításának fejlesztésére, a tantervi követelmények helyi adaptálására.

7. Az állandó feladatú, nem munkaközösségi szerveződésű pedagóguscsoportok működtetésére /fejlesztő-kutató munkacsoport stb./.

8. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszerére, kiszélesítésére.

9. Az intézményi képzési szerkezet esetleges módosítására, kiegészítésére.

10. A nevelési értekezletek tartalmára.

11. A tanórán kívüli ismeretszerzés formáira.

6. Tanárok feladatai

A tanárok személyre szóló feladatait az általános igazgatóhelyettes által tanévenként felülvizsgált munkaköri leírásuk tartalmazza, figyelembe véve az SzMSz 6.1. és 6.2. pontjában foglaltakat. A munkaköri leírást az igazgató hagyja jóvá.

6.1. Tanórai kötelezettségeiken kívüli feladatok

A tanárok tanórai kötelezettségeiken kívül - személyre szóló igazgatói megbízás alapján - kötelesek ellátni a különböző iskolai feladatkörökkel járó teendőket és mindazokat az iskola tevékenységével összefüggő feladatokat, melyekkel az igazgató vagy közvetlen vezetőjük esetenként vagy hosszabb időtartamra megbízza őket. Ez utóbbi feladatok körébe tartozhatnak:

1. Korrepetálás, verseny-előkészítő, differenciált képzés, más egyéb kötelező vagy a tanulók által szabadon választott foglakozás.

2. Az iskolai tanulói kíséret és felügyelet. Figyelembe véve az „Ügyeletes tanár” és a „Kirándulás, táborozás szabályai” című belső szabályzatokat.

3. Az iskolai tulajdon őrzése és védelme, mely magában foglalja:

a, az anyagi és fegyelmi felelősséget a használatába adott oktatási eszközökért, a rábízott munkaterület /tanterem, szertár, műhely stb./ berendezési és felszerelési tárgyaiért,

b, a gondatlanságból, hanyagságból, a szakszerűtlen és rendeltetésellenes használatból eredő vagy szándékos károkozás megelőzését és intézkedést a károkozók felelősségre vonására.

4. A hiányzó kollégák helyettesítését.

5. Felügyelet ellátását versenyeken, az iskola kisebb-nagyobb közösségét érintő rendezvényeken.

6. Az iskola képviselete az igazgató eseti megbízása alapján.

7. A magántanuló beszámoltatásával, vizsgáztatásával kapcsolatos teendők.

8. Javítóvizsgával, osztályozó, pót- és különbözeti vizsgával kapcsolatos teendőket a „Vizsgaszabályzat” figyelembe vételével.

9. Az iskola minőségbiztosítási rendszerének működtetéséhez, fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok.

6.2. Minden pedagógus munkakörbe sorolt nevelőre kötelezően vonatkoznak

1. Kötelező munkaidő-beosztás alapján végzett, tantervi célokat /tanítási óra, egyéb foglalkozás/ szolgáló oktató-nevelő tevékenység.

2. A tanár köteles a tanulókat megfelelő számú érdemjeggyel értékelni. Köteles betartani „Az érdemjegyek és osztályzatok adása” című belső szabályzatot.

3. Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját.

4. A kötelező munkaidő-beosztás alapján végzett, órákhoz kapcsolódó felkészülés, előkészítés, az értékelési-, információgyűjtési és visszajelzés-előkészítési munka.

5. Az eredményes munkavégzéshez kapcsolódó folyamatos önképzés, a szakmai, nevelési ismeretek folyamatos korszerűsítése, fejlesztése. Szakmai ismereteit, tudását hétévente a rendeletben meghatározott módon, szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja.

6. A munkavégzés fejlesztéséhez, a munkavégzési kitekintéshez kapcsolódó folyamatosan szervezett munkaközösségi tevékenységbe való bekapcsolódás, annak a helyi továbbképzést segítő támogatása, az időszakosan szervezett külső továbbképzési feladatvégzés vállalása és eredményes teljesítése.

7. Az oktatási-nevelési intézmény pedagógiai munkával összefüggő megbeszélésein, értekezletein való aktív, felkészült részvétel.

8. Az oktatási nevelési intézmény munkáját segítő gyermek- és ifjúsági, társadalmi és tömegszervezeti, családi nevelési tényezők, elképzelések megismerése, az azok koordinálásához, segítéséhez kapcsolódó pedagógiai feladatok támogatása, végzése.

9. Az oktatási-nevelési intézmény hivatalos jellegével és az egyéni munkavégzés tervszerűségével összefüggő adminisztratív-szervezési feladatok határidőre történő illetve folyamatos elvégzése.

10. Az oktatási-nevelési intézmény munka- és életrendjét biztosító, minden pedagógus által arányosan végzett ügyeleti, foglalkozási, valamint vagyonvédelmi, munkavédelmi, a tanulói nyilvántartást segítő tevékenység.

11. Az intézmény hagyományaiból adódó rendezvények intézményi előkészítésének és lebonyolításának támogatása, valamint az azokon való részvétel.

7. Munkaközösségek

7.1. A munkaközösség dönt

1. A munkaközösség működési rendjéről, annak tartalmáról, programjáról.

2. A hatáskörébe tartozó tantárgyak tanításának saját ellenőrzési, értékelési kérdéseiről.

3. Az összefoglalók elfogadásáról, amlyek saját elemzéseket, értékeléseket, feladat-meghatározásokat foglalnak magukba.

4. Saját helyi továbbképzési programjáról, az esetlegesen kijelölt továbbképzési nap felhasználásáról.

5. Az iskolai tanulmányi versenyek kiírásáról, programjáról, követelményeiről, formájáról és lebonyolításáról.

6. A más szervek által kiírt pályázatokhoz, tanulmányi versenyekhez való kapcsolódás rendjéről, előkészítéséről, tanulói felkészítéséről.

7. A tanulók iskolai képviseletre való felkészítésének tanári munkamegosztásáról.

8. A tantárgypedagógiai-módszertani kérdésben, melyben a tantestület a döntési jogkört átadja.

9. Az osztályozó javító, pót- és különbözeti vizsgára bocsátott tanulók szaktárgyi vizsgáztatási rendjéről, figyelembe véve a „Vizsgaszabályzat” rendelkezéseit.

10. A szakterülete saját lehetőségű fejlesztési programjának kidolgozásáról, annak megvalósításáról, az ahhoz kapcsolódó tanári munkamegosztásról. Figyelembe véve a pedagógiai programban megfogalmazott oktatási-nevelési elveket, célokat.

7.2. A munkaközösség véleményezi

1. A munkaközösség-vezető személyét.

2. A működési területéhez kapcsolódó tantervi dokumentumokat, segédleteket, pedagógiai programot.

3. A tanítás módszertani ajánlásait, a tanítás megszervezésének iskolai kérdéseit.

4. A profiljához kapcsolódó tanulóközösségi döntések előterjesztési ajánlását /pl. diákköri program, stb./.

5. Az iskolai pedagógiai pályázatok kiírását, a díjazás lehetőségeit.

6. A munkaközösség tagjainak erkölcsi és anyagi elismerését.

7. A munkaközösség pályázattal történő kiegészítésének ajánlását, a kinevezések előkészítését.

8. A szakmai felszerelés kiegészítését, az eszközfejlesztést.

9. A középiskolába való felvétel és a felsőoktatási továbbtanulási ajánlások előkészítését.

10. A speciális körülmények következtében osztályvizsgára történő bocsátást, egyes tárgy/ak/ból való esetleges felmentést, mentesítést. Szakképzési évfolyamon figyelembe véve a „Tantárgyi felmentés szakképzési évfolyamon” című szabályzatot.

11. Minden olyan kérdést, amit véleményezési jogköréből hatáskörébe utal a tantestület.

7.3. A munkaközösség javaslatot tesz

1. A szaktárgyak oktatásának továbbfejlesztésére, eredményének növelésére.

2. A pedagógiai program fejlesztésére.

3. Az iskolai nevelőmunka egészének fejlesztésére.

4. Az alternatív programok, tankönyvek helyi alkalmazásának kiválasztására.

5. A rendkívüli tárgyak, a tanórán kívüli foglalkozások szerkezetének és programjának kialakítására.

6. Esetleges felvételi beszélgetés-vizsga kialakítására és annak követelményrendszerére, formájára.

7. A tanulók osztályba, csoportba sorolása ügyében, a tanulók szociális és elhelyezési lehetőségeinek kialakításában, esetleges alkalmassági vizsgája ügyében.

8. A munkaerő-gazdálkodási terv előkészítéséhez a tárgycsoport tanításának személyi ellátottságával összefüggésben.

9. A tantárgycsoport óratervi és azon kívüli tanítási feladatainak ellátására, a tantárgyfelosztás előkészítésére.

10. Szükség esetén nevelőtestületi megbeszélés összehívására.

7.4. Az iskolában működő tanári munkaközösségek

A munkaközösségek megszervezésénél, kialakításánál figyelembe kell venni a tantárgyi lefedettség, a képzési típusok sajátos érdekeinek elvét. A munkaközösségeket úgy kell kialakítani, hogy minden pedagógus munkakörben foglalkoztatott legalább egy munkaközösségbe tartozzon, de egy-egy kolléga több munkaközösségbe is tartozhat. A zavartalan működés érdekében minimálisan a következő munkaközösségeket szükséges működtetni:

Ø osztályfőnöki,

Közismereti:

Ø idegen nyelvi (idegen nyelvet tanító kollégák pl. angol, német)

Ø humán műveltségi (magyar nyelvet és irodalmat, történelmet tanító kollégák)

Ø természettudományi (matematikát, fizikát, biológiát, kémiát, földrajzot, testnevelést tanító kollégák)

Szakmai orientáló, alapozó és érettségi utáni képzések:

Ø szakmai (9-12. évfolyamon orientáló és alapozó tárgyakat oktató kollégák az informatika kivételével, érettségi utáni képzésben tanító kollégák az informatika kivételével)

Ø informatika munkaközösség (informatikai ismereteket oktató kollégák)

7. 5. Munkaközösség-vezetők

1. A munkaközösség-vezetők közül az osztályfőnöki és a közismereti munkaközösségek vezetői szervezetileg az általános igazgatóhelyetteshez, a szakmai képzések munkaközösségeinek vezetői a műszaki igazgatóhelyetteshez tartoznak.

2. Az osztályfőnöki és a közismereti munkaközösségek vezetői munkaköri leírását az általános igazgatóhelyettes, a szakmai képzések munkaközösség-vezetőinek munkaköri leírását a műszaki igazgatóhelyettes készíti el. A munkaköri leírásokat az igazgató hagyja jóvá.

3. Fő feladatuk a munkaközösség összefogása, irányítása, a munkaközösség tagjainak bevonása az éves program kidolgozásába, a feladatok közös megoldásába, továbbképzésük segítése, fejlődésük figyelemmel kísérése, az iskolavezetés tájékoztatása.

7. 5. 1. Munkaközösség-vezetők általános feladatai

1. A munkaközösség tagjainak tanmenetét - véleményezéssel ellátva - jóváhagyásra előterjeszti az illetékes igazgatóhelyettesnek.

2. Segítséget és útmutatást ad a kezdő tanároknak, kölcsönös óralátogatásokat szervez, az igazgatót, a helyettest óralátogatásra - esetenként elkíséri, évente önállóan meglátogat minden munkaközösségi tagot legalább 1-1 órában.

3. Módszertani megbeszéléseket tart, szervezi, és figyelemmel kíséri a szakirodalom tanulmányozását, felhasználását.

4. Javaslatot készít a szertárfejlesztés, könyvbeszerzés, folyóirat-rendelés pénzkereteinek felhasználására. Az alkalmazás tekintetében gondoskodik a belső képzés megszervezéséről, tanmenetben történő alkalmazásától.

5. Javasolja az igazgatónak a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését, várakozási idő csökkentését, fizetésük emelését.

6. Képviseli a munkaközösséget a szakterület iskolán kívüli szakmai rendezvényein.

7. Javaslatot tesz a minőségi bérpótlék megítélésére.

8. Végrehajtja, végrehajtatja a munkaközösségen belül a minőségbiztosításból eredő feladatokat.

9. Fejleszti, működteti a munkaközösségen belül az iskola mérési, értékelési rendszerét.

10. Folyamatosan ellenőrzi, értékeli a munkaközösség tagjainak munkáját.

7.5.2. Az osztályfőnöki munkaközösség-vezető feladatai

1. Új osztályfőnökök eligazítása az iskolai hagyományoknak megfelelően.

2. Osztályfőnöki programok véleményezése a Pedagógiai program célkitűzéseinek figyelembe vételével és továbbítása az iskolavezetésnek.

3. Anyakönyvek év eleji ellenőrzése /pótvizsgák, osztályozó, javító és különbözeti vizsgák szakmai gyakorlat beírása, kimaradás stb./.

4. Javaslatot tesz a minőségi bérpótlék megítélésére.

5. A mindenkori első (kilencedik) osztályokban tanító tanárok közösségeinek összehívása az osztályfőnök vezetésével /tanulók megismerése/.

6. Tanulmányi ösztöndíjasok eredményeinek felmérése az ösztöndíjra való további jogosultsághoz, illetve új ösztöndíjasok javaslatba hozása az osztályfőnökök javaslata alapján. Évente két alkalommal.

7. Osztályfőnöki órák látogatása.

8. Az iskolai SZMK működésének összehangolása az osztályfőnökökkel.

9. Javaslattevő szerepe van az osztályfőnökök kiválasztásában és véleményező szerepe az osztályfőnökök munkájának értékelésében.

7.6. Osztályfőnökök

1. Az újonnan megbízott osztályfőnökök munkaköri leírását az általános igazgatóhelyettes készíti el. A felmenő rendszerben dolgozó osztályfőnökök minden tanévben az előző évi felülvizsgálata alapján kapják meg új munkaköri leírásukat. A felülvizsgálatért az általános igazgatóhelyettes a felelős. A munkaköri leírásokat minden esetben az igazgató hagyja jóvá.

2. Az osztályfőnöki feladatkör ellátására az igazgató ad megbízást, az osztályfőnöki munkaközösség-vezető véleményének meghallgatása alapján egy tanévre szólóan, de úgy, hogy osztályát lehetőleg négy tanéven át vezesse.

3. A feladatkörével járó teendőket az általános igazgatóhelyettes, valamint az osztályfőnöki munkaközösség-vezető irányításával és támogatásával, az osztályában tanító tanárokkal, továbbá az osztály diákbizottsággal és a szülői munkaközösséggel együttműködve végzi.

7.6.1. Az osztályfőnök feladatkörébe tartozó főbb tennivalók

1. Alaposan ismerje meg tanítványainak személyiségét.

2. Az osztály közösségi életének alakításában és fejlesztésében együttműködik az osztály-diákbizottsággal, az osztály diákvezetőit tanácsokkal látja el, észrevételeiket, javaslataikat osztályfőnöki tevékenységében igényli és hasznosítja.

3. Látogatja az osztálya tanítási óráit. Gondot fordít a dolgozatírás, a házi feladatok és egyéb tanulmányi elfoglaltságok egyenletes elosztására. Tapasztalatait, észrevételeit - az egységes követelmények és eljárások érdekében - megbeszéli az érintett tanárokkal, ifjúsági vezetőkkel, a tanuló szüleivel, gondozójával, nevelőjével, törvényes képviselőjével /továbbiakban szülő/. Szükség esetén az osztályban tanító tanárokat tanácskozásra hívja össze.

4. A nevelési-oktatási célok megvalósulása érdekében fogadóórát tart az iskolában. Az ellenőrző könyv útján - szükség szerint - tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, általános tanulmányi munkájáról, és ellenőrzi, hogy látták-e a bejegyzéseket.

5. Az osztályfőnök mind a félévi, mind a tanév végi osztályozó értekezlet előtt gondosan elemzi a tanulók elbírálásához szükséges, folyamatosan gyűjtött adatokat, tapasztalatairól tájékoztatást ad az osztályozó értekezleten.

6. Megszervezi a szülői értekezletet

7. Az osztály szülői értekezletein beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről, ismerteti a soron következő feladatokat, bővíti egyes nevelési kérdések megvitatásával a szülők és a saját ismereteit, törekszik a család és az iskola nevelőmunkájának összehangolására. Lehetővé teszi, hogy az osztályközösséget érintő kérdésekben a tanulók képviselői kifejthessék véleményüket a szülői értekezleten.

8. Elvégzi az osztályával kapcsolatos osztályfőnöki ügyviteli teendőket.

9. Figyelemmel kíséri osztálya tanulóinak órán kívüli elfoglaltságát /tanulmányi és kulturális versenyek, diákkör, énekkar, sport, rendkívüli tárgyak stb./, hogy mindez a tanulók teherbírását ne haladja meg.

10. Az osztálya ifjúságvédelemmel kapcsolatos teendőinek ellátása, az ifjúságvédelmi felelőssel összhangban.

11. Tájékoztatja a szülőket gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, egyéb aktuális kérdésekről.

12. Nyilvántartja a veszélyeztetett körülmények között élő tanulókat.

13. Figyelemmel kíséri a veszélyeztetett tanulók ügyét, szorgalmazza a körülmények javítását, a rászoruló tanulók szociális támogatását.

14. Tájékoztatja az osztályfőnöki munkaközösség-vezetőt a végzett munkáról és a teendőkről.

15. Szükség esetén kapcsolatot tart a gyámhatósággal, a gyermekjóléti és családvédelmi szolgálatokkal.

16. Tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása esetén tájékoztatja a lakhely szerinti illetékes önkormányzat jegyzőjét.

17. Az osztályfőnök rendszeresen kapcsolatot tart az osztályban működő szülői munkaközösség tagjaival.

7.7. Könyvtáros (könyvtáros tanár)

1. Részletes munkaköri leírását az általános igazgatóhelyettes készíti el, az igazgató hagyja jóvá.

2. Közvetlen munkahelyi vezetője az általános igazgatóhelyettes.

7.7.1. A könyvtáros főbb feladatai

1. Ellátja az állománygondozással és fejlesztéssel, valamint az állomány rendjével kapcsolatos teendőket.

2. Tájékozódik és tájékoztatást ad a megjelent vagy megjelenő új könyvekről, egyéb kiadványokról.

3. Beszerzi a kiadók és könyvterjesztők tájékoztatóit.

4. Gondoskodik a nevelőtestület és a tanulóifjúság informálásáról.

5. Az állomány folyamatos gyarapítása érdekében:

a, felméri a könyv- és folyóiratigényeket,

b, az igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők véleményének figyelembevételével, a felmerült igények és szükségletek alapján, az általános iazgatóhelyettes által jóváhagyott jegyzék alapján összeállítja és feladja a rendelést, ügyelve az állomány helyes arányaira.

6. A beszerzett állományt a vonatkozó rendeletnek és utasításoknak megfelelően nyilvántartásba veszi és besorolja a megfelelő állománycsoportba.

7. A vonatkozó rendelet és az iskolai Könyvtárkezelési Szabályzat előírásai szerint meghatározott időközönként felülvizsgálja a könyvtári állományt, és javasolja az általános igazgatóhelyettesnek és a gazdasági vezetőnek az elhasználódott, elveszett illetve fölöslegessé vált könyvek selejtezését. A jóváhagyott Selejtezési Jegyzőkönyv és Törlési Jegyzék alapján végzi a kivezetést a nyilvántartásból.

8. Az állomány rendje és a tájékozódás érdekében:

a, kialakítja a szakrendet a Könyvtári Raktározási Táblázatok, illetve az Egyetemes Tizedes Osztályozás alapján,

b, betűrendes szerzői és szakkatalógust készít,

c, az újonnan vásárolt könyveket folyamatosan beépíti a katalógusba, s a törléseket átvezeti,

d, folyamatosan vezeti az iskolai könyvtár számítógépes nyilvántartását.

9. Felügyel a könyvek rendeltetésszerű használatára, épségük megóvására, szükség szerint gondoskodik újraköttetésükről.

10. Folyamatosan végzi az állományellenőrzést.

11. Anyagilag felel a könyvtár állományáért.

12. Felel a könyvtár zavartalan és rendeltetésszerű működéséért.

13. Támogatja az iskola kulturális munkáját.

14. Egyéb feladatai:

a, részt vesz a könyvtárosok továbbképzésein,

b, évenként írásbeli beszámolót készít a könyvtár munkájáról,

c, elvégzi a munkakörével kapcsolatos egyéb feladatokat, melyekkel az általános igazgatóhelyettes megbízza,

d, munkájáról rendszeresen beszámol az általános igazgatóhelyettesnek.

7.8. Diákmozgalmat segítő (diáktanácsadó) tanár

1. Részletes munkaköri leírását az általános igazgatóhelyettes készíti el, az igazgató hagyja jóvá.

2. Ellátja az iskolai diákmozgalom szervezésével, tevékenységének összehangolásával kapcsolatos feladatokat.

3. Munkája egyrészt elméleti, pedagógiai, másrészt irányító, koordináló, sok esetben pedig operatív tevékenység.

7.9. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

1. Segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.

2. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen:

a, Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.

b, A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulók érdekében felveszi a kapcsolatot a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal.

c, A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken.

d, A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására.

e, Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát.

f, Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett, tevékenységi körébe tartozó szabadidős programokról.

7.10. Minőségbiztosítási csoport vezetője

1. Munkaköri leírását az iskola igazgatója készíti el.

2. Feladata az iskola teljes körű minőségbiztosítási rendszerének működtetése:

Ø Az iskola minőségbiztosítási csoportjának szervezése, irányítása.

Ø Az éves munkaterven belül a minőségbiztosítási munkaterv összeállítása, figyelembe véve a fenntartói minőségirányítási rendszerbe foglaltakat.

Ø Az elvégzett tevékenységről rendszeres beszámolás az igazgató, iskolavezetés és a tantestület számára.

Ø Fejlesztési területek meghatározása, célok és feladatok megfogalmazása.

Ø Adminisztratív feladatok ellátása.

Ø A szabályzatokban, eljárásokban foglaltak érvényre juttatása.

7.11. PR csoport vezetője

1. Munkaköri leírást az általános igazgatóhelyettes készíti el és az igazgató hagyja jóvá.

2. Feladata elsődlegesen munkaköri leírása és az éves munkaterv alapján az iskola PR tevékenységének szervezése, koordinálása, a meghatározott feladatok elvégzése.

3. Munkáját közvetlenül az általános igazgatóhelyettes irányítja.

4. Munkájáról rendszeresen beszámol az iskolavezetésnek és a nevelőtestületnek a munkatervben foglaltak szerint.

7.12. Taniroda vezetője

7.12.1. Oktatási-nevelési feladatai

1. A tanirodába vezényelt tanulók konkrét, rendszeres gyakorlati feladattal történő ellátása, gyakorlati szakmai munkába bevonása és szakmai felügyelete.

2. Alkalmazkodás a taniroda tanmenetében megjelölt szakmai és oktatási rendhez, és az iskola tanrendjéhez.

3. Az oktatás során szervezett szaktanfolyamok lebonyolításában, szervezésében történő részvétel.

4. Besegítés a nyári szakmai gyakorlatok megszervezésébe, lebonyolításban történő részvétel.

5. Részt vesz az iskolavezetés meghatározott oktatási nevelési értekezleteken, képzéseken.

7.12.2. Gyakorlati, szakirányú feladatok

1. A szakmát érintő utasítások rendeletek karbantartása.

2. A taniroda működését biztosító eszközök, szemléltető anyagok, tansegédletek állagának megóvása.

3. A szakmai anyagok órai előkészítése.

4. Kapcsolattartás a szakirányú gazdálkodási egységekkel, és együttműködés a tanirodai gyakorlati munka végzésének lehetősége érdekében.

5. A gyakorlati munka érdekében végzett konkrét szakirányú munka során a társ gazdasági egységekkel a pontos elszámolás.

6. A végzett gyakorlati feladatokért szakmai és anyagi felelősségvállalás, új szakmai ismeretek elsajátítása, követése, utasítások, rendeletek beszerzése a taniroda számára.

7. Besegítés az iskolai tanulmányi kirándulások szervezésébe.

8. Utastájékoztatás, menetrendi felvilágosítás.

9. Menetjegypénztár működtetése.

10. Lehetőség szerint a jelentkező fuvarpiaci igények kiszolgálása.

11. A hírközlő eszközök kezelése.

12. Az esetenként jelentkező szakirányú feladatok megszervezésében és ellátásában történő részvétel (forgalom- és utasszámlálások, menetrendi felmérések)

13. A média szakleltár nyilvántartása.

14. Hirdetőtábla kezelése.

8. Tanulók, tanulói közösségek

A tanulói közösségek az iskola tanulóifjúságából szerveződött, illetve alakított csoportok, körök vagy szervezetek.

8.1. Osztályközösségek - diákönkormányzatok

1. Az osztályközösségek az iskola tanulóközösségének legfontosabb alapegységei, melyek egy-egy osztály tanulóit fogják össze. Céljuk a közösségi élet kialakítása, formálása, tagjainak szervezése és segítése a tanulásban, az egyéni, osztályközösségi és iskolai feladatok végrehajtásában. Az osztályközösség osztálydiákbizottságot választ, a közösségi feladatok szervezésére.

2. A tanulócsoportók, amelyeknek célja a differenciált képzés, a kétszintű érettségire és az eredményes tvábbtanulásra való felkészítés.

3. Az osztálydiákbizottságokból szerveződik az iskolai diákönkormányzat, melynek tevékenységét pedagógus segíti.

4. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

8.2. Az iskolai tanulóközösség jogai

8.2.1. Döntési jogkör

Döntési jogkört gyakorol a nevelőtestület véleményének meghallgatásával:

1. Közösségi életük tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében, értékelésében.

2. Tanulói képviselőik, tisztségviselőik megválasztásában.

3. Működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról.

4. Dönt egy tanítás nélküli munkanap programjáról.

5. Diákújság és a diákrádió szerkesztőbizottságának megbízásáról.

6. A diákönkormányzat jogosul szövetséghez csatlakozni. A szövetség az iskolában, kollégiumban a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.

7. A Diákönkormányzat Működési Szabályzatáról.

8.2.2. Egyetértési jogkör

1. Jogszabályban meghatározott ügyekben, az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor.

2. Iskolai létesítmények, helységek használati rendjében.

3. Tanulók kitüntetésében, jutalmazásában.

4. Munkaakciók, környezetvédelmi programok szervezésében.

5. A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor.

6. Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.

7. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

8.2.3. Véleményezési jogkör

1. A tanulókat érintő programok meghatározásában.

2. Pályázatok, versenyek meghirdetésében, az azokon való részvételen.

3. Tanórán kívüli programok szervezésében, rendjének meghatározásában.

4. Az iskolai ünnepségek szervezésében, iskolai hagyományok kialakításában, ápolásában.

5. A pedagógiai program kialakításában.

6. Az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről.

7. A tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál.

8. A tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához.

9. Az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához.

10. A kollégiumi és externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározásához.

11. A tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához.

12. A könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához.

13. Tanulót, tanulókat érintő fegyelmi eljárás alá eső kérdésekben.

8.2.4. Javaslattevő jogkör

Kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre. A döntéshozónak a javaslattételre 30 napos válaszadási kötelezettsége van.

8.3. Diákközgyűlés

A diákközgyűlést minden tanévben legalább egy alkalommal össze kell hívni. Összehívásának módjáról, működésének rendjéről a Házirend rendelkezik, figyelembe véve a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 31 §-ának vonatkozó pontjait.

8.4. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái

1. Minden hónap utolsó hétfőjén - az értekezletet megelőzően - az iskolai és a kollégiumi diákönkormányzat vezetője megbeszélést tart a tanulókat közvetlenül érintő kérdésekről.

2. Az igazgató vagy helyettese sürgős esetben bejelentés nélkül köteles fogadni az önkormányzat vezetőjét, ha azt egyéb feladata lehetővé teszi.

3. Az igazgató legalább 15 nappal előtte köteles írásban megküldeni a diákönkormányzatok vezetőinek azokat a tervezett intézkedéseket, amelyekben a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg, illetve kötelező a véleményét kikérni.

4. A diákönkormányzatok feladataik ellátásához igénybe vehetik az ügyviteli irodában lévő telefont.

5. Levelezéseit az iskolai költségvetés terhére bonyolíthatja.

6. A diákönkormányzat működéséhez a költségvetésben meghatározott összeget kell biztosítani.

8.5. Tanulók

8.5.1. A tanuló jogai

1. Kollégiumi, tanulószobai, és menzai ellátásban részesüljön.

2. Válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; a pedagógiai programmal, a hatályos jogszabályokkal összhangban.

3. Igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit (könyvtár, szaktantermek, sport- és szabadidő-létesítmények stb.).

4. Rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön.

5. Hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról.

6. Részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek - ha törvény másképp nem rendelkezik -, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek.

7. Az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról; az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben, javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül - az iskolaszék esetén a harmincadik napot követő első ülésén - érdemi választ kapjon.

8. Vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását.

9. A levelezéshez, továbbá kollégiumban a lakáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását.

10. Jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen.

11. A tizenegy-tizenkettedik évfolyamon folytatott tanulmányai során - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott keretek között - megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyat tanító pedagógust.

12. Jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot.

13. Személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában.

14. A szakképzés kivételével magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését.

15. Kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról.

16. Választó és választható legyen a diákképviseletbe.

17. A diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve a törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását.

8.5.2. A tanuló kötelességei

1. Részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon.

2. Eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének.

3. Megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait.

4. Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá - amennyiben állapota lehetővé teszi -, ha megsérült.

5. Megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit.

6. Az iskola, kollégium vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.

8.6. Tanulókat, tanulóközösségeket érintő egyéb rendelkezések

8.6.1. A tanulók tájékoztatásának és a tanulók szervezett véleménynyilvánításának rendje és formája

1. A tanulók rendszeres tájékoztatása az őket érintő nevelőtestületi, iskolaszéki döntésekről a hirdetőtáblán és a fényújságon keresztül történik, melyek kezelése a titkárság, tanirodavezető és a pedagógiai asszisztens feladata.

2. Sürgős esetekben a tájékoztatás az iskolarádión keresztül, vagy iskolagyűlés formájában történik, amelyet az igazgató vagy megbízottja hívhat össze.

3. Az iskolaújságban az iskolavezetésnek lehetősége van közlemények, tájékoztatók közreadására.

4. A tanulók az őket érintő kérdésekben az osztályfőnökhöz, illetve az iskolatitkárhoz fordulhatnak.

5. Az iskola igazgatójához vagy helyetteseinek valamelyikéhez a 4. ponton túlmutató kérdésekben.

6. Az iskola minőségbiztosítási folyamatában, a belső értékelési rendszer működtetése során biztosítani kell a lehetőségét, hogy a tanulók véleményt mondjanak az iskola oktató-nevelő munkájáról, az őket tanító, nevelő pedagógusokról.

8. 6. 2. A tanulók jutalmazásának elvei és formái

1. Az ehhez a területhez kapcsolódó oktatási-nevelési alapelvek részletes értelmezése és magyarázata az iskola Pedagógiai programjában és a Házirendben találhatók.

2. Szaktanári dicséret adható egy-egy tantárgyból elért kimagasló eredmény esetén év közben és év végén egyaránt.

3. Osztályfőnöki dicséret: Konkrét tevékenység elvégzéséért, példamutató magatartásért, szorgalomért.

4. Igazgatói dicséret adható kimagasló tevékenységét.

5. Tárgyjutalmat kaphatnak azok a tanulók, akik év végi tanulmányi eredménye kimagasló, tanulmányi vagy más versenyeken kiemelkedő eredményt értek el.

6. Tanulmányi ösztöndíjban lehet részesíteni azt a tanulót, aki megfelel az iskola „Tanulmányi ösztöndíj odaítélésének feltételei” című szabályzatban foglaltaknak.

8.6.2.1. Tanulmányi ösztöndíj

1. A tehetséges és szorgalmas tanulók középiskolai tanulmányainak támogatására.

2. A tanulmányi ösztöndíjat az iskola minden félévben meghirdeti.

3. A tanulók pályázatukat az igazgatónak nyújtják be.

4. Az iskolavezetés minden évben megállapítja az ösztöndíjra fordítható keretösszeget.

5. Az ösztöndíjat az iskola félévenként szeptemberben és március hónapban folyósítja.

6. Az ösztöndíjkérelmeket az osztályfőnök és az osztálydiákbizottság javaslattal látja el.

7. Az odaítéléséről az iskolaszék dönt.

8. A döntésről a szülőt értesíteni kell.

9. A tanulmányi ösztöndíj odaítélésének feltételeit az „Tanulmányi ösztöndíj odaítélésének feltételei” című szabályzat határozza meg.

8.6.3. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

1. Az ehhez a területhez kapcsolódó oktatási-nevelési alapelvek részletes értelmezése és magyarázata az iskola Pedagógiai programjában, és a Házirendben találhatók.

8.6.3.1. Fegyelmező intézkedések

1. Szaktanári hatáskörben, ha a tanuló magatartásával zavarja a tanítási óra rendjét (szakanári figyelmeztetés).

2. Osztályfőnöki hatáskörben: ha legalább két szaktanár javasolja, illetve ha a felmerülő probléma túlmegy a tanítási óra keretein (figyelmeztetés, intés)

3. Igazgatói intés, megrovás. Kiemelkedően súlyos fegyelemsértés esetén, illetve aki már a félév folyamán kapott osztályfőnöki intést.

4. Általában meg kell tartani a fokozatosság elvét, kivéve az olyan súlyos eseteket, amikor már a fegyelmi eljárás megindításának is helye lenne.

5. Az egyes szervezeti egységekben elkövetett magatartási problémákra az adott területen kell intézkedést hozni.

6. Egy tanévben ugyanazt a fegyelmi intézkedést kétszer nem lehet alkalmazni.

7. A Házirend ide vonatkozó részeit és az ott megfogalmazott elveket is figyelembe kell venni.

8.6.3.2. Fegyelmi büntetések

A fokozatokat, eljárási módokat a Közoktatási Törvény határozza meg, ettől eltérni nem lehet.

8.6.4. Megszerzett szakmai ismeretek beszámítása az iskolai szakmai tanulmányokba

Ebben a kérdésben a „Tantárgyi felmentés szakképzési évfolyamon” című szabályzat szerint kell eljárni.

9. Szülői munkaközösség

Segíti az iskolai és a családi nevelés összehangolását, biztosítja a szülők részvételét az iskola nevelő munkájában. Az iskolai szülői munkaközösség az egyes osztályok szülői munkaközösségeiből áll. Az osztályok szülői munkaközösség választja az iskolai munkaközösség legfőbb szervét, a választmányt. A választmány élén az elnök áll, aki az általános igazgatóhelyettessel közvetlen kapcsolatot tart.

9.1. Az iskolai szülői munkaközösség véleményező jogkört gyakorol

1. A Munkaterv, ezen belül a tanév rendjének meghatározásában.

2. A Házirend megállapításában.

3. Az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatásának meghatározásában.

4. A szülőket anyagilag érintő ügyekben.

5. A szülői értekezletek napirendjének meghatározásában.

10. Az iskolaszék

1. Az iskolaszék működését az „Iskolaszék működési szabályzata” című dokumentum alapján végzi. Az ebben foglaltak határozzák meg szervezeti felépítést, működési módját, döntési, egyetértési és véleményezési jogait összhangban a törvényi előírásokkal és az SzMSz vonatkozó pontjaival (SzMSz 9.1. - 9.3.)

2. Az „Iskolaszék működési szabályzatát” az Iskolaszék fogadja el, a pedagógusi, a szülői és a tanulói oldal konszenzusa alapján.

10.1. Döntési jogok

1. Az Iskolaszék döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása.

2. Tanulói kedvezmények elbírálása.

3. Tanulói ösztöndíjak feltételeinek meghatározása, az ösztöndíjak odaítélése.

4. Fegyelmi kérdésekben a tanulók fellebbezési fóruma.

10.2. Egyetértési jog

1. Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásában.

2. Az iskolai és kollégiumi házirend elfogadásában.

10.3. Véleményezési, javaslattevő jog

1. Az éves iskolai munkaprogram.

2. Iskolai rendezvények.

3. Iskolai sportkör működése, anyagi eszközeinek felhasználása.

4. Iskola gazdasági ügyeit (költségvetését).

5. Az iskolában folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység.

6. Az egészségvédelem feltételeinek alakulása.

7. Az iskola külső és belső terének kulturált kialakítására vonatkozó tervek.

8. Az iskolai könyvtár kezelése, működtetése.

9. Javaslatot tehet a helyi nevelést érintő minden ügyben és az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésben, amely a tanulók nagyobb csoportját érinti.

10. A pedagógustovábbképzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekben.

11. Véleményt nyilváníthat a tanári kinevezésekkel kapcsolatban.

12. Kezdeményezheti az igazgató kinevezésének visszavonását.

13. Felvételi fellebbezési kérelmek elbírálása.

11. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

1. Az intézmény minőségbiztosítási programja keretében minden évben „A partnerek azonosításának folyamata” című eljárás alapján azonosítja közvetlen és közvetett partnereit.

2. A közvetlen és közvetett partnerekről „Partnerlista készül”.

3. Az iskola alapdokumentumai és egyéb belső szabályzatai (pl. Házirend, Panaszkezelési szabályzat) határozzák meg a kapcsolattartás formáit

12. Az iskola munkarendje

12.1. A működés rendje

1. Szorgalmi időszakban az iskola tanulói 6,30-22,00 között vehetik igénybe az intézmény helyiségeit hétfőtől péntekig. Rendezvények alkalmával a befejezést követő egy órán belül kell az épületet elhagyni. Egy-egy rendezvény időtartamát az igazgató állapítja meg.

2. A téli, tavaszi és nyári szünetben az iskola a tanulók számára zárva tart. A tanulók és szülők, gondviselők hivatalos ügyeinek intézésére a szünetekben az ügyeleti napokon van lehetőség. A szünet megkezdése előtt az igazgató nyilvánosságra hozza az adott időszakra vonatkozó ügyeletei rendet.

3. A szünetek időtartama alatt, ha valamely közösség használni kívánja az iskola létesítményeit, ehhez az igazgató vagy valamelyik helyettesének engedélye szükséges. (pl. érettségi találkozó).

4. A szorgalmi időszakban az igazgatónak vagy valamelyik helyettesének 7,30-16,00 között az intézményben kell tartózkodni. Az iskolavezetés tagjainak távolléte esetén az SzMSz 2.1. pontja szerint kell eljárni.

5. A tanítás 8,00 órakor kezdődik és legkésőbb 16.00 órakor befejeződik.

12.1.1. Közalkalmazottak munkarendje

1. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának szabályait a hatályos jogszabályok és munkaköri leírásuk szabályozza.

2. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának szabályait a hatályos jogszabályok és munkaköri leírásuk szabályozza.

3. A pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak munkarendjének kialakításánál az alábbiakat figyelembe véve kell eljárni:

a) A pedagógus munkaideje a kötelező órákból és a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.

b) A heti órarendbe beosztott szaktárgyi óráit a tantárgyfelosztás tartalmazza.

c) Az iskolavezetés a tantárgyfelosztást a tárgyévet megelőző tanévzáró értekezletig, az órarendet a tanévnyitóig készíti el.

d) A pedagógus a beosztása szerinti órája előtt köteles a munkahelyén megjelenni.

e) A munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon a beosztásától függően 1 órával előbb köteles bejelenteni.

f) Egyéb esetekben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt foglalkozás elhagyására legalább 1 nappal előbb, mint a szóban forgó foglalkozás.

g) Az „anyanap” kiadását biztosítani kell, a pedagógus igényét legalább 1 nappal előbb köteles jelezni.

4. Az intézmény tanulóinak munkarendjét a Házirend szabályozza.

5. Az iskolával jogviszonyban nem állók belépése és benn tartózkodásra vonatkozó előírások:

a) A portás feladata, hogy a főbejáraton keresztül érkező vendégektől megérdeklődje látogatásuk célját és azt, hogy kit keresnek. Az érkező személy nevét és az érkezés időpontját, majd a távozás időpontját az erre a célra kialakított nyilvántartó füzetbe fel kell jegyezni. Az ehhez kapcsolódó feladatok részletes utasításai a portások munkaköri leírása tartalmazza.

b) Az iskola minden alkalmazottjának kötelessége, ha idegen, ismeretlen személyt meglát az iskola területén azt megszólítsa, és benntartózkodása okáról érdeklődjön, ha szükséges útba igazítsa. Illetéktelen vagy annak gondolt benntartózkodás esetén minden iskolai alkalmazott kötelessége erről az iskola valamely vezetőjét értesíteni.

c) Az iskola minden alkalmazottjának kötelessége az iskolavezetést tájékoztatni arról, ha az iskolában tartózkodó vendég magatartásával, viselkedésével zavarja az iskola nyugalmát, veszélyezteti az iskola biztonságát, cselekedete károkozáshoz vezet.

12.2. A tanév rendje

1. A tanév rendjéről az ágazati miniszter rendelete rendelkezik.

2. Az adott tanévre vonatkozó iskolai munkatervet a hatályos jogszabályok alapján kell elkészíteni.

3. A iskolai munkaterv tartalmazza:

a) az éves munkatervet

b) eseménynaptárt

c) minőségbiztosítási munkatervet

d) belső ellenőrzési és értékelési tervet

e) munkaközösségek munkatervét

f) diákönkormányzat munkatervét

g) iskolai sportkör munkatervét.

12.3. Összefüggő nyári szakmai gyakorlat

1. Idejét és tematikáját a helyi vagy a központi tanterv határozza meg.

2. Az összefüggő szakmai gyakorlatra a műszaki igazgatóhelyettes osztja be a tanulókat az egyes vállalati /esetleg iskolai/ szakmai gyakorlóhelyekre és gondoskodik arról, hogy a gyakorlati követelményeket a tanulók idejében megismerjék.

3. A tanulók az összefüggő szakmai gyakorlatot az igazgató által kijelölt gyakorlati oktatást felügyelő tanárok /továbbiakban felügyelő tanár/ felügyelete alatt végzik. A munkarendet a vállalat munkarendjével összhangban kell megállapítani a Munka Törvénykönyv ide vonatkozó rendelkezéseinek megtartásával.

4. Az igazgató, a műszaki igazgatóhelyettes és a kijelölt szakmai tanárok látogatják a tanulókat munkahelyükön, ellenőrzik munkájukat, magatartásukat, a szakmára nevelés céljainak megvalósulását.

5. A tanuló az összefüggő nyári szakmai gyakorlatról munkanaplót vezet.

6. A szakmai gyakorlat teljesítését az osztályfőnök a törzskönyvben és a bizonyítványban szeptember 15-ig záradékolja és a műszaki igazgatóhelyettessel aláíratja.

12.4. Tanulmányi kirándulások

1. Tanulmányi kirándulásra 2 munkanap áll rendelkezésre, amelyet egyben és külön-külön is fel lehet használni kirándulásra.

2. A tanulmányi kirándulásokon a tanulók számára a részvétel nem kötelező.

3. Egy-egy osztályt tanulmányi kirándulásra akkor lehet elvinni, ha az osztály tanulóinak 80%-a részt vesz a kiránduláson. A kiránduláson részt nem vevő tanulók számára iskolai foglakozást kell biztosítani, szükség szerint csoportösszevonással.

4. Az osztály kirándulni csak osztályfőnöke és az általa felkért kísérő tanár viheti el.

5. A tanulmányi kirándulás iskolai rendezvénynek számít, ahol az iskolában érvényes valamennyi szabályt (pl. házirend), előírást be kell tartani.

6. A kirándulások megszervezésénél, lebonyolításánál a „A kirándulás, táborozás szabályai” című szabályzat szerint kell eljárni.

12.5. A tanulók mulasztásának igazolása

1. Az itt megfogalmazott elvek alapján kell a „Házirend” vonatkozó részeit meghatározni.

2. A tanuló egy tanítási évben 3 tanítási napot hiányozhat a szülő kérésére és igazolása alapján.

3. Az 2. pontban meghatározott 3 napot meghaladó hiányzásról - a szülővel is aláíratott - orvosi igazolást köteles hozni, amelyet lehetőség szerint az ellenőrző könyvbe köteles beíratni.

4. A hiányzásról szóló igazolást a hiányzást követő első, de legkésőbb a nyolcadik munkanapon köteles bemutatni osztályfőnökének. Amennyiben ezt nem teszi meg igazolása érvénytelen, hiányzását igazolatlannak kell tekinteni.

5. A szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója vagy tartós távolléte esetén annak megbízottja 3 tanítási napot meghaladó hiányzást is engedélyezhet ha:

a) a szülő a hiányzást előre, legalább 10 nappal korábban írásban bejelenti

b) bejelenti a hiányzás első és utolsó napját

c) röviden indokolja a hiányzás okát

A szülői kérelmet az igazgató vagy tartós távolléte esetén annak megbízottja egyedileg bírálja el. Az elbírálásnál figyelembe veszi:

a) A tanévrendjében és az iskolai munkatervben foglaltakat

b) A tanuló tanulmányi eredményét

c) A tanuló magatartását

d) Az osztályfőnök szükség szerint a szaktanárok véleményét.

12.6. Tanulói jogviszony keletkezése

1) A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A tanulói jogviszony keletkezésének kezdete egybeesik a beiratkozás napjával.

2) Érettségi utáni képzésben a tanulói jogviszony keletkezésének feltételei:

a) Érvényes érettségi bizonyítvány, amelyet a beiratkozáskor vagy legkésőbb a jogszabályban meghatározott időpontig köteles bemutatni. Az érettségi bizonyítvány be nem mutatása a tanulói jogviszony megszüntetését vonja maga után.

b) Egészségügyi, pályaalkalmassági szakvélemény azoknál a szakképzéseknél, ahol ezt a képzési követelmény előírja.

12.7. A tanulói jogviszony megszűnésének okai

A tanulói jogviszony megszüntetéséről szóló kérelmet, a végzős évfolyamok tanulóinak kivételével, az osztályfőnök közreműködésével kell eljuttatni az iskola igazgatójához vagy meghatalmazottjához. A kérelmet írásba kell foglalni, amelyhez szükség szerint csatolni kell a szülő egyetértő nyilatkozatát. A tanulói jogviszony megszűnését, annak okát a tanügyi nyomtatványokba az osztályfőnöknek- a megfelelő záradék alkalmazásával két munkanapon belül be kell vezetnie.

1) Ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján.

2) A tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni.

3) Nem tanköteles tanuló esetén a kimaradás írásbeli bejelentésének napján.

4) Fegyelmi határozat esetén a határozat jogerőre emelkedésének napján.

5) Gimnáziumi vagy érettségit adó szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján.

6) Szakképző évfolyam esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján.

7) Szakképző évfolyam esetén, ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná válik és az iskolában nem folyik másik, a tanuló számára megfelelő szakképzés.

8) Ha a tanuló jogviszonyát – a tanköteles tanuló kivételével – fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő eredménytelen felszólítása után a tanuló szociális helyzetét figyelembe véve megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelekedése napján.

9) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya – nem tanköteles tanuló esetén – ha a jogszabályban, Házirendben megengedettnél igazolatlanul többet hiányzik.

10) Megszűnik annak a tanulónak a tanulói jogviszonya, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

12.8. Kollégiumi tagság megszűnése

1) A kollégiumi felvétel egy tanévre szól. A tanév végén minden tanuló kollégiumi jogviszonya megszűnik, amelyet írásbeli kérelem alapján lehet megújítani.

2) Megszűnik a kollégiumi tagsága annak a tanulónak:

a) Akinek a kollégiumból kizáró fegyelmi határozata jogerőre emelkedik.

b) A tanuló tagságát fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetésről szóló határozat jogerőre emelkedés napján.

c) Ha a tanuló írásban a szülő egyetértésével lemond kollégiumi tagságáról, a lemondás napján.

d) Ha a tanulót másik kollégium átvette, az átvétel napján.

12.9. A tanulói felvétel rendje

1) Az igazgató a tanév rendjére vonatkozó miniszteri rendeletben foglaltak szerint, annak rendelkezéseit figyelembe véve határozza meg az iskolai felvételi eljárás rendjét.

2) A tanuló felvételénél, rangsorba állításánál figyelembe vett szempontok:

Ø A központi kompetencia alapú matematika és anyanyelvi írásbeli felvételin elért eredmény.

Ø A jelentkező által az általános iskolából hozott eredmény.

Ø Tantárgyi tanulmányi, műveltségi versenyeken elért kimagasló eredmény.

Ø Azonos eredmény esetén előnyt élvez a helybéli tanuló és a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló (az utóbbi esetben figyelembe kell venni az iskola esélyegyenlőségi tervében megfogalmazottakat)

3) A felvétel megajánlásának sorrendjére az iskola felvételi bizottsága készít javaslatot, amely alapján a rangsorról az igazgató dönt. A felvételi bizottság az iskolavezetés tagjaiból, és a munkaközösségek egy-egy delegált tagjából tevődik össze.

12.10. A tanuló átvételének szabályai

12.10.1 A tanuló más iskolából történő átvételének szabályai

1) Más iskolából érkező tanuló átvételéről az igazgató, akadályoztatása esetén megbízottja dönt.

2) A döntés meghozatalakor a következő szempontokat szükséges figyelembe venni:

Ø Az átvételre jelentkező tanuló tanulmányi eredménye.

Ø A jelentkező magatartásának megítélése az előző iskolája által adott fegyelmező intézkedések alapján.

Ø Az igazolt és igazolatlan órák száma, hiányzás okai.

Ø A tanuló életkora és évfolyama közötti viszony.

Ø Milyen típusú képzésben vett részt és milyenbe kíván bekapcsolódni, az eltérő képzésből adódó problémák megoldhatósága.

Ø Az átvétel helyeként megnevezett tanulócsoport létszáma.

Ø A tanévből eltelt idő. A félévi vagy év végi osztályozást megelőzően 45 munkanapnál rövidebb időn belül tanulót nem lehet átvenni.

3) Minden átvételre jelentkező tanuló esetén az igazgató vagy megbízottja egyedi döntést hoz. A döntés meghozatala előtt, ha szükségesnek ítéli konzultál a szaktanárokkal.

4) Az átvétel engedélyezésekor a szülő és a jelentkező tanuló tudomására kell hozni:

Ø melyik osztályba, évfolyamra került átvételre,

Ø ha szükséges, milyen különbözeti vizsgákat, miből, mikorra köteles letenni,

Ø az átvételnek milyen adminisztartív és pénzügyi következményei vannak,

Ø fel kell hívni a szülő, a tanuló figyelmét arra, hogy az átvétel miatt kialakuló tankönyv, taneszköz problémákért az iskola nem tud felelősséget vállalni.

12.10.2 Az iskola „másik osztályából, képzéséről” történő átvétel szabályai

1) A képzési típus megváltoztatásának engedélyezéséről az igazgató, akadályoztatása esetén megbízottja dönt.

2) A döntés meghozatalakor a következő szempontokat szükséges figyelembe venni:

Ø Az átvételre jelentkező tanuló tanulmányi eredménye.

Ø A jelentkező addigi magatartása.

Ø Az igazolt és igazolatlan órák száma, hiányzás okai.

Ø A tanuló életkora és évfolyama közötti viszony.

Ø Milyen típusú képzésben vett részt és milyenbe kíván bekapcsolódni, az eltérő képzésből adódó problémák megoldhatósága.

Ø Az átvétel helyeként megnevezett tanulócsoport létszáma.

Ø A tanévből eltelt idő. A félévi vagy év végi osztályozást megelőzően 45 munkanapnál rövidebb időn belül tanulót nem lehet átvenni.

3) Minden átvételre jelentkező tanuló esetén az igazgató vagy megbízottja egyedi döntést hoz. A döntés meghozatala előtt, ha szükségesnek ítéli konzultál a szaktanárokkal.

4) Az átvétel engedélyezésekor a szülő és a jelentkező tanuló tudomására kell hozni:

Ø melyik osztályba, évfolyamra került átvételre,

Ø ha szükséges, milyen különbözeti vizsgákat, miből, mikorra köteles letenni,

Ø az átvételnek milyen adminisztartív és pénzügyi következményei vannak,

Ø fel kell hívni a szülő, a tanuló figyelmét arra, hogy az átvétel miatt kialakuló tankönyv, taneszköz problémákért az iskola nem tud felelőséget vállalni.

12.11. Az osztályozó-, javító-, különbözeti-, stb. vizsgák szabályai.

1) Az iskola belső vizsgáinak lebonyolításáról az iskola Vizsgaszabályzata rendelkezik.

12.11.1. Felvételi vizsga

1) A középiskola a 9. évfolyamra jelentkező tanulók számára felvételi vizsgát szervezhet.

2) A felvételi vizsgáról az igazgató javaslatára a nevelőtestület dönt, legkésőbb az adott tanév szeptemberének végéig.

3) A felvételi vizsga lehet:

a) Központi kompetencia alapú matematika és anyanyelvi írásbeli felvételi

b) Az iskola által szervezett szóbeli meghallgatás.

4) Az adott tanévben a hatályos jogszabályoknak megfelelően az iskola nyilvánosságra hozza felvételi eljárásának rendjét.

5) A központi írásbeli feladatok javítását, értékelését szakos tanárok végzik.

6) A felvételi vizsga lebonyolításánál a hatályos jogszabályok és az iskola Vizsgaszabályzatának vonatkozó részei az irányadók.

7) A felvételi vizsga eredményeit az iskola nyilvánosságra hozza, megteremti annak lehetőségét, hogy a szülő vagy a tanuló megtekinthesse a kijavított, értékelt írásbeli feladatokat.

8) Szóbeli meghallgatás esetén a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően az iskola nyilvánosságra hozza a szóbeli meghallgatás tartalmát, témáját, helyét és idejét.

12.12. Speciális, egyéni foglalkozások szabályai

1) Egyéni foglakozásra egy-három tanuló számára szervezhető.

2) Az egyéni foglakozás célja:

Ø tehetséges tanulók fejlesztése,

Ø hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása.

3) Az egyéni foglakozásokon való részvételt kezdeményezheti:

Ø a szülő vagy tanuló írásban benyújtott kérelemmel, amelyben indokolja kérelmét,

Ø a szaktanár írásban benyújtott kérelemmel, amelyben szakmailag indokolja kérelmét.

4) A kérelem elbírásáról az igazgató dönt. Döntése meghozatalajkor figyelembe veszi:

Ø az iskola költségvetési lehetőségeit,

Ø a szaktanárók óraszámát,

Ø az iskola rendelekezésére álló időkeretet,

Ø az iskola Pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseket.

5) A speciális foglakozások működésének egyéb feltételei:

Ø a foglakozásokról tanmenetet kell készíteni,

Ø a foglakozásokon a tanulók számára a részvétel kötelező, a távolmaradást a 11.5 rész és a Házirendben megfogalmazottak szerint igazolni kell,

Ø a foglakozásokról a szaktanár haladási naplót, igagatói döntés alapján osztályozó naplót vezet.

12.13. A fakultatív hit és vallásoktatás

1) A hittanórák megszervezése területén az egyházak egyenjogúak.

2) A középiskolában hitoktatást csak egyházi jogi személy kezdeményezhet.

3) Ilyen jellegű kezdeményezés esetén az igazgató vagy megbízottjának feladata:

Ø annak ellenőrzése, hogy a jelentkező szervezet valóban egyházként van-e bejegyezve,

Ø az iskolát felkereső személy megfelelő felhatalmazással rendelkeezik-e az egyházi jogi személytől. (Például: református vagy evangélikus esperességtől, a katolikus püspökségtől, az izraelita rabbitól)

4) Ha az egyházi jogi személy be van jegyezve, s az iskolát felkereső személy rendelkezik a szükséges meghatalmazással, az igazgató vagy megbízottja a továbbiakban nem vizsgálhatja, hogy indokolt-e a hittanóra tartása, hogy milyen a hitoktató iskolai végzettsége, milyenek pedagógiai képességei, illetve mi lesz a hitoktatás tananyaga és módszertana.

5) Az igazgatónak és az egyház képviselőjének kell megállapodnia a hittanórai foglakozásokról, amelyet minden tanév kezdetéig meg kell újítani és írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

Ø a hittanórák helyét,

Ø a hittanórák időpontját, (a kötelező, órarendben előírt foglakozásokon túli időpontban)

Ø az okattáshoz az iskolától igényelt eszközök jegyzékét, az eszközökért való felelősségvállalás módját,

Ø a hittanórák meghirdetésének módját (a tantestület tagjai ebben nem vállalhatnak szerepet),

Ø a hittanórára való jelentkezés módját, (az iskola a jelentkezések rögzítésében, továbbításában semmilyen formában nem vehet részt, szükség szerint a jelentkezés lebonyolítására helyiséget biztosít).

13. A létesítmények és helyiségek használati rendje

1. Az iskola helyiségeit a nyitvatartás alatt rendeltetésüknek megfelelően lehet használni.

2. A tantermeket reggel a takarítók nyitják ki.

3. Az iskolai szertárakat, szaktantermeket, tárgyalót valamint a tanműhelyt zárva kell tartani. Nyitása és zárása a szaktanár feladata. A tornateremben tanulók csak a testnevelő tanár jelenlétében tartózkodhatnak.

4. A tornateremnek, a konditeremnek a kötelező foglalkozásokon túli használatát a testnevelő tanár engedélyezi.

5. A kollégisták részére az esti időben a tornaterem és a konditeremnek használata a kollégiumi nevelőtanár felügyeletével lehetséges.

6. Az iskolai könyvtárat a nyitvatartási idő, valamint a kollégiumi tanórák alatt használhatják az iskola diákjai és tanárai.

7. A konyhába csak az ott dolgozók léphetnek be.

8. Az ebédlőt az étkezési idő kivételével be kell zárni. A nyitás a reggelinél és vacsoránál az ügyeletes kollégiumi nevelő, az ebédnél az ügyeletes takarító feladata. A zárás a reggeli és ebéd után a takarító, a vacsora után az ügyeletes nevelő feladata.

9. A tanulók lyukas óra esetén a tanulói zsibongóban kötelesek tartózkodni.

14. A mindennapos testedzés formái, az iskolai sportkör

1. A tanulók heti testnevelési óraszáma 2. Hetente délután 3 alkalommal tömegsport foglalkozást kell tartani, amelyen az iskola minden tanulója részt vehet.

2. Az iskolai sportkör szakosztályaiba minden tanuló jogosult bekapcsolódni.

3. A kollégista tanulók minden nap 19,30 - 21,00 között használhatják a tornatermet.

4. A sportudvart a tanulók - ügyelve egymás testi épségére - az időjárásnak megfelelő módon használhatják, felügyelet mellett.

5. Az iskolavezetés segíti a tanulóifjúság tanórán kívüli sporttevékenységét. A sportkör működésének irányelveit, a tagság jogaira és kötelességeire, a sportköri szervezet tevékenységére vonatkozó előírásokat a mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezések, a felügyeleti szervek ide vonatkozó utasításai, valamint a „ISK működési szabályzata” határozzák meg.

6. Az iskola sportkörének valamennyi tanuló tagja, amelyet az évenkénti tagdíj befizetésével erősít meg.

7. A sportkör feladatát és a tagdíjat az évenként megtartott küldöttgyűlésen határozzák meg.

15. Iskolai hagyományok

15.1. Ünnepélyek és megemlékezések

1. Az iskolai ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban és külsőségükben szolgálják a tanulók nevelését, az iskola hagyományainak kialakítását és ápolását.

2. Ünnepélyt kell tartani a tanév megnyitásakor és zárásakor.

3. Iskolai megemlékezést, ünnepélyt kell tartani minden olyan esetben, amelyről jogszabály rendelkezik vagy az iskola munkatervében szerepel.

4. Az iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának megjelenése kötelező.

5. Az iskola a munkatervében meghatározott formában és időben megemlékezést szervez azokról az eseményekről, amelyeket a nevelőtestület az adott tanév munkarendjében meghatároz.

6. A megtartott iskolai ünnepélyeket és megemlékezéseket az osztályfőnök, illetőleg a megemlékezést tartó tanár az osztálynaplóba bejegyzi.

7. Az iskolai megemlékezéseken, ünnepélyeken való megjelenésről az iskola házirendje rendelkezik.

15.2. Iskolai rendezvények

1. Az iskola hagyományainak megfelelően minden évben megszervezi azokat a rendezvényeket, melyek öregbítik az iskola hírnevét. A rendezvények pontos időpontjáról az adott tanév munkarendje, a munkarendhez kapcsolódó eseménynaptár határozza meg.

2. Ilyen rendezvények például:

Ø verébavató,

Ø karácsonyi ünnepség,

Ø szalagavató bál,

Ø diáknap,

Ø alapítványi bál,

Ø ballagás.

16. A tanórán kívüli foglalkozások

A törvényben foglaltak szerint szervezett, a tanulók tanórán kívüli foglalkoztatását szolgáló szervezeti formák, illetve tevékenységek:

a, a szakkör, az érdeklődési kör, az önképzőkör, az énekkar, a művészeti csoport, a diáksportkör stb. /a továbbiakban együtt: diákkör/

b, a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny és sportvetélkedő,

c, a konzultációs foglalkozás /korrepetálás/

d, minden olyan tevékenység, amely elősegíti a tanulók általános műveltségének növelését, biztosítja számukra a széleskörű tájékozottság megszerzését, a szabadidő kulturált eltöltését.

16.1. Ingyenes tanórán kívüli foglalkozások

1. Országos és megyei tanulmányi versenyek előkészítői.

2. Iskolaújság szerkesztői tevékenysége.

3. Sportköri foglalkozás.

4. Művészeti csoporttevékenység: énekkar, irodalmi színpad stb.

5. Minden olyan foglalkozás, amelyen a tanulók a kötelező tanórai foglalkozásokat kiegészítő ismereteket sajátíthatnak el /NAT szabad órakerete, kerettanterv órakerete, az iskola pedagógiai programja alapján a hálótervben meghatározott szabadon választható órák, amelyek biztosítják a kétszintű érettségire való felkészülést és a differenciált képzést/.

6. Szilencium.

16.2. Térítéses tanórán kívüli foglalkozások

1. Érettségi-felvételi előkészítő.

2. Felzárkóztató foglalkozások.

3. Nyelvvizsga előkészítők.

4. Érdeklődési körök.

Minden olyan fogalakozás, amely szülői, tanulói kérésre az iskola technikai és személye feltételeit figyelembe véve megszervezhető és a jogszabály előírása alapján térítési díjat kell szedni. Ilyen foglakozások pl. felzárkóztató foglalkozások, nyelvvizsga előkészítők, érdeklődési körök.

16.3. Foglakozások rendje

1. A tanulók részvétele a tanórán kívüli foglalkozásokon és a szabadon választható tanítási órákon önkéntes.

2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáját, rendjét és időbeosztását a foglalkozás vezetője az igazgató jóváhagyásával határozza meg.

3. Ha a tanulót kérelmére vagy szülő, gondviselő kérelmére felvették a szabadon választható és/vagy tanórán kívüli foglakozásra a tanítási év végig köteles azon részt venni, feltéve, hogy erre a beiratkozás előtt írásban felhívták a tanuló és a szülő figyelmét. A nem kötelező tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

17. A tanulók iskolán kívüli tevékenysége

1. A tanulók valamely intézmény, szervezet, egyesület munkájában csak az igazgató tudtával, (kikérő alapján) vehetnek részt, ha annak elfoglaltsága a tanítási időt érinti.

2. A részvételhez a szülő beleegyezése szükséges.

3. A tanulók a nyári szünetben igazgatói engedéllyel alkalmi vagy rendszeres munkát vállalhatnak.

18. A könyvtár

A könyvtár iskolai szolgáltatási intézmény. Ennek érdekében köteles eleget tenni az iskola olvasóközönsége kölcsönzési igényének az adott feltételek között.

1. A könyvtár szolgáltatásai:

a. Kölcsönzés.

b. Helybenolvasás biztosítása (napilap, folyóirat, könyv).

c. Szakirodalomajánlat.

d. Tájékoztatás a könyvtár működéséről, állományáról.

e. Lehetőséget biztosít könyvári órák lebonyolítására.

2. A szolgáltatásokat igénybe vehetik az iskola tanárai, nappali tagozatos tanulói, és az iskola dolgozói.

3. A könyvtári szolgáltatásokat csak a könyvtár vezetője végezheti. A könyvtárban tevékenykedő diák-könyvtárosok csak a könyvtáros engedélyével illetve irányításával végezhetik munkájukat.

4. A könyvtár kulcsát a könyvtáros engedélye nélkül senki nem viheti el.

5. A könyvtár nyitva tartása az ajtón kifüggesztett időbeosztás szerint történik. A kölcsönzés és a könyvtárhasználat rendjét az igazgató által jóváhagyott könyvtárhasználati rend tartalmazza, amelyet a könyvtárban kell kifüggeszteni.

6. A könyvtár működését külön működési szabályzat határozza meg, gyűjtőkörét a gyűjtőköri szabályzat határozza meg. Mindkét szabályzat mellékletben található meg.

19. A tankönyvellátás rendje

1) Az igazgatóminden év decemberében az iskolaszék elé terjeszti a tankönyvrendeléssel kapcsolatos feladatokat, a legmagasabb beszerzési árat meghatározó állásfoglalás érdekében.

2) A tankönyvfelelős december folyamán felméri a következő tanévben várható ingyenes tankönyvben részesülő tanulók számát

3) A munkaközösségek február 10.-ig kötelesek leadni a következő tanévi tankönyv igényeiket a tankönyvfelelős tanárnak.

4) A tankönyvfelelős az igények összegyűjtése után elkészíti a tankönyvlistákat osztályonként és tantárgyanként.

5) A tanulói igények összegyűjtése és összegzése után a szerződésben meghatározott határidőig továbbítja a megrendeléseket a terjesztő felé.

6) Júniusban az évismétlések, és beiratkozott tanulók ismeretében korrigálja a megrendeléseket, és azt továbbítja a terjesztőnek.

7) A tankönyvtámogatás felhasználásának módjáról- az egyéni támogatás és tankönyvvásárlás mértékéről - a nevelőtestület a jogszabályi előírásokat figyelembe véve az augusztusi nyitóértekezleten dönt. A döntésről a szülőket írásban kell értesíteni.

8) A tankönyv kiválasztásának egyéb elveit, szabályait az iskola Pedagógiai programja tartalmazza.

20. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének főbb jellemzői, szintjei

1. Minden évben a belső ellenőrzési és értékelési terv alapján történik. A terv összeállításánál az „Ellenőrzési szabályzatban” leírtak a meghatározók.

2. Az ellenőrzési és értékelési terv összeállításánál figyelembe kell venni az Ellenőrzési szabályzatban leírtakat. Figyelembe kell venni a Pedagógiai programban megfogalmazott célkitűzéseket, az éves munkaterv céljait és feladatait, az iskola minőségbiztosítási programjában megfogalmazott elveket, a pedagógus értékelési rendszer elveit, eszközeit.

20.1. A pedagógus önellenőrzési munkája, szintje

1) A tanított osztály, csoport belépési, kezdési szintjének felmérése, rögzítése. A tapasztalatok alapján a nevelési-oktatási célok megfogalmazása.

2) Adott osztályhoz, csoporthoz igazodó tanmenetet (ld. 1) pontban foglaltak) készítése, a tanmenet folyamatos korrekciója.

3) Differenciált képzés megvalósítása, különös tekintettel lemaradók felzárkóztatására a tehetségesek további fejlesztése.

4) A 3) pontban elért eredmények dokumentálása. Az osztályban, csoportban tapasztalt eredményekről az osztályfőnök, munkaközösség-vezető, iskolavezetés szükségszerinti tájékoztatása.

5) A tanévzárását megelőzően az elvégzett munka értékelése – önértékelés.

6) Kompetencia fejlesztés területén végzett munka és elért eredmények, tapasztalatok összegzése.

7) 9-12. évfolyamon érettségire, 13-14. évfolyam szakmai vizsgára való felkészítés eredményessége.

8) Az iskola pedagógust értékelő rendszere segítségével meghatározott fejlesztések megvalósulása.

20.2. A munkaközösség-vezető

1. Figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak oktató-nevelő munkáját ellenőrzi, értékeli tevékenységüket figyelembe véve a pedagógusértékelési rendszert.

2. A munkaközösségi tagoknál óralátogatásokat végez, illetve egymás közötti óralátogatásokat szervez, értékeli a tapasztaltakat.

3. Folyamatosan fogyelemmel kiséri a munkaközösség éves tervének végrehajtását. Ellenőrzi a tervben foglaltak vlégrehajtását, az egyéni vállalások teljesítését. Értékeli a a munkaközösségi terv alapján a munkaközösség munkáját és a tanárok munkáját.

20.3. Az iskolavezetés pedagógiai ellenőrző, segítő munkája

1. Áttekinti az önellenőrzési és munkaközösségi ellenőrzéseket, összeveti őket saját tapasztalataival.

2. Megtervezett szaktanácsadói, szakértői segítségkéréssel vizsgáltatja a helyi és munkaközösségi ellenőrzési összegzések valódiságát.

3. Az ellenőrző munka fő célja a segítés, tanácsadás.

4) Az iskolavezetés ellenőrző és értékelő tevékenysége során elsősorban az alábbi területeket vizsgálja:

a) A hatályos jogszabályokban megfogalmazott előírások betartása.

b) Az iskola belső szabályzatainak, eljárásainak, vezetői utasításoknak a betartása, végrehajtása.

c) A Pedagógiai programban megfogalmazott célok érvényesülése.

d) Az éves munkatervben foglaltak érvényesülése.

e) Az iskola minőségbiztosítási rendszerében foglaltak érvényesülése.

5) Az ellenőrző és értékelő tevékenység során az iskola vezetés a tartalmi és formai követelmények megvalósulását egyaránt ellenőrzi, értékeli.

6) Az ellenőrzés, értékelés sorén:

a) Az iskola Ellenőrzési szabályzata

b) A pedagógus munkáját értékelő rendszerben foglaltak a meghatározók.

20.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

1. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata a pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése.

2. Az ellenőrzés egy része a tanulók dolgozatain, felmérésein, feleletein, belső vizsgarendszeren alapul, amelyek rendjét a munkaközösségek dolgozzák ki.

3. Az ellenőrzés másik színterét az óralátogatások képezik, amelyek egymás módszereinek megismerését, az önkorrekciót, a munka hatékonyságának növelését célozzák.

4. Az igazgató és helyettesei ellenőrzési tervét úgy kell kialakítani, hogy egy nevelési év során valamennyi pedagógus munkáját értékeljék.

5. Első helyen a pályakezdő vagy új dolgozó, gyes-ről visszatért kollégák esetében kell óralátogatásokkal segíteni a hatékony munkát, illetve ahol azonnali beavatkozásra van szükség.

6. Az ellenőrző tevékenységben részt vesz az érintett munkaközösség vezető.

7. Az ellenőrzés eredményeiről írásos összegzést kell készíteni az Ellenőrzési szabályzatban leírtak formai és tartalmi követelményeit figyelembe véve.

8) A belső ellenőrzés megszervezése kiemelten szükséges azon a területen, ahol a bukások száma eléri vagy meghaladja a 20%-ot.

21. Rendszeres egészségügyi felügyelet ellátásának rendje

1. Az iskola tanulóit az iskolaorvos látja el, az iskolaorvos személyét a fenntartó jelöli ki.

2. A tanulók évente 1 alkalommal szűrővizsgálaton vesznek részt, a kilencedik és tizenegyedik évfolyamokon.

3. Évente egy alkalommal a tanulók tüdőszűrésen vesznek részt.

4. Az ehhez kapcsolódó egyéb elveket, célkitűzéseket a Pedagógiai program egészségneveléssel foglakozó részei tartalmazzák.

22. A térítési díj, tandíj befizetésére visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

1. A térítési díj és tandíj mértékét a fenntartó önkormányzat állapítja meg hatályos rendeletében.

2. A tandíj, térítési díj mérséklésére irányuló vagy részletfizetési kérelmet az igazgatóhoz címzetten kell beadni.

3. A tandíj, térítési díj megfizetése két részletben történik. A tanév kezdetén illetve a második félév kezdetén.

4. A tanulmányi kedvezmény alapján járó csökkentés vagy növelés (differenciálás) a félévi eredmény alapján történik, amelyet az igazgató állapít meg az önkormányzati rendelet figyelembe vételével.

5. A tandíj időarányos visszafizetésére abban az esetben van mód, ha a tanuló egészségi ok miatt nem tudja tanulmányait folytatni.

6. A kollégiumi, menzai térítési díj befizetése egy hónapra előre történik a mindenkori kiírásnak megfelelően. Visszaigényelni legkevesebb háromnapi térítési díjat lehet előre leadott jegyek alapján, igazolt betegség esetén.

7. A kollégiumi elhelyezést igénybe vevő tanulók a térítési díj visszafizetését csak abban az esetben kérhetik, ha a kollégium semmilyen szolgáltatását nem veszik igénybe.

23. A kollégium feladata

23.1 A kollégium jogállása

1. A kollégium az iskolával közös igazgatású. A nevelőmunkát főhivatású nevelőtanárok végzik. Szükség esetén az iskola pedagógusai megbízásos jogviszonyban segítenek a nevelő-oktató munkában.

2. A kollégium egyszemélyi felelős vezetője az iskola igazgatója.

23.2. A kollégium pedagógiai feladatai

1. A kollégium nevelési elveit a pedagógiai program határozza meg az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével.

2. Otthont nyújt a tanulóknak, kiegészíti, és szükségszerűen pótolja a családi nevelést.

3. Változatos lehetőségeket nyújt érdeklődésük felkeltésére, tehetségük kibontakoztatására.

4. Segítséget ad iskolai tanulmányaik eredményes végzéséhez.

5. A munka és a pihenés ésszerű arányainak kialakításával, a játék és a sportolás lehetőségeinek biztosításával gondoskodik a tanulók sokoldalú művelődéséről, szabadidejük tartalmas eltöltéséről.

6. Adottságaik és képességeik megismerésével és fejlesztésével folyamatosan neveli a tanulókat a választott szakma szeretetére.

7. Felkészíti a tanulókat arra, hogy legyen igényük önképzésre, művelődésre, vegyenek részt kollégiumi életük szervezésében.

8. A nevelőmunka hatékonyságának fokozása.

9. A nevelőtanárok adminisztrációs munkájának elvégzése.

10. A naplók vezetése.

11. A leltárak és nyilvántartások vezetése.

12. A folyóiratok és nyomtatványok rendelése.

13. A kollégiumi dokumentációk megőrzése.

14. A tanulók ideiglenes be- és kijelentkezésének megszervezése, lebonyolítása.

23.3. A nevelőtanár feladata

1. Feladatait a minden tanév kezdetén felülvizsgált munkaköri leírása tartalmazza, amelyet az igazgató ad ki, figyelembe véve az SzMSz és a Pedagógiai program vonatkozó részeit.

2. Széles körű pedagógiai felkészültséggel céltudatosan segítse a kollégiumi életben rejlő lehetőségek kibontakoztatását.

3. Kísérje figyelemmel a rábízott tanulók tanulmányi munkáját, sokoldalú művelődését, egészséges életmódját, gondoskodjon a szükséges tanulmányi segítségről.

4. Csoportjának tanulói körében felelős az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, támogatja a tanulók sporttevékenységét.

5. Kötelessége, hogy részt vegyen szervezett továbbképzésben, az iskola osztályfőnöki és szaktárgyi munkaközösségeinek munkájában.

6. Tartson kapcsolatot a szülőkkel.

7. Törekedjék őszinte, nyílt nevelőtanár-diák kapcsolat megteremtésére. A tanulók egyéni problémáinak megoldásához is adjon segítséget.

8. A kollégiumi nevelési terv és munkaterv alapján a tanév elején elkészíti saját munkatervét, amelynek éves megvalósításáról beszámol.

9. Rendszeres kapcsolatot tart a tanulók osztályfőnökeivel, szaktanáraival.

10. Munkáját az előírt munkabeosztás szerint végzi.

11. Rendszeresen ellenőrzi a tanulók által használt helyiségek rendjét, tisztaságát, a tanulók ápoltságát és személyes tárgyaik rendben tartását.

12. Gondoskodik a betegek orvosi ellátásáról.

13. Az előírt beosztás szerint pihenő- és munkaszüneti napokon, valamint éjszaka ügyeleti szolgálatot teljesít

13. Beosztás szerinti foglalkozás elhagyására, elcserélésére legalább egy nappal előbb engedélyt kell kérni az igazgatótól vagy helyettesétől. Váratlan akadályoztatását haladéktalanul köteles az igazgatónak jelenteni.

14. A nevelőtanár a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendeletei szerint anyagi felelősséggel tartozik a gondozására bízott eszközök, egyéb felszerelések épségéért.

24. Értelmezések

1. Tanulók nagyobb csoportja: egy évfolyam tanulói, egy szakhoz tartozó tanulók, a tanulói létszám 20 %-a.

2. Vizsgák: javítóvizsga, pótvizsga, különbözeti vizsga, osztályozó vizsga.

3. Nem fizetett, engedélyezett távollét: Minimum egy tanítási óra vagy a tanítási órák egy része.

4. Rendezvény: Az iskola életét érintő minden olyan esemény, amely beletartozik az iskola oktató-nevelő munkájába, hagyományainak ápolásába, kialakításába, hírnevének öregbítésébe.

5. A tanulói közösségek: az iskola tanulóifjúságából szerveződött, illetve alakított csoportok, körök vagy szervezetek.

6. Kt. : Közoktatási törvény

7. Hálóterv: Az iskola helyi tanterve alapján az egyes szakok és évfolyamok számára aláírt tantárgyakat és a tárgyakhoz kapcsolódó óraszámokat tartalmazza.

25. Záró rendelkezések

25.1. Az SzMSz személyi és időbeli hatálya

1. Az SzMSz előírásainak betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára, tanulójára nézve kötelező érvényű.

2. Az SzMSz a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző SzMSz-e.

25.2. Az SZMSZ felülvizsgálata

1. Az SzMSz felülvizsgálatát kezdeményezheti:

Ø a fenntartó,

Ø az iskola igazgatója,

amennyiben a jogszabályi háttér megváltozása ezt indokolttá teszi, vagy az alapító okirat változása szükségessé teszi, vagy az iskola életében bekövetkezett változások indokolják.

2. Az 25.2.1. pontban meghatározottakon túl az SzMSz felülvizsgálatát háromévente vagy az iskola vezetésében bekövetkezett változás esetén el kell végezni. Az esedékes felülvizsgálatot az iskola igazgatója rendeli el. A felülvizsgálat eredményéről írásbeli beszámolót kell készíteni, amelynek eredményétől függően kezdeményezni kell az SZMSZ módosítását.

25.3 Az SzMSz nyilvánossága

1) Az SzMSz-t elfogadása után nyilvánosságra kell hozni, biztosítani kell mindenki számára a szabad hozzáférhetőséget. Az SzMSz elhelyezésre kerül:

- irattár

- igazgató

- álatlános igazgatóhelyettes

- gazdaságvezető

- könyvtár

Újszász, ……….. év ……………. hó ……….. nap

......................................................................

igazgató

25.3. Elfogadást igazoló dokumentumok

25.3.1. Nevelőtestület

A SZMSZ-t az iskola nevelőtestülete ……… év ………. hó ……….. napján megtárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt kettő ( ………………………. és …………………………) jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásával tanúsítja.

Újszász, ……….. év ……………. hó ……….. nap

.................................................

jegyzőkönyv-készítő

.......................................... ............................................

jegyzőkönyv-hitelesítő jegyzőkönyv-hitelesítő

25.3.2. Diákönkormányzat

Az iskolai diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásával tanúsítja, hogy az SZMSZ-ben foglaltakkal egyetért, illetőleg az SZMSZ elkészítéséhez az előírt jogait gyakorolta.

Újszász, ……….. év ……………. hó ……….. nap

...........................................................................

diákönkormányzat képviselője diákönkormányzat képviselője

25.3.3. Közalkalmazotti Tanács

A Közalkalmazotti Tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásával tanúsítja, hogy az SZMSZ-ben foglaltakkal egyetért, illetőleg az SZMSZ elkészítéséhez az előírt jogait gyakorolta.

Újszász, ……….. év ……………. hó ……….. nap

...........................................................................

közalkalmazotti tanács képviselője közalkalmazotti tanács képviselője
25.3.4. Iskolaszék

A iskolaszék képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásával tanúsítja, hogy az SZMSZ-ben foglaltakkal egyetért, illetőleg az SZMSZ elkészítéséhez az előírt jogait gyakorolta.

Újszász, ……….. év ……………. hó ……….. nap

...........................................................................

iskolaszék képviselője iskolaszék képviselője

1. számú melléklet Iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata

1. A gyűjtőköri leírás az állományfejlesztés alapelveit, a gyűjtemény dokumentumainak formai és tartalmi szempontú összetételét tartalmazza.

2. A gyűjtemény fejlesztésének alapelvei, a gyűjtőkörben meghatározott, állományi összetétel eléréséhez:

1. Alapelvek

a) folyamatos, tervszerű és arányos állományfejlesztés,

b) a gyarapítás és apasztás helyes arányainak biztosítása,

c) válogató gyűjtés a tartalmi teljesség igényével,

d) minőségelvűség a válogatásban,

e) nem elsősorban a választék bővítése, hanem a tanulók munkáltatásához szükséges források többes példányainak biztosítása,

f) külső források bevonása az információs igények kielégítéséhez.

2. Az állomány formai szempontú összetétele

a) írásos nyomtatott dokumentumok

b) könyvek (segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv stb.), periodikumok audiovizuális ismerethordozók

c) képes dokumentumok, hangzó dokumentumok, hangos-képes dokumentumok

d) egyéb dokumentumok pl.: oktatócsomagok stb.

3. A gyűjtés terjedelme, szintje és mélysége

Az iskolai könyvtáraknak erősen válogatva kell gyűjteni. Teljességre egyetlen tantárgyi vagy tudományterületen nem törekedhetnek, de tartalmilag le kell fedniük a tantervek által rögzített tananyagot.

4. Az iskolai könyvtár állományrészei

4.1. Kézikönyvtári állomány

Az iskolai könyvtárak minden típusában gyűjteni kell az általános művelődéséhez, az egyes műveltségi területekhez szükséges alapdokumentumokat, segéd- könyveket, kézikönyveket, adattárakat, atlaszokat stb.

4.2. Ismeretközlő irodalom

Gyűjteni kell a helyi tantervnek, a tantárgyi programoknak, valamint a vizsgakövetelményeknek megfeleltetett ismeretterjesztő és szakkönyveket. Hogy az iskola könyvtárába egy adott dokumentumból hány példány kerüljön be, azt a dokumentum tartalma és a gyűjtőkört alakító tényezők, azok közül is kiemelten az intézmény tanulói és tantestületi létszáma határozza meg. (így például a házi olvasmányokból kb. 4-5 tanulóra, az ajánlott olvasmányokból kb. 10 tanulóra jusson egy-egy példány.)

4.3. Szépirodalom

A műveltségterület tantervi és értékelési követelményei által meghatározott antológiákat, házi olvasmányokat, szerzői életműveket, népköltészeti irodalmat teljességgel, a tanulók személyiség fejlődését, olvasóvá nevelését előmozdító értékes irodalmat, pedig kellő válogatással kell gyűjteni az életkori sajátosságokat figyelembe véve.

4.4. Pedagógiai gyűjtemény

Gyűjteni kell a pedagógia és határtudományai alapvető segédkönyveit és a mindennapi pedagógiai gyakorlatot segítő szakirodalmat, tantárgymódszertani segédkönyveket, segédleteket, folyóiratokat, nem nyomtatott anyagokat, és az iskolai élettel összefüggő jogi, statisztikai, közgazdasági és helyismereti, - történelmi forrásokat.

4.5. Könyvtári szakirodalom / a könyvtáros segédkönyvtára/

Gyűjteni kell a könyvtár-szakmai munkához szükséges tájékoztató segédleteket, szabványokat, jogszabályokat, könyvtártani munkákat és a könyvtárhasználatra nevelés módszertani segédleteit, folyóiratokat, nem nyomtatott anyagokat.

4.6. Periodikumok gyűjteménye

A tantárgyi programok követelményeihez kapcsolódó napilapok, ismeretterjesztő, szakfolyóiratok, irodalmi, pedagógiai és tantárgymódszertani lapok, könyvtári szaksajtó stb.

4.7. Audiovizuális dokumentumok és számítógéppel olvasható programok, ismeret- hordózok állományrésze

A tantárgyi programoknak megfeleltetett nem nyomtatott dokumentumokból válogatva. A tananyag szemléltetését, többoldalú bemutatását, interaktív elsajátítását segítő anyagok gyűjteménye. A tanulók életkori sajátosságait és a nevelő érdekeket a beszerzésnél egyaránt érvényre kell juttatni.

4.8. Tankönyvtár gyűjtemény (tartós tankönyvek gyűjteménye)

5. Gyűjteményszervezés

A folyamatosan, tervszerűen és arányosan alakított állomány tükrözi az iskola:

a) nevelési és oktatási célkitűzéseit,

b) pedagógiai folyamatának szellemiségét,

c) tantárgyi rendszerét,

d) pedagógiai irányzatait,

e) módszereit,

f) tanári-tanulói közösséget.

g) a szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értéket, használhatóságát.

6. A gyarapítás

Az iskolai könyvtár állománya vétel, ajándék és csere útján gyarapodik.

6.1. A beszerzés forrásai:

6.1.1. Vétel

A vásárlás történhet:

- jegyzéken megrendeléssel és előfizetéssel (könyvtárellátótól, kiadóktól, folyóirat - terjesztőktől),

- a dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel (könyvesboltoktól, kiadói üzletektől, antikváriumoktól, magánszemélyektől)

6.1.2. Ajándék

- Az ajándékozás, mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől.

- A könyvtár kaphat ajándékot intézményektől, egyesületektől és magánszemélyektől.

- A kiadók által küldött bemutató példányok térítési és rendelési kötelezettség nélkül megtarthatók.

- Az ajándékba kapott dokumentumok átvétele előtt az ajándékozóval tisztázni kell a feltételeket.

A győjtőkörnek megfeleltetett dokumentumok kiválogatása csak az ajándékozó (hagyatékkezelő) engedélyével történhet meg. A gyűjteménybe nem illő művek elcserélhetők, jutalmazásra felhasználhatók.

- Az ajándékozás sajátos formája a bekérés. A kereskedelmi fogalomba nem kerülő, ár nélküli dokumentumok

(tanfolyami tankönyvek, prospektusok, kiállítási katalógusok, évkönyvek stb.) beszerzése történhet így.

6.1.3. Csere

- A csere, mint állománygyarapítási forma szinten független a könyvtári költségvetéstől.

- A csere alapján lehet fölös példány vagy/és az iskola saját kiadványa. Ez a tevékenység értékegyenlőség alapján jön létre, alacsony példányszámmal.

6.1.4. Szerzeményezés

Az iskolai könyvtárak gyarapítási gyakorlatának legfontosabb tájékozódási segédletei:

a) gyarapítási tanácsadók,

b) kiadói katalógusok, kereskedői tájékoztatók,

c) folyóiratok dokumentum ismertetései,

d) ajánló bibliográfiák.

7. A dokumentumok állományba vétele

1. A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel.

2. A könyvtár működési szabályzatában rögzítenie kell az állomány-nyilvántartásrendszerét és a tulajdon bélyegzés módját, tekintettel arra, hogy az idevonatkozó rendelet és szabvány a megengedett módokat is közli.

3. A leltári nyilvántartás jellege szerint lehet időleges és végleges, formája szerint egyedi vagy összesített.

8. Végleges nyilvántartás

Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szánt hat napon belül végleges nyilvántartásba kell venni. Ez a dokumentumok egyedi nyilvántartásába vételét is jelenti.

A végeleges nyilvántartás formái:

a) leltárkönyv (cím/egyedi),

b) kartoték

c) számítógépes.

A különböző típusú dokumentumokról külön-külön kell leltári nyilvántartást vezetni. A végleges nyilvántartás bármely formája pénzügyi okmány, nem selejtezheti.

9. Csoportos leltárkönyv

1. Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról csoportos leltárkönyvet kell vezetni, amely gyarapodási, törlési és összesítő (állománymérleg) részből áll. A nyilvántartásnak ez a módja lehetőséget ad a rendelet előírásának megtartására, mely szerint a "leltár alapján az állomány egészének a darabszáma és értéke megállapítható" legyen.

2. Ez a nyilvántartás nem pénzügyi okmány, hanem statisztikai kimutatás, a tervszerű gyűjteményszervező munka nélkülözhetetlen eszköze.

10. Az állomány apasztás

Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyrangú feladat, s a kettő együtt képezi a gyűjteményszervezés folyamatát.

Az állománykivonás szakmai vesztesége annál kisebb, minél körültekintőbb és megfontoltabb az állomány gyarapítása.

Az apasztás szükségessége és mértéke függ:

a) a gyarapítás minőségétől,

b) az iskola szerkezeti és profil váltásától,

c) a tanított szakterület forrásainak avulási rátájától,

d) a dokumentumok tárolásától, fizikai védelemtől,

e) a kölcsönzési fegyelemtől.

Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölheti:

a) tervszerű állományapasztás,

b) természetes elhasználódás,

c) hiány.

11. Tervszerű állományapasztás

A gyűjteményszervezés fontos része a tervszerű, folyamatos dokumentum kivonás.

12. A törlés folyamata

1. Bármely okból kerül sor az állományapasztásra, a könyvtáros tanár csak javaslatot tehet a törlésre, kivételt képez az időleges megőrzésű dokumentumok kivonása.

2. A kivezetésre vonatkozó engedélyt az iskola igazgatója adja meg.

3. Az állományellenőrzés évében ügyelni kell arra, hogy a két munkafolyamat - a kivonás és az állományellenőrzés - ne történjék azonos időben.

13. A kivonás nyilvántartásai:

13.1. Jegyzőkönyv

A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindenkor az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát:

a) rongált példány,

b) megtérített (pénzzel vagy dokumentummal), és behajthatatlan követelés,

c) állományellenőrzési hiány (megengedett vagy normán felüli), elháríthatatlan esemény.

14. Az állomány ellenőrzése

A könyvtári állomány leltározása mennyiségi felvételt jelent, melynek során a gyűjtemény dokumentumai tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással.

15. Kölcsönzési nyilvántartások

1. Az iskola könyvtárában a tasakos és a számítógépes nyilvántartás használatos. A nyilvántartások a kölcsönzés tényét rögzítik, a használó aláírásának jogi jelentősége nincs.

2. A könyvtáros tanár a kölcsönzési nyilvántartás adatainak kezelésénél tartsa tiszteletben az olvasók személyiség jogait.

3 Az iskolai könyvtár kölcsönzési rendszerét a működési szabályzatban rögzíteni kell.

16. Ismeretterjesztő és szakirodalom gyűjtőköri leírása ETO szerinti bontásban

0 Általános művek

A hazai és az egyetemes művelődéstörténet, a kultúra tudományok kisközép és nagymérető elméleti és történeti összefoglalói.	Válogatva
Alap-és középfokú könyvtártani összefoglalók, az OPKM kiadványai és egyéb pedagógiai, könyvtári módszertani kiadványok, az iskolai könyvtárakkal foglalkozó művek.	Válogatva
A könyvtári feldolgozó munkához - gyarapítás, nyilvántartás, bibliográfiai leírás, osztályozás, katalógusszerkesztés - felhasználható szabványok, segédletek	Válogatva
Kis-, közép- és nagyméretű általános lexikonok és enciklopédiák	Válogatva

1 Filozófia, bölcselet

Filozófiai, pszichológiai és etikai kisenciklopédiák.	Teljességre törekvően
A pszichológia alapfogalmait, fejlődését, problematikáját tárgyaló enciklopédiák, szakszótárak, a pszichológia egyes ágaival foglalkozó kézikönyvek közül az általános, fejlődés - és neveléslélektan. a szociálpszichológia s a csoportlélektan legalapvetőbb művei.	Teljességre törekvően
A nevelés és a tanulás lélektani kérdéseivel foglalkozó legalapvetőbb művek.	Teljességre törekvően

2 Vallás

Vallástörténeti, mitológiai kislexikonok, a mitológiával, a Bibliával, a vallással foglalkozó ismeretterjesztő munkák

Válogatva

3 Társadalomtudomány

A szociológia és a szociológiai módszerek kézikönyvei, a középiskolai korcsoporttal foglalkozó szociológiai kiadványok	Válogatva
A családjogi törvény és a hozzá kapcsolódó családjogi rendelettárak, család-, gyermek- és ifjúságvédelem gondozás.	Válogatva
Oktatási jogszabálygyűjtemények, művelődésügyi rendeletek	Válogatva
A pedagógia szakirodalma /lexikonok, kézikönyvek, monográfiák módszertani kiadványok.	Válogatva
Néprajzi lexikonok	Válogatva
A társadalmi érintkezés szabályairól szóló kiadványok.	Válogatva

5 Természettudomány

A matematika, a fizika, a kémia, a biológia, a geológia és a csillagászat összefoglaló kézikönyvei, lexikonok, enciklopédiák, monográfiák, környezetvédelmi kiadványok.

Válogatva

6 Alkalmazott tudományok

Az egészséges életmóddal, a higiénével, a balesetvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztő kiadványok	Válogatva
Találmányokról, feltalálókról kiadott ismeretterjesztő művek.	Válogatva

7 Művészet, szórakozás, sport

Művészeti lexikonok, albumok, kézikönyvek, összefoglaló munkák. monográfiák.	Válogatva
Film- és színháztörténeti lexikonok, kézikönyvek, évkönyvek	Válogatva
Társasjátékok, sakk. rejtvények	Válogatva
Sportévkönyvek, kézikönyvek, szabálykönyvek, riportkönyvek, turisztika, természetjárás	Válogatva

8 Irodalomtudomány, nyelvészet

A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó vagy részterületet bemutató szakirányú segédkönyvek	Válogatva
Munkáltató eszközként használatos művek	Egy tanulócsoport létszámának megfelelő példányszámban
Az iskolában tanított idegen nyelvek tanításához felhasználható idegen nyelvű segédletek	Válogatva

9 Földrajz, történelem

A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó vagy részterületet bemutató szakirányú segédkönyvek	Válogatva
Munkáltató eszközként használatos művek	Válogatva

2. számú melléklet Közalkalmazotti szabályzat

1. A közalkalmazotti szabályzat célja, hatálya érvényessége

1. A szabályzatot megkötő felek

A szabályzat alapvető rendeltetése az, hogy átfogóan rendezze a munkáltató és a közalkalmazotti tanács kapcsolatrendszerével és a részvételi jogok gyakorlásával összefüggő kérdéseket.

A közalkalmazotti szabályzat a Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégiuma, (Újszász, Dózsa György út 23.) iskola igazgatója, mint munkáltató és a KÖT tagjainak közös megállapodása. A KÖT tagjainak száma 3 fő, tagjai közül elnököt választ. A közalkalmazotti szabályzat aláírói az igazgató és a tanács elnöke.

2. A közalkalmazotti szabályzat hatálya, kihirdetése

a) A közalkalmazotti szabályzat csak a Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégiuma, (Újszász, Dózsa György út 23.) iskolára terjed ki.

b) A KÖSZ az aláírás napján lép életbe.

c) A szabályzat kihirdetésére, a közalkalmazottakkal történő megismertetésére, módosítására, felmondására a kollektív szerződésre vonatkozó Mt-ben foglalt szabályok érvényesek. (Mt. 38. § (1)-(3) bekezdése, a 39. § (1)-(2). bekezdése, valamint a 40. § (1) bekezdése első mondata.)

d) A szerződő felek vállalják, hogy a közalkalmazotti szabályzat teljesítését évente május 30-ig közösen értékelik. Közös határozattal szükség szerint módosítják, erről a közalkalmazottakat tájékoztatják.

3. A közalkalmazotti tanács megszűnik, ha visszahívják, ha tagjainak száma egyharmaddal csökken, ha a megbízás ideje lejár, s ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik.

a) A visszahívást a választársa jogosult közalkalmazottak legkevesebb 30 százaléka indítványozhatja. Amennyiben ez megtörténik, a visszahívásról szavazást kell tartani, amelyen az arra jogosult közalkalmazottak legalább felének részt kell vennie.

b) A visszahíváshoz a leadott érvényes szavazatok kétharmadára van szükség. a visszahívásra tett indítvány egy éven belül nem ismételhető meg.

2. A közalkalmazotti tanács jogainak gyakorlása

1. A véleményformálásra jogosult tanácstagoknak megfelelő ismeretekkel kell rendelkezniük az intézmény működéséről, a tervezett intézkedésekről, döntésekről.

2. Együttműködési jog illeti meg a tanácsot a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználását illetően (Kjt. 16. § (1)).

3. Az igazgató döntése előtt legalább 15 nappal korábban véleményeztetni köteles (Kjt. 16. § (2))

a) a belső szabályzatok tervezetét (munkavédelmi, belső ellenőrzési, leltározási és selejtezési, pénzkezelési, ügyiratkezelési stb.),

b) a működési szabályzat tervezetét,

c) a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedések tervezetét,

d) a közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket,

e) a tanulmányi szerződések tervezetét,

f) a szabadságolás és munkarend kialakításának tervezetét,

g) a gazdálkodásból származó bevétel felhasználásának tervezetét,

h) a közalkalmazottak korengedményes nyugdíjazását,

i) a megváltozott munkaképességükre vonatkozó elképzeléseket.

4. A közalkalmazottak nagyobb csoportja

a) a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak, valamint

b) a gazdasági, műszaki, kisegítő munkakört ellátók.

5. Véleményt kell kérni különösen

a) a bérfejlesztések végrehajtása elveiről,

b) a jutalmazás elveiről,

c) az intézményi struktúra módosításával kapcsolatos tervekről.

6. A tanács tagjai a közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyával kapcsolatos gazdasági és szociális érdekeket érintő, valamint az intézmény belső rendjével kapcsolatos kérdésekben tájékoztatást kérhetnek a vezetőtől. A tájékoztatás nem tagadható meg.

3. A közalkalmazotti tanács kapcsolatrendszere

(Mt. 66. §, Kjt. 14. §)

1. A közalkalmazotti tanács és az igazgató kapcsolata

a) Az igazgató meghívás esetén részt vesz a közalkalmazotti tanács megbeszélésén.

b) A tanács szerepet vállal az intézmény belső rendjének kialakításában, a zavartalan működés biztosításában.

2. A közalkalmazotti tanács és a nevelőtestület kapcsolata

a) a tanács információt ad véleményező tevékenységéről nevelőtestületi értekezleteken,

b) a nevelőtestületet foglalkoztató kérdéseket jelzi a vezetőnek, segít a feszültségek oldásában.

4. A közalkalmazotti tanács működése

1. Az iskola igazgatója biztosítja a tanács tagjainak működési feltételeit, amelynek eszközei

a) sokszorosítási lehetőség az információk terjesztésére,

b) telefon, telefax ingyenes használata,

c) munkáltatói nyilvántartás adatainak átadása véleményezés előtt,

d) munkaviszony érintő döntés előtti igazgatói tájékoztatás, amennyiben a döntés a közalkalmazottak nagyobb csoportját érinti.

2. A közalkalmazotti tanács tagjainak munkaidő kedvezménye

a) A tanács tagjait munkajogi védelem és munkaidő kedvezmény illeti meg. A közalkalmazotti tanács elnökét 15%-os, a tanács tagjait 10% csökkentés. A munkaidő kedvezmény pedagógus esetén a kötelező óra arányos csökkentését jelenti.

b) A kedvezményt májusban, a tanítási évre előre kell meghatározni, ennek pénzügyi fedezetét a fenntartó biztosítja.

c) A közalkalmazotti tanács tagjainak munkajogi védelme. A közalkalmazotti tanács tagjainak munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az Mt. 28. §-ától való eltéréssel.

3. A közalkalmazotti tanács munkáltatóval szembeni kötelezettsége

a) A munkáltatótól kapott információkat, adatokat a közalkalmazott beleegyezése nélkül nem hozza nyilvánosságra.

b) A tanács a munkáltató tervezett intézkedéseivel kapcsolatos álláspontját a tervezet megismerésétől számított két héten belül ismerteti munkáltatójával. Amennyiben észrevétel nem érkezik, egyetértésnek tekinthető. (Mt. 66. §)

c) A tanács tagjai sztrájk szervezésében, támogatásában, illetve akadályozásában nem vehetnek részt. A sztrájkban részt vevő tanácstag közalkalmazotti tanáccsal összefüggő jogosítványai a sztrájk idején szünetelnek. (Mt. 70. §)

5. Záró rendelkezések

A közalkalmazotti szabályzat egy-egy példányát kapja:

a) az iskola igazgatója,

b) az iskola gazdasági vezetője,

c) a közalkalmazotti tanács tagjai,

d) a szakszervezetek képviselői.

Ezenfelül egy példányt az ügyviteli irodán ki kell függeszteni, és az iskolai könyvtárban el kell helyezni.

…………………………………….. ……………………………………

igazgató közalkalmazotti tanács elnöke